Magasabb, akár a 3000 forintot is meghaladó órabért az IT, telekommunikáció és üzleti intelligencia területén működő cégeknél érhetnek el a diákok.

Még mindig hatalmas a különbség a teljes munkaidőben foglalkoztatott firfiak és nők bruttó átlagbére között, de a munkaerőpiacon legaktívabb és legnagyobb arányban jelen lévő fiatalok sem állnak jobban - ez derül ki a KSH friss kiadványának számaiból.
Egyre jobban halad a kormány a még tavaly kitűzött cél, az egymilliós átlagbér felé - legalábbis ez derül ki a KSH nemrégiben közzétett adatsorából. A bruttó átlagkereset a tavalyi utolsó negyedévben már elérte a 686 ezer forintot, ami azért is komoly eredmény, mert 2020 elején ez a szám alig volt 400 ezer forint. Igaz ugyanakkor az is, hogy ha az előző év azonos időszakához, vagyis ebben az esetben az utolsó negyedévhez mérjük, akkor 2024 utolsó három hónapja a legkisebb mértékű volt az emelkedés tekintetében: mindössze 11 százalékkal nőtt az év/éves érték.
A KSH keresetekre vonatkozó statisztikáiban mélyebben elveszve az is kiderül, hogy a wage gap jelensége még mindig komolyan jelen van az országban: bruttó átlagbért tekintve a férfiak csaknem százezer forinttal visznek többet haza átlagosan, mint a nők. Emellett megnéztük azt is, hogy mely munkakörökben kaszálhatunk a legtöbbet, és melyik területen volt az előző évhez képest a legnagyobb az emelkedés mértéke.
Mennyit keresünk?
Rögtön egy érdekességet fedezhetünk fel, ha megnezzük a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetének számait a tavalyi évre vonatkoztatva. Bár az átlagbéremelkedés a közlemények szerint is folyamatosan növekszik, a tavalyi harmadik negyedévben ez a lendület megtört, és csökkenést regisztáltak az adatokban. A bruttó átlagbér ezután megrázta magát, és az év utolsó három hónapjában megint növekedett, és december 31-én már 686 ezer forint felé nőtt, ami természetesen a valaha volt legmagasabb szám.
Nem állunk azonban ennyire jól, ha a százalékos változást nézzük. Ezt az adatot az előző év azonos időszakához képest mutatja a KSH, és a tavalyi utