Meglépték: a 9 órás iskolakezdéssel nincs többé fáradt gyerek

Jobb jegyek, kevesebb konfliktus az iskolában és otthon, nyugodtabb tinédzserek - ehhez pedig elég lenne, ha egy órával később kezdődne az iskola, és egy kicsit tovább maradhatnának ágyban. Legalábbis jónéhány példa ezt mutatja. 

Sokkal jobban teljesítenek a tinédzserek az iskolában, ha ki tudják magukat aludni. A magyar oktatási rendszer viszont nem veszi figyelembe a fiatalok alapvető biológiai igényeit, és éveken keresztül kínozza őket a korai felkeléssel. Mintha nem lenne már így is bőven elég probléma nekik - és a szüleiknek - az, hogy kamaszok.

Az Egyesült Államokban is hasonló problémákkal küzdenek a tizenévesek. Elindult azonban egy mozgalom, amelyhez már több tucatnyi iskola csatlakozott, és nagyon jó eredményekről számoltak be. Tavaly szeptemberben a New York-i Dobbs Ferry iskola csatlakozott egy kicsi, de egyre növekvő csoporthoz, amely szerte az Egyesült Államokban a kialvatlan középiskolások mellett kampányolnak. Ugyanis 

Az említett iskola egyik vezetője, dr. Lisa Brady a Business Insidernek elmondta, hogy korábban a felső tagozatosoknak 8.15-kor, a középiskolásoknak pedig 7.30-kor kezdődött az oktatás. Az új irányelveket követve most mindenki fél órával később kezdi a tanulást, és negyed órával később fejezi be. Tapasztalataik szerint ez hatalmas javulást eredményezett az egész iskola életében. 

Az egyik legjobb hozadéka az volt, hogy a szülők és a gyerekek sokkal kevésbé voltak stresszesek reggel. Több idő jutott a reggelizésre és a készülődésre, a szülőknek nem kellett kikiabálniuk a gyerekeket az ágyból, és nem kellett siettetni sem őket. A diákok is kevésbé érezték magukat fáradtnak az iskolában. Ehhez persze az is hozzátartozott, hogy az esti lefekvés menetrendjén nem változtattak.

Seattle-ben az iskolák 85 százalékában megcserélték a tizenévesek és a kisebbek iskolakezdési idejét, így az alsó tagozatos korosztály 7.55-kor kezdi a tanulást, az idősebbek pedig 8.45-kor. 

Pennsylvániában ez a tendencia már néhány éve elindult. Átlagosan tízből csak egy visszajelzés negatív, tehát a többségnek tetszik a későbbi kezdés. A fiatalok jobban teljesítenek, és nyugodtabbak is, ami a tanároknak is nagy könnyebbséget jelent a tanórákon.

A szülők is örülnek az új rendszernek, mert így kevesebb a súrlódás a tinikkel. Tény, hogy a serdülők szervezete máshogyan működik, mint a felnőtteké, és több alvásra van szükségük.

A későbbi kezdés viszont nagy kihívást is jelent, hogy a tanítás utáni különórák és elfoglaltságok hogyan férjenek bele a napba. Mivel a későbbi kezdés egyben azt is jelenti, hogy tovább tart a tanítás. A tengerentúli tapasztalatok szerint a délutáni szakkörök látogatottsága egy kicsit visszaesett. Emellett hátrányként említették azt is, hogy kevesebb idő jut a házi feladatokra.

Nem tiltja a magyar rendszer

A magyar oktatási rendszerben is van lehetőségük az iskoláknak arra, hogy eltérjenek a reggel 8 órás kezdéstől. Ennek a kivitelezése viszont nem egyszerű. Igaz, hogy az irodában és a kereskedelemben dolgozók többsége később kezdi a napot, de még mindig százezrek kezdenek korán (8 óra vagy, még előbb) a munkahelyükön. Ez sajnos többnyire az egykori feudalista társadalmi berendezkedésünk hagyatéka.

Tehát míg egyes szülőknek könnyebbséget jelentene, ha mondjuk, csak 9 órára kellene iskolába vinni a gyereket, addig másoknak szinte megoldhatatlan problémát jelentene. Csakúgy, mint ahogy jelenleg sok szülő küzd azzal, hogy a tanítás végére odaérjen a gyerekért az iskolába - többségében ők azok, akik később kezdenek a munkahelyükön, és értelemszerűen tovább is tart a munkaidejük. Tehát kizárólag a szülők nézőpontjából tekintve a dolgot: a későbbi kezdés ugyanakkora problémát okozna nekik, mint a jelenlegi. 

Ezen a ponton viszont vegyük figyelembe azt is, hogy az Egyesült Államokban csak a tizenévesek kezdenek később, ők pedig már általában egyedül és nem szülői kísérettel járnak iskolába. 

A biológiát nem lehet átverni

Szervezetünk működését a saját biológiai ritmusunk határozza meg, nem lehet társadalmilag befolyásolni.

- mondta korábban Bódizs Róbert alváskutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese az Indexnek. Egészségtelen feltételek közé szorítjuk őket, amiben álmosan kezdik a tanulást, majd akár egész nap kialvatlanok lehetnek.

Mindennek igen nagy egészségügyi kockázata is lehet. Ha valakit a biológiai működésétől nagyon eltérő életfeltételek közé igyekeznek szorítani, annál kedvetlenség, memóriaproblémák, depresszió léphet fel, de az alvásproblémákkal összefügg a 2. típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás és az elhízás is.