Legfrissebb híreink karrier témában: munka, iskola, állás, karrier. Mik ma Magyarországon a legjobban fizetett szakmák? Mekkora az átlagfizetés? Mi a helyzet a hazai oktatással? Tőlünk megtudhatod!
Elhunyt szerdán Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke hosszan tartó betegség után. A Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendezőt 89 éves korában érte a halál.
A vállalat szerint ugyan nincs égető munkaerőhiány, mégis nagy szabású munkaerőtoborzásba kezdenek június utolsó hetében - számolt be a Világgazdaság.
Egyre többen hiányoznak a vendéglátásból a Balatonnál, a nyugati bérekkel nem tudnak versenyezni a magyar vállalkozók. Egyikük azt mondta, 400 ezres fizetésért sem talál embert.
Június végétől új támogatás segíti a szakképzett munkaerő megtartását az agráriumban. A támogatás alapja az igénylő támogatott tevékenysége keretében foglalkoztatottak száma, amely után alkalmazottanként legfeljebb 200 000 forint támogatás igényelhető.
Az Európai Bizottság a napokban publikálta az EU-tagállamok innovációs eredményeit. Ezen Magyarország csúnyán leszerepelt, az összesített listán hátulról a 6. legrosszabb helyen végeztünk. Ami ezt jelenti, hogy saját kategóriánkban, ahol a mérsékelt innovátorok kerültek, is nagyon levagyunk maradva, nemhogy még az erős innovátor országokhoz vagy az innovációs vezetőkhöz képest.
Ma már nemcsak jól képzett szakemberekből, hanem betanított munkásokból is óriási a hiány - mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy autómosóként is meg lehet keresni a minimálbér többszörösét.
A Pénzügyminisztérium az idén 3,6 milliárd forinttal támogatja a diákmunka programot.A programban a diákok foglalkoztatását támogatják az önkormányzatoknál, illetve a versenyszférában, jelentkezni a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályain lehet.
A Z és az Y generáció számára a Facebook a munkaerőpiaci iránytű. Messze a közösségi média az a felület, amelyen keresztül a Z és az Y generáció tagjai a legtöbb információt kaphatják az álláskereséssel és a munka világával kapcsolatban.A leggyakoribb témák között szerepelt a fiatalok munkakeresése kapcsán a kapunyitási pánik, a pályakezdéssel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a lakhatás és a hosszú távú megélhetés kérdései is.
A 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, hiszen a diákok munkavállalásának körülményeit is a munka törvénykönyve szabályozza.
Mi lesz így ebből?
A kiégés sokkal több embert veszélyeztet, mint azt eddig gondoltuk - nemrég hivatalosan is mentális betegséggé nyilvánította az Egészségügyi világszervezet. De mit tehetünk, hogy megelőzzük és melyek azok a tünetek, amik arra utalnak, nagy a baj? Kérdéseinkre Korcyl Kinga, vezetőfejlesztő, business coach válaszolt, aki elárulta azt is, ő mit lát egyedüli megoldásnak.
A július elsején hatályba lépő új közjegyzői díjrendelet kedvezően érinti a nagycsaládosokat, a lakásvásárlókat, az időseket és a fiatalokat - mondta Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakügyvezetője.
Hogyan küzdhetnek meg a nagyvállalatok a nyári szabadságolással? Mit tehetnek a vezetők, ha nem szeretnének szembesülni a kevesebb dolgozó miatti termelésvisszaeséssel? Nyáron a szünetelő diákok felválthatják a szüleik generációját. A Z generációs, 16-17 éves fiatalok lelkesek, szívesen dolgoznak és valódi problémamegoldást nyújthatnak a nyári szabadságolások miatti munkaerőkiesésre.
Sok dolgozót foglalkoztat a kérdés, hogy a dohányzók (aki óránként legalább egy alkalommal kisurrannak a munkahelyükről cigarettázni) vajon elvégzik-e ugyanazt a mennyiségű munkát, mint a nemdohányzók. És egyáltalán, mint mond minderről a Munka törvénykönyve? Vajon szükséges-e a belső szabályozás, és melyek azok aza alapelvek, amelyeket mindenképpen be kell tartania munkaadóknak?
Harmadfokú hőségriasztást rendelt el vasárnapig az országos tiszti főorvos. Nincs viszont szabályozás a munkáltatói kötelezettségek tekintetében hőhullámok, hőségriadó és a magas UV-B sugárzás esetére. Ezekre a helyzetekre a jogalkotónak megfelelő választ kellene adnia.
Módosítják a köznevelési törvényt.
Tektonikus erejű változásokat hozott a digitalizáció a vállalatok ügyfélszolgálati működésébe, hiszen míg korábban néhány csatornán - telefonon, vagy e-mail-ben zajlott az ügyfelek és a cégek közötti kommunikáció, addig mára az eszközök száma szinte végeláthatatlan. Statisztikák szerint azonban a különböző elektronikus ügyfélszolgálati megoldásokat - például közösségi média, chatbot, SMS - használók 41 százalékának telefonon is kapcsolatba kell lépnie a vállalattal az ügyintézés során. Szakértők szerint tehát a jövőt a különböző csatornák közötti átjárás, ugrálás, és nem a gépek uralma jelenti.
Friss statisztikák szerint 2018-ban az EU dolgozók 74 százaléka a szolgáltató szektorban dolgozott. Magyarországon azonban ez az arány csupán 67,7 százalék volt. Az iparban azonban egyre többen dolgoznak hazánkban, sőt 14 év folyamatos esés után, az utóbbi három évben újra növekedni kezdett az ebben az ágazatban tevékenykedők száma. Ezzel a szemben a mezőgazdaság szinte teljesen kiürül, 18 és leforgása alatt az ott dolgozók 43,2 százaléka egyszerűen köddé vált a magyar földekről.
Rengeteg külföldi munkavállaló érkezik hazánkba, de nem olcsóbbak, mint a magyarok - olvasható a 24.hu.
Te is szívesen dolgoznál otthonról? Nem is annyira könny, mit elsőre gondolnád, hiszen ha produktív akarsz maradni, rengeteg mindenre oda kell figyelni, az időbeosztástól kezdve egészen az íróasztal méretéig és elhelyezkedéséig. Összeszedtük a legfontosabb pontokat, amik nélkül nem lehet sikeres a home office.
A mai naptól hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos.
Egyre többet vásárlunk online, négy év alatt megduplázódott az az összeg, amit erre szánunk. A fejlődő szegmens olyan hiányszakmákat "termel ki", mint például a komissiózó, akik ma már bőven az átlagbér feletti fizetésre számíthatnak.
50 ezer forintos átlagos béremelést kaphatnak az önkormányzati dolgozók jövő márciustól, aminek egy részét az állam fizeti: ez derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból - számol be a Népszava.
A Németországban dolgozó 240 ezer magyar munkavállaló nagyobb része Bajorországban él, és közülük nagyjából 12 ezren lehetnek azok, akik az építőiparban dolgoznak. Ennek ellenére a Németországban tartott hazahívó börzén az derült ki, hogy leginkább azok érdeklődnek iránta, akik amúgy is tervezik a hazatérést - írja a Világgazdaság.
