Erre elég a magyarok pénze: sokan egy hónapig se húznák kirúgás után

Több figyelmezető jele is van a kirúgásnak: ilyen például, ha felvásárolják a céget, esetleg fúziót, vagy stratégiai irányváltást jelentenek be. Bizonyos esetekben pedig akár a semmiből, bárminemű előzmény nélkül is tud jönni az elbocsátó levél. Úgyhogy akár érzed a kötelet a nyakad körül, akár nem, érdemes felkészülni minden eshetőségre.

Ezt pedig a szakemberek szerint úgya legcélszerűbb, ha extra összegeket raksz félre. Mike Zung, a Java Wealth pénzügyi tervezője a CNN-nek elmondta, legalább háromhavi jövedelemnek kellene lennie a megtakarítási számlán. És a helyzet annál rosszabb, minél magasabb pozicióban van valaki, vagy ha az illető eléggé speciális melót végez: ilyenkor ugyanis nagyobb a veszélye annak, hogy hosszú ideig nem talál új állást, így a szakember szerint nekik inkább 6-9 hónapos intervallumra kellene felkészülniük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy hónapra se lenne elég a magyarok pénze, ha kirúgnák őket

A helyzet kimondottan drasztikus.

Szedd össze, mennyi kell pontosan

Hogy még tisztább legyen a kép, és kiderüljön, mennyi pénzre van szükséged egyhavi megélhetéshez, érdemes összeszámolni a költségeket. Joseph Brady, a Rock Financial Planning szakértője azt is kijelentette, érdemes a hitelkártya-adósságokat jóelőre rendezni, hogy legalább azokkal ne legyen gond, ha neadjisten elveszítenéd a munkádat. Emellett meg kell szabadulnod a felesleges kiadásoktól is a szakemberek szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így nem lesz teljes csőd, ha kirúgnak: ezt mindenképp intézd el

Munkahelyek jönnek-mennek, de egy biztos: ha valaki elveszíti a munkáját rengeteg teendője lesz, hogy legalább az álláskeresési járadékot megkapja. Ez ugyanakkor csak 90 napig nyújthat megoldást, de utána sem érdemes kiregisztrálni a rendszerből. Mutatjuk, mi mindent kell elintézned, ha hirtelen munkanélküli leszel.

- ezt már Scott Newhouse, a Forthright Finances pénzügyi tervezője mondta, aki szerint ilyen nélkülözhető dolgok lehetnek például a különféle előfizetések, vagy a drágább ételek.

Mire elég a magyarok pénze?

Sok magyar már meg is fogadta a tanácsokat: a K&H korábbi kutatásából az derült ki ugyanis, hogy a 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a részletes adatok jóval kiábrándítóbb képet festenek - derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A megkérdezettek 57 százaléka ugyanis maximum 3 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, ráadásul 36 százalékuknak mindössze 1 hónapra futná. A fővárosban jobb a helyzet: itt átlagosan 10 hónapig tudnának jövedelem nélkül élni az érintettek, ezzel szemben a falvakban élők kevesebb, mint 6 hónapig bírnák. 6 hónapig 12 százalék, 1-2 évig pedig mindössze 10 százalék.  

A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. A megtakarítással nem rendelkezők körében 31 százalékos a férfiak, és 44 százalékos a nők aránya. Bár 63 százalék rendelkezik spórolt pénzzel, mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb, mint 500 ezer forintja van időskorára.

Célok nélkül

A megtakarítással rendelkezők átlagosan 1,4 millió forintos összeggel rendelkeznek. 23 százaléknak azonban kevesebb, mint 500 ezer forintja van, 14 százaléknak 1 és 2,9 millió forint közötti, míg 12 százaléknak 500 ezer és 999 ezer forint közötti megtakarítása van. Budapesten az országosnál kedvezőbb a helyzet. Egyrészt a fővárosban az átlagnál alacsonyabb, 29 százalékos a tartalékkal nem rendelkezők aránya, akinek pedig van félretett pénze, azok 2,2 millió forintos összeget mondtak átlagosan.  A falvakból ennél jóval rosszabb adatok érkeztek: 47 százalékuknak nincs félretett pénze, akinek pedig van, azok is csak 800 ezer forintot tudnak átlagosan felmutatni.

A takarékoskodási célok között a legnépszerűbb a biztonsági tartalék felhalmozása, erre a megkérdezettek fele gyűjt. 38 százalékuk tesz félre a nyugdíjas évekre, így ez lett a második legnépszerűbb cél, míg a harmadik helyen a lakásfelújítás futott be 31 százalékkal - mondta Kuruc Péter, a K&H életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője, aki hozzátette azt is, hogy kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással ugyanakkor csak 24 százalék rendelkezik, annak ellenére, hogy 73 százalék rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít a nyugdíjas éveiben.

Sokan spórolnak a vészhelyzetre

Az Erste Csoport felméréséből pedig az derült ki, hogy a félretenni tudó háztartások ugyanakkor egyre többet takarítanak meg: míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak meg ilyen céllal, addig 2019-ben már 22 ezer forintot.  A legtöbben vészhelyzetre spórolnak (70 százalék), míg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, például lakásvásárlásra vagy -felújításra 45 százalék.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit tesz félre havonta egy átlagos magyar: kiderült, mire spórolnak

Nem vállalnak kockázatot.

Jelentősen visszaesett ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya, a 2015-ben mért 47 százalékkal szemben idén mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idősebb korára is gyűjt. A magyarok 27 százaléka egyáltalán nem elégedett, további 20 százalék pedig inkább nem elégedett azzal az összeggel, amit félre tud tenni.

Ezt tedd, ha beüt a baj

Nem is gondolnánk, mennyi mindent kell elintéznie annak, akit leépítnek, és elveszíti a munkáját: ha megkapjuk az elbocsátó papírt, nem szabad kétségbe esni, az csak ront a helyzeten. Ha az utolsó munkában töltött napodon kiadták az összes papírodat, akkor indulhat az utánajárás, a papírmunka és a bürokrácia.

Munkanélküli lét első és legfontosabb feladata egy jó kis sorbanállás a lakhelyeden illetékes Munkaügyi Hivatalban. Ez nem csak azért fontos, mert így onnan is kaphatsz állásajánlatokat, hanem például különféle képzéseket is hirdetnek, amelyeket te is igénybe vehetsz! De még ennél is fontosabb: igényelhetsz álláskeresési járadékot! Emellett azért is érdemes regisztrált álláskeresőnek lenni, mert ha később felvesznek valahova, és legalább fél évig regisztrált munkanélküli voltál, akkor a munkáltatónak kevesebb járulékot kell fizetnie utánad - így pedig szívesebben vesznek fel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sosem késő pályát váltani: ezeket mindenképp tartsd be!

Nem mindegy ugyanis, hogy a munkakeresés ideje alatt nulla a jövedelmed, vagy van valamennyi bevétel. Ám ehhez be kell járnod a bürokrácia útvesztőjét - és meg kell felelned bizonyos kritériumoknak. Például csak az jogosult ilyen juttatásra, aki az igényléstől számított visszamenőleges 3 évben legalább 360 napig folyamatosan be volt jelentve egy munkahelyre. Az igényléshez szükséged lesz személyire, TAJ- és adókártyára, iskolai végzettséget igazoló papírokra, és a többi munkaügyi iratra. Emellett kell még az OEP igazolvány, bankszámlaszám (ha van), egy igazolólap a járadék megállapításához és egy jövedelemadó adatlap - utóbbi kettőt a munkáltató az utolsó napodon állítja ki.

A további teendőket ebben a cikkben találod!

Akár hiszed, akár nem a kirúgással egy új lendületet is kaphat a karriered, a szakmaváltáson is elgondolkodhatsz, ha már így alakultak a dolgok! A gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyok manapság több nyitottságra ösztönöznek: új szakmák, új lehetőségek kínálkoznak, amik arra késztetik a munkavállalót, hogy újragondolja, milyen pályán képzeli el folytatni karrierje építését.

Ugyanakkor érdemes alaposan átgondolni a döntést, hogy ne érjen minket meglepetés. Andavölgyi Viviennel, a Profession.hu toborzási specialistájának segítségével korábban összeszedetünk 5 lépést, amivel megfelelően megalapozhatjuk a sikeres karrierváltást.