2020. október 21. szerda Orsolya
HR Centrum

Csodavárás a magyar fejekben: tényleg álom kezdő programozóként a milliós fizu?


"Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, akivel beszélgettünk többek között a magyar bootcamp világról; az egyetemi, illetve kodóiskolák alapvetően eltérő tanítási módszertanáról; a karrierváltás nehézségeiről; de arról a messiásvárásról is, amit sokan tanúsítanak a programozással kapcsolatban. Interjú

Pénzcentrum: 5-6 évvel ezelőtt nyitottak az első bootcampek Magyarországon. Most mit látsz, mi az irány ezen a piacon?

Langmár Péter: Mint sok mindenben, ebben is van egy pár éves csúszás az USA-hoz vagy Nyugat-Európához képest. Az USA-ban 10 évvel ezelőtt indult el a General Assembly vagy a Galvanize és sok más suli. A General Assembly már túl van az exiten, több kontinensen jelen van, egy hatalmas iskolahálózattá nőtte ki magát. Nyugat-Európában a francia Le Wagon az egyik ilyen szereplő, ők később itt, a régióban is megjelentek, de Magyarországon bele is buktak. Ami viszont nálunk izgalmas az az, hogy attól, hogy nagyjából egyszerre két erős szereplő, mi és a Codecool jelent meg a piacon, kialakult egy egészséges verseny, ami felhúzta a hazai bootcampek színvonalát. Így a régióhoz képest egy picit erősebb a képzés. Ebből következik, hogy így mi is megyünk külföldre. Legutóbb Csehországban nyitottunk iskolát, és megyünk tovább új lokációk felé. Ennek ellenére azt látom, hogy biztosan több a szereplő most Budapesten, mint amennyit a piac el tud tartani. Már elindult egyfajta konszolidáció, vannak is olyanok, akik abbahagyták.

Ez érdekes, mert akikkel beszéltem, azt mondták, hogy még rengeteg fejlesztőt fel tudnának venni a cégek.

Abban egyetértünk, hogy az elhelyezhető szakemberek száma folyamatosan nőni fog, de ennyi bootcamp iskola Budapesten nem tud gazdaságosan működni. Egyre több a szereplő, de ennyit nem bír el a magyar piac. Formailag persze nagyon könnyű elkezdeni, de egy méretgazdaságos szintet elérni, tananyagot, partnerkapcsolatokat építeni már nem olyan egyszerű, csomó befektetést igényel, és egy idő után nem elég egy lokáció, a nagyobbak ezért nyitnak külföldön is.

Ti egy évben hány diákot képeztek?

Tavaly több mint 350 beiratkozónk volt.

Az indulásotokhoz képest mit jelent ez a szám?

2015 októberében 20-an vettek részt az első kurzuson. Ehhez képest mostanáig már körülbelül ezer ember iratkozott be hozzánk valamilyen képzésre. Amikor az emberek a Green Foxra gondolnak, alapvetően a négy hónapos szuperintenzív képzésünk jut eszükbe, ami a zászlóshajónk, ám ezen kívül sok más képzést is nyújtunk

Beszénél bővebben a fő képzési területetekről?

A cég fő terméke egy szuperintenzív, nagyjából négy hónapos felnőtt karrierváltó képzés. Erre a tipikus jelentkező 30 éves, járt felsőoktatási intézménybe, van munkatapasztalata, érett felnőtt, aki második karriert akar építeni. A kiválasztás egy meglehetősen szofisztikált, többelemű folyamat, ahol az angol nyelvi képességek mellett a kognitív és pszichológiai profilt vizsgáljuk, egy workshop jellegű szituációban pedig a jelentkező tanulékonyságát és az eszközhasználatát is teszteljük. Erre a termékünkre 3-4-szeres a túljelentkezés.

Programozni mindenki meg tud tanulni valamilyen szinten, valamennyi idő alatt. Mi azoknak tudunk segíteni a karrierváltásban, akik négy hónap alatt a nulláról el tudnak jutni oda, hogy kapjanak egy állást.

Hány emberrel indul egy ilyen csoport?

Jellemzően 20 fős osztályokban dolgozunk, évente négyszer indítunk osztályokat, és párhuzamosan több osztály fut.

Mire elég ez a négy hónap szakmailag?

