Szomorú vallomás: na ezért nem jönnek haza a londoni magyarok

A múlt héten robbant a hír, hogy már ősszel aláírhatják azt a kollektív szerződést, ami akár 60 ezer forinttal magasabb bért garantálhat a vendéglátásban illetve a turizmusban dolgozó szakmunkásoknak. Óriási ugyanis a munkaerőhiány, lasszóval kell fogni az embereket. Azt remélik, ha a jelenleg kötelező bruttó 180 ezer forintról akár bruttó 240 ezerig emelik majd a bérminimumot, akkor talán orvosolhatják némiképp a problémát.

Hogy tényleg ez lesz-e a megoldás, az kérdéses. Ugyanis a bruttó 240 ezer forint még mindig nem elég kecsegtető. Különösen annak fényében, mennyivel többet lehet keresni a vendéglátásban külföldön. Nem véletlen, hogy a legújabb statisztikák szerint a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok nagyjából fele recepciós, pincér, vagy pultos.

 - kezdi Koczó Laura, aki másfél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Londonban próbál szerencsét. Itthon fodrászként dolgozott, kint is azzal próbálkozott először. Viszont hamar váltott. Hogy miért, arra azt válaszolja, naponta kapta meg a fizetését, és így nehéz volt beosztani a pénzt, sokat is költött. E mellett vállalkozóként dolgozott, nem akarták felvenni alkalmazottként.

- meséli. Megkapta az állást úgy is, hogy korábban soha nem dolgozott a vendéglátásban. Pincérnőként kezdte, heti 30 órás szerződéssel. Az alapfizetése 1000 font, vagyis közel 350 ezer forint volt. A borravalóval együtt viszont 1200-1300 fontot is hazavitt havonta - vagyis közel 450 ezer forintot keresett.

Alig fél évvel később előléptették. 

A barátja is Londonban dolgozik, ketten együtt ki tudtak bérelni egy kertes házat, rendszeresen járnak nyaralni és rendszeresen látogatnak haza Magyarországra is.

"Nagyon jól meg tudunk élni, itt nincsenek anyagi problémáink" - mondja, majd hozzáteszi: itt megbecsülik, aki dolgozik. Az ő példája is azt mutatja, van előrelépési lehetőség: a következő lépcsőfok számára például az étteremvezető-helyettesi pozíció, jó esély van rá, hogy hamarosan ismét előléptetik. A tulajdonoson kívül egyébként egy brit sem dolgozik ebben az étteremben. Azt mondja, ennyi pénzért az angolok nem lennének hajlandóak dolgozni. Ráadásul még a munkanélküli segéllyel is jobban járnak: ha nem csinálnak semmit, akkor is kapnak az államtól ennyi pénzt. Úgyhogy leginkább külföldiek dolgoznak a vendéglátásban: Lauráéknál vannak például portugálok, spanyolok, olaszok, filippínók és románok is. 

A Brexit esetleges következményeitől egyébként nem tart. Egyrészt Theresa May, a brit miniszterelnök június végén azt nyilatkozta, aki öt éve az országban van, az jogosult lesz ugyanolyan egészségügyi ellátásra, nyugdíjra, oktatási és egyéb jóléti támogatásokra, mint britek. Persze ez Laurát és a barátját nem feltétlenül nyugtatja meg, hisz még csak másfél éve élnek az Egyesült Királyságban.  Viszont May azt ajánlotta, hogy aki 2017 márciusa előtt érkezett az országba, de a teljes brit kilépéskor még nincs meg az öt éve, annak esetleg türelmi időt adnának, hogy kivárhassák az öt évet, ami után jár a letelepedési engedély. Másrészt viszont Laura és a barátja 1-2 éven belül haza szeretnének költözni. Hogy miért, arra azt válaszolja: 

Tamás is hasonlóan érez, akinek nevét kérésére a cikkben megváltoztattuk. A 38 éves férfi már közel 10 éve él a brit fővárosban. "Nem én kerestem, a lehetőség talált meg engem" - mondja a Pénzcentrumnak. Főszakácsként dolgozott Magyarországon és épp felmondott az előző munkahelyén és nem volt még meg a következő állása. Aztán egy ismerőse szólt neki, hogy Londonban chef deputy-t, vagyis konyhafőnök-helyettest keresnek.

- mondja. Fél év alatt főszakáccsá nevezték ki. "Ha dolgozik az ember, itt könnyű eredményt elérni, mert értékelik a munkát. Van előrelépési lehetőség" - teszi hozzá. Most hetente átlagosan 60 órát dolgozik. Hogy pontosan mennyit keres, azt nem szeretné elárulni, úgy fogalmaz, nagyságrendileg a kétszeresét kapja annak, mint a Magyarországon dolgozó főszakácsok. 

A tulaj, ahogy annál az étteremnél is, ahol Laura is dolgozik, brit, de az alkalmazottak között csak elvétve akadnak angolok. Náluk most főleg olaszok, franciák dolgoznak az étteremben, de van bolgár, szlovák és magyar munkatársa is.  "Nagyon vissza vágyok Magyarországra, tervezem, hogy visszamegyek.

Azt Laura példája is jól mutatja, hogy ha valaki dolgozni szeretne, könnyen el tud helyezkedni, még akkor is, ha csak alap szinten beszéli az angolt. Nagy ugyanis az igény a külföldi munkaerőre, az európai álláshirdetési oldalak tele vannak szakács, pincér és pultos állásajánlatokkal. Abban az étteremben is folyamatosan keresnek új embereket, ahol Laura dolgozik. Most éppen pincérekre, valamint konyhai kisegítőkre van szükség. Tapasztalat nem szükséges, viszont a pincérektől elvárják, hogy rendesen beszéljenek angolul. A konyhán viszont egy alap angol is bőven elég. A konyhai munkáért egyébként óránként közel 3000 forintot fizetnek.