A hallgatók megkapják azokat az alap hard skilleket, amelyek specifikusan ebben a szakmában szükségesek. Ezen felül fejlesztjük azokat a soft skilleket, amelyek nélkül nem lehet elhelyezkedni minőségi munkahelyen. Ez a kettő majdnem ugyanolyan fontos az IT-ben. A kiválasztási folyamatban nincs is szakmai szűrőnk, nem azt nézzük, hogy mennyire tud már programozni egy jelentkező, hanem a tanulási készségre, a soft és motivációs elemekre fókuszálunk. Ezt a  szemlélet ráadásul a képzés során is hangsúlyos, képzett pszichológusok dolgoznak a hallgatókkal, egyéni és csoportos coachingot tartanak, felkészítik a tanulókat az interjúkra, megtanítják, hogyan kezelhetik a stresszt, fejlesztik a prezentációs képességeiket, és a többi. Mindezen felül a hallgatóink persze megtanulják azokat a szoftverfejlesztési, programozási alapokat is, amikre szükségük lesz az elhelyezkedéshez, és csoportos projektmunka során egy-egy specifikus területen is valamekkora tapasztalatot szereznek.

De őszintén szólva az, hogy konkrétan milyen technológiát tanulnak, sokkal kevésbé fontos, mint elsőre látszik. Az elején mi is azt hittük, hogy ez lesz a legfontosabb. Sőt, nem csak mi, hanem a hallgatók és a cégek is. Sok diák egyébként még most is ezt hiszi. Ellenben a munkaadók nagy többsége igazából egy szimpatikus kollégát keres, akiről elhiszi, hogy képes tanulni. Teljesen mindegy, hogy a négy hónap alatt mit tanult meg, ha az egy nagy komplexitású dolog, akkor a cégspecifikus tudást is meg fogja tudni szerezni. Ezért a legfontosabb dolog, amit fejlesztünk, a tanulás képessége.

Ez nálunk a programozásra specifikusan vonatkozó tanulást jelenti.

Elméleti képzést egyáltalán nem tartalmaz a programotok?

Nehéz különválasztani az elméletet és a gyakorlatot. Az biztos, hogy nálunk senki nem penderül ki a tábla elé és beszél órákon át elméletről, slide-okat mutogatva. De ettől még nagyon sok olyan típusú problémát megismernek a gyakorlatban a diákjaink, amit más oktatási intézményben az elmélet felől közelítenének. Itt alapvetően mentorálásalapú oktatás folyik, ami azt jelenti, hogy mindenki otthon, egyénileg dolgozza fel a tananyagot, emellett bizonyos feladatokat csoportosan kell megoldani , és ha valahol megakadás van, akkor a mentorok segítik az ezeken való átlendülést. A legfontosabb segítség egyébként, amit ilyenkor egy mentor adhat, hogy próbálkozz még! És ehhez ad irányokat: keresd meg ott is, nézd meg amott is, és szerintem rá fogsz jönni. Ez az az attitűd, amivel aztán juniorként könnyebben fognak tudni integrálódni egy munkahelyen. Mert megtanulták, hogyan kell egyénileg megtanulni, implementálni dolgokat.

Meddig követitek nyomon azokat, akik nálatok végeznek?

Élő kapcsolatunk van az alumnival, nemrég volt például az első végzett évfolyamunk osztálytalálkozója, de sokan jönnek vissza hozzánk mentorálni is hétvégi workshopokra, illetve különböző képzéseinkre. Emellett rendszeresen csinálunk visszamérést, hogy hol tartanak a végzetteink, milyen pozícióban dolgoznak épp vagy hogy mennyit keresnek. Az alumni fontos érték számunkra.

Hogyan tudnak elhelyezkedni az itt végzettek?

A végzés után hat hónappal mérjük ezt vissza, ez alapján azt látjuk, hogy 90 százalék felett van az elhelyezkedési arány.

Nincs kötelező elhelyezés?

Egy ideig megpróbáljuk a frissen végzetteket elhelyezni azoknál a partnercégeknél, amelyekkel szerződésben vagyunk. Akiket pedig nem tudunk rövid idő alatt elhelyezni, azok az említett cégeken kívül szabadon mehetnek a piacon bárhová. Ha 6 hónapig nem talál állást valaki, akkor él az állásgarancia, visszafizetjük a képzés teljes díját. De a feltételeket évfolyamról évfolyamra egy kicsit csiszoljuk. Most például megemeltük a minimális bruttó fizetést, amit a partnercégeink ajánlhatnak a a végzetteinknek, mert azt láttuk, hogy változott a munkaerőpiac. Néhány hónapja ez még bruttó 340 ezer volt, most pedig már 360 ezer forint. Emellett azt az időt is csökkentettük, amit el kell tölteni az állásban azoknak a junioroknak, akiket mi közvetítettünk ki: korábban ez egy év volt, több mint egy éve viszont már csak hat hónap.

A bruttó 360 ezer a minimum?

Igen, de a cég adhat többet, és egészen gyakori, hogy többet is ad.

Mivel foglalkoznak leginkább a nálatok végzett hallgatók?

Technológiák tekintetében leginkább a Java, JavaScript nyelvekkel , de van beágyazott programozó képzésünk is, mert azt látjuk, hogy a különböző cégeknek más az elvárása. A beágyazott programozók például olyan helyekre mennek, mint mondjuk a Bosch, ami kifejezetten egy hardverközeli cég. A Java jellemzően nagyvállalati irány, míg például a menő startupok előszeretettel használják a JavaScriptben írt keretrendszereket. Ebben nem nagyon van varázslat, ha megnézed, hogy most mik a legkurrensebb nyelvek, azokat oktatjuk változó intenzitással. Annak függvényében, miként becsüljük, hogy a kezdés után négy hónappal melyik cég milyen arányban kiket akar majd felvenni.

Mire számítotok, az egyetemi BProf képzés kifutása konkurenciát jelenthet a bootcamp iskoláknak?

Felesleges ezeket összehasonlítani, mert teljesen más a szemlélet,a tananyag és a közönség is. Egyrészt ott van a 18 éves, érettségizett fiatal, aki úgy választ először karriert, hogy a környezetéből összeszedi az információkat, megnézi, hogy milyen tárgyakból volt jó, összegyűjt bizonyos pontszámot, és bejut valahová. Ezt nem lehet összehasonlítani azzal, aki 30 évesen, 5-8 év munkatapasztalattal, egy diplomával a kezében, tudatosan, felnőttként, a munkaerőpiacot sokkal jobban ismerve vált valamiért. Legyen az személyes vagy szakmai motiváció. Aki a mi képzésünket elvégzi, az jellemzően egy érett felnőtt ember, aki nálunk megtanul néhány nagyon specifikus készséget. A másik hatalmas különbség, hogy felnőtt átképzésben nem lehet olyan hosszú képzést csinálni, mint például az egyetemi. A mostani munkaerőpiacon mindenkinek néhány évtizedenként újra kell magát definiálnia, egy csomó új készséget kell felszednie. 

Nem lehet tízévente három évig egyetemre járni.

Gondolj bele, hogy egy képzésnek mi a valós költsége. Ha valaki 18 éves, akkor nem arról van szó, hogy kiesik a munkaerőpiacról, de a nálunk tanuló 30-as, 40-es diákok családokat tartanak fenn. Amikor a jelentkezők maguknak beáraznak egy képzést, akkor az elmaradt bérüket is bele kell számolniuk. Ezért van az, hogy mi egy nagyon rövid, nagyon intenzív, de nem mindenkinek megugorható képzés mellett tettük le a voksunkat, mert azt gondoljuk, hogy a felnőttek átképzését így lehet reálisan végigcsinálni. A hosszabb, például egyetemi képzések alatt rengeteg olyan tárgyat tanulnak meg az emberek, amik nem specifikusan az adott szakmához tartoznak. Ilyenek mondjuk a közismereti tárgyak. A BME-n mikro-makrót kellett tanulni. Ez tök jó, de ha mi egy végzett szociológussal dolgozunk, aki már meghallgatta ezeket a tárgyakat, nekünk már nem kell megadni számára ezt a plusz közismereti tudást. Mi megtehetjük azt, hogy azokra a speciális skillekre fókuszálunk, amik ahhoz az álláshoz, karrierhez kellenek, amihez hozzá akarjuk segíteni a hallgatókat.

Mi az alapvető különbség a ti négyhónapos képzésetek tananyaga és az egyetemi hároméves oktatási módszertan között?

Az egyetemek sokkal mélyebb képzést tudnak nyújtani az egyéb érintő tudományterületekben. Mélyebb matematikai alapokat adnak, mi pedig mélyebb alapokat adunk a speciális, kurrens technikák tekintetében. Egész egyszerűen másra való a kettő. Aki kutató akar lenni, K+F tevékenységet akar végezni, az menjen egyetemre. Az egyetemeknek nagyon fontos szerepük van, ugyanakkor a mi képzésünkhöz képest egy kicsit más embereknek és más karriercélra alkalmasak, más élethelyzetben. De a piac szereplőinek, beleértve minket is, az egyetemeket is, együtt kell működnünk ahhoz, hogy ki tudjuk szolgálni az IT iparágat szakemberekkel.

Mennyire lehet attól tartani, hogy aki bootcampet végez, hosszabb időre beleragad egyetlen IT munkakörbe?

Félni bármitől lehet, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ettől felesleges. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy azoknak, akik nálunk végeznek, egy négy hónapos képzés után fél évvel már van állásuk, míg azok, akik három évig járnak egy oktatási intézménybe, jó eséllyel ugyanazt a junior állást kapják meg. A különbség két és fél év, a szakmában eltöltött idő, ami alatt a bér, a szakmai tapasztalat növekedése igen szignifikáns. Még ha valaki az első 3-4 évre be is ragadna egy munkakörbe, amit egyébként nem tapasztalunk, akkor is ott tartunk, hogy az egyik egy éve, a másik három éve csinálja ugyanazt, onnan kell váltania.

Elképzelhetőnek tartod, hogy a bootcamp jellegű oktatás becsatornázódik a magyar felnőttképzésbe?

Örülnénk ennek. Az, hogy ilyen szabályozói környezetben is életképesek ezek a cégek - áfával, diákhitel nélkül, mutat valamit. A szakpolitikai vezetés látja ezt, dolgoznak azon, hogy hogyan néz ki a felnőttoktatás jövője. Most született meg az új Szakképzési Törvény, mely alapján további rendeleti szabályozás várható. És ez nem csak az IT bootcampekről szól. Az IT az, ami most mindenkinek egyértelműen fontos szakterület, a közbeszédben is megjelent, de rövid átképzésekre egyre nagyobb lesz az igény, egy csomó más területen is, kapcsolódva az IT-hoz.

Ha ezek a dolgok átkerülnének egy központi megfelelősdibe, az nem kezdi ki a bootcampek autonómiáját?

Mi annak örülünk a legjobban, ha egyetlen dolog alapján vagyunk megmérve, mégpedig hogy a végzettek közül mennyien kapnak állást a szakmában. Ez a legpiacorientáltabb mérési pont. De azt gondoljuk, hogy egy csomó, kellően rugalmas keret tud megvalósulni, ami még nem fogja a piachoz való alkalmazkodás képességét megváltoztatni. Az nagyon durva, hogy az akkreditációs folyamat hosszabb ideig tart, mint egy specifikus technológia életciklusa. Valószínűleg ez az egyik nagy nehézség a felsőoktatásban vagy a formalizált felnőttoktatásban. Mire megjelenik valami a piacon, észrevesszük, elkezdjük követni, beépítjük a tantervbe, akkreditáljuk és a többi, addigra ki is fut. Nekünk megvan az a lehetőségünk, hogy háromhavonta állítsunk azon, hogy milyen framework, milyen technológia fut éppen az oktatásunkban.

A képzéseket mennyire határozzák meg, hogy a partnereknek mire van szükségük?

Van egy alap, de arra nagy hatásuk van a cégeknek, hogy azt utána hogyan cizelláljuk. Előfordul, hogy egy egész osztályt egy konkrét cég számára képzünk, mert szeretnék az összes hallgatót felvenni, sőt olyan is, hogy már a diákokat is ők hozzák. Ilyenkor  a partnercég igényeinek integrálása nagyon mély. És vannak olyan esetek is, amikor a nagyszámú, egy adott technológiával, például Javával dolgozó partnerünk véleményének összességét integráljuk.

A diákok között milyen arányban jönnek a magas keresetek miatt, és mennyien vannak, akiket tényleg érdekel a programozás?

Azokat, akik csak a kecsegtető fizetések miatt jönnek,igyekszünk kiszűrni. Attól nem lesz jó programozó valakiből, hogy szeretne sokat keresni. Ez egy érdekes dinamika. Amikor öt éve elkezdtük, akkor nem volt szexi Magyarországon szoftverfejlesztő mérnöknek lenni. Ezek az iskolák hozták be a közbeszédbe a szakmai szervezetekkel együtt, hogy hatalmas szakemberhiány van, normális cégeknél lehet dolgozni, nem kell külföldre menni ahhoz, hogy megélj, és izgalmas intellektuális kihívásokat kapj. Ahogy erről egyre többet beszéltek, úgy vált egyre kevésbé szakmaivá, kialakult egyfajta csodavárás. Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac. A való élet az, hogy először is reálisan 3-6 hónap  állást találni. Mindegy, hogy újságíró vagy, fotós, vagy az IT-ban dolgozol, ennyi idő alatt tudsz végigmenni a szükséges számú interjún.

A felhajtástól ez nem lett egy Alice csodaországban történet. Persze tisztességes fizetések vannak és normális körülmények között lehet dolgozni, de arról nincs szó, hogy HR-es szabadcsapatok néha betörnének és elrabolnának néhány diákot, hogy azonnal munkára fogják őket.

Az egyetemeken azt mondták, hogy hatalmas a lemorzsolódás, a végzés előtt elszipkázzák őket a cégek.

Az igény valóban nagyon nagy, de hiába nagy, attól még öt cégnél végigcsinálni az interjúfolyamatot, és kiválasztani azt, amit te is szeretnél, meg a cég is, nem lehet egy hét alatt lezavarni. Az egyetemeken hosszabb a képzés, ott le tud futni egy ilyen folyamat akár a végzés előtt is. Az emberek ezzel kapcsolatban lassan elveszítik a realitásérzéküket. Ennek van egy folyamata, a HR végig akarja csinálni a tesztjeit és a többi. Így aki pusztán a könnyű pénzben hisz, azt igyekszünk nem felvenni, mert az nem a realitások talaján mozog.

Meddig juthat el egy bootcampet végzett kódoló vagy fejlesztő egy egyetemi tudással rendelkező társával szemben?

Ugyanúgy, mint a friss BsC-s diplomával, ha nem fejleszted tovább magad, akkor mindig junior programozó leszel. A másik oldalon viszont ugyanúgy igaz, hogy ha sok energiát teszel bele a folyamatos tanulásba, akkor szépen lehet előre lépkedni. Senki nem azon a szinten van a szakmájában most, mint amikor elkezdte. Ahogy dolgozol, megtanulsz egy csomó mindent, rájössz arra, hogy mit hogyan kell jobban csinálni. De ez már mind csak belső motiváció kérdése. Ezért nagyon fontos, hogy az embereknek elsődlegesen azt tanítjuk meg, hogy hogyan kell tanulni, miként tudják magukat tovább fejleszteni. 

Ezek szerint a programozást magától is elég jól el tudja sajátítani az ember, ha már megtanult tanulni?

Szerintem a legtöbb dolgot meg lehet tanulni egyedül is. Szakmát is lehet váltani. Én sem közgazdászként végeztem, mégis hosszú ideje vállalkozóként cégeket vezetek. Vannak ugyanakkor olyan területek, amiket ugyan el lehet sajátítani egyedül is, de nagyon-nagyon nehéz. Bitang kemény feladat például leülni és hosszú ideig online felületeken programozni. Le a kalappal az előtt, aki ezt egyedül végig tudja csinálni. De sokaknak ez nem való. Másrészt vannak olyan dolgok is, amiket csak személyesen lehet jól megtanulni. Hogyan fogod például egyedül megtanulni, hogy hogyan kell csapatban dolgozni?

Saját fejlesztő cégetek is van, ahol tudtok saját diákokat munkába állítani?

Mi ebből jövünk. A Green Foxot alapító két cég digitális termékügynökség. Azt láttuk, hogy nem tudunk felvenni embert, mert nincs. Előfordult, hogy karrierváltókat vettünk fel, akik aztán szép karriert futottak be nálunk, majd máshol. Ebből és az oktatás iránti szeretetből indult az egész. Megfűszerezve azzal a személyes elemmel, hogy azt láttuk a korosztályunkban, hogy sokan vagy külföldre mentek, vagy multinál, a pénzügyi szektorban vagy IT-ban dolgoznak, máshol pedig küzdenek azzal, hogy hogyan lehet normálisan megélni. Mi meg itt vagyunk ebben a szuper buborékban, és nincs elég értelmes ember, akiket be tudnánk húzni magunkhoz. Vannak személyes sztorik is, például az egyik legjobb gimnáziumi barátom és a barátnője is elvégezte a programunkat, azóta szoftverfejlesztőként dolgoznak és jól élnek, míg mondjuk tájépítészként korábban nem. Most is viszünk egyébként szoftverfejlesztési projekteket, amiken a seniorjaink és juniorjaink együtt dolgoznak, illetve van olyan is, hogy fejlesztési csapatokat helyezünk ki cégekhez.

Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja - pikírten - azt mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában, hogy megkérdezné ő az egyes bootcampek tulajait, hogy saját cégnél foglalkoztatna-e az iskolájában végzett gyorstalpalós diákot. Neked erről mi a véleményed?

Igazából nem is értem ezt a kérdést. Nálunk rengeteg volt diákunk dolgozik, akik meglehetősen erős karrierutat futnak be a cégeinknél, majd néhány év után máshol. Nem kérdés tehát, hogy gondolkodás nélkül foglalkoztatnék Green Foxos diákot a saját cégemben is. Mi abszolút hiszünk abban, amit csinálunk.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó egyetemi dékánok egybehangzó véleménye volt azt, hogy a szoftveres kódírás belátható időn belül jó eséllyel kiváltja azt, amit ma egy alaptudással rendelkező kódoló munkaként végez. Szerinted mennyire reális ez?

Egy része biztosan reális, de éppen ezért hangsúlyoztam a tanulás képességét, és fordítunk erre nagy hangsúlyt a Green Foxnál. Emellett ezek az emberek, akik nálunk végeztek, egyszer már megmutatták, hogy tudnak karriert váltani. A legrosszabb esetben, ha 10 év múlva kimegy alóluk az a szakma, amit éppen csinálnak, akkor pont ők lesznek azok, akik fognak tudni váltani. Felejtsük már el, amit a nagyszüleink, szüleink csináltak, hogy volt egy szakmájuk, és egy vagy két munkahelyen lehúzták az életüket. Hatalmas váltásokat kell majd potenciálisan megcsinálnunk a karrierünkben, és ezekre speciális oktatási formákat fogunk igénybe venni. Ezek lesznek például a bootcampek meg az online felületek. Óvónőből simán lehet például szoftverfejlesztő, és ha majd robotokat kell karbantartania 2050-ben, akkor azt fogja megtanulni. 

Találkoztok olyannal, aki nem azt kapja a képzésetektől, amire számított?

Persze. Ezer embernél nem lehet mindenkinek tökéletes munkát végezni. Hazudik, aki azt állítja, hogy mindenki elégedett. Lesznek, akik nem fogják szeretni a főnöküket vagy a technológiát, amivel dolgoznak és a többi. De ez csak akkor válik furcsává, ha messiásvárásként tekint valaki erre az egész IT karrierváltásra. Pedig ilyen bármilyen más szakmában is előfordulhat. Ezeket tehát ne dramatizáljuk túl, ez ugyanolyan munkaerőpiac, mint bármelyik másik terület, ugyanúgy megvannak a nehézségei a karrierépítésnek. 10 éve voltak, akik messiáskánt tekintettek az online oktatásra, az egyetemek meg azt mondták, hogy online semmit nem lehet rendesen megtanulni. Most meg már az egyetemek is rengeteg online tananyagot használnak, online kurzusokat tesznek elérhetővé. Minden működik tovább, csak lettek új típusú szereplők, és diverzebb módon lehet az oktatáshoz hozzájutni.

Szóval szerintem ez a bootcamp típusú oktatás is be fog állni a helyére. Olvastam olyat az egyik korábbi interjúdban, hogy van aki szerint annak éri meg egyetemre menni, aki tovább szeretne tanulni mesterképzésen. Ez szierntem is igaz. Mert ott jutsz el oda, hogy majd K+F-et tudsz csinálni. Oda mi nem akarunk belépni, az nem a mi világunk. Mi szakembereket képzünk, nem kutatókat. Aki mesterre, majd doktorira akar menni, az menjen egyetemre. Nem versenyzünk a K+F agyakért. Ez egy teljesen más karrier, más tudást igényel. Arra, hogy a piac elszívja az embereket, mindig azt mesélem el, hogy a harmadik társunkkal, Kökény Tamással, aki az oktatásért felel, együtt ültünk Dél-Amerikában, az első közös cégünket csináltuk 2013-ban, amikor mind a kettőnket kirúgtak a BME-ről, mert túl régóta nem mentünk be. Ő akkor már eljött a Prezitől, én meg egy innovációs labortól. De ettől még megálljuk a helyünket a pályán. 

Érdekes, hogy azért a BME-hez rengeteg bootcampesnek van kötődése.

Persze, mert itthon annyira kevés helyen lehet ezt tanulni. Nekem személy szerint például  nem jött be a gazdasági képzés. Én azt éreztem, hogy saját céget csinálva sokkal gyorsabban tanulok. Beülni egy 500 fős előadóba pénzügyet tanulni - azt nem vette be a testem. De ebben a csapatban én foglalkozom a cég finanszírozásával. A gyakorlatban megszerettem. Örüljünk annak, hogy a bootcampek és az egyetemek Budapesten hasonló nagyságrendű embert tudtak kibocsátani és elhelyezni ebben az iparban. Mindenki túlél, továbbmegy és új képzéseket indít. A BME is, mi is. Nekünk is az a hitünk, hogy a problémamegoldó képességben vagyunk igazán erősek. Annak nagyon örülök, hogy a munkaerőpiac innovációra sarkallja a felsőoktatást. Komolyan gondolom, hogy a Codecool létezése sokat javított a Green Fox működésén, és fordítva. Én egy igazi kapitalista vagyok abban az értelemben, hogy egy egészséges versenytől mi is jobb minőségben fogunk dolgozni.

Mennyire nehéz megfelelő oktatókat találni egy bootcampnek?

A vezető mentoraink igen menő pedigrével rendelkeznek, vannak, akik a Logminnél vagy a Prezinél dolgoztak. A junior fejlesztőknek többször mi vagyunk az első munkahelyük. Azon szoktunk nevetni, hogy sokszor alacsonyabb a diplomások aránya az oktatók között, mint a hallgatók között, ami egyébként jellemző eleme ennek a szakmának e az elszívó hatás miatt. Persze hogy nehéz szakembert találni. De megvan az az előnyünk, hogy van egy saját forrásunk, ami ezt nagyban segíti.

Ami még nehezíti a helyzetet, hogy a fizetések nagyon magasak, amit nehéz kitermelni, de ez iparági standard probléma.

Címlapkép: Getty Images

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
perfekt
2020. 10. 21. 09:05
Nem főállású kisadózói státusz

Hogy a kisadózót mikor kell nem főállásúnak tekinteni, azt a Kiva (2012. évi CXLVII.) törvény...

hrdoktor
2020. 10. 19. 09:51
Munkavégzés a menstruáció ideje alatt

Vannak nők, akiknél a menstruáció olyan erős tünetekkel jelentkezik, hogy akadályozza a munkavégzésüket...

legacykft
2020. 10. 16. 19:19
7 tipp, hogyan őrizd meg a belső békéd

Emlékszel még arra, amikor értetlenül hallgattad a felnőtteket a rohanó - őrült? - világról...

coachco
2020. 10. 16. 16:57
Mikor stoppoltál utoljára?

Nem tudom, a mai fiataloknak milyen arányban lehet stoppos élményük, közülük kik azok, akik még...

hrbonbon
2020. 10. 08. 13:45
A vezető tudatossága – amikor te magad vagy a megoldás egy problémára, és amit ez elárul rólad

Miért lettél vezető? James Bond kényszerített? Nem gondolom! Egy interjún a Megbízó regionális...

vezetoi-coaching
2020. 10. 06. 14:30
Konstruktív paranoia, avagy konstruktív konspirációs attitűd...

Miért van bennünk jó mélyen bedrótozva a negatív előítéletesség? Hogy többszörösen fáj...

ajovomunkahelye
2020. 09. 15. 08:35
A járvány meghozta a változást: a digitalizáció áll a középpontban

A járványhelyzet nemcsak a mindennapi életünket, de a munka világát is véglegesen megváltoztatta....

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.22-10.28
Országos

Lidl

10.22-10.28
Országos

Auchan

10.22-10.28
Országos

Tesco

10.22-10.28
Országos

Aldi

10.15-10.21
Országos

Lidl

10.15-10.21
Országos

Auchan

10.15-10.21
Országos

Tesco

10.15-10.21
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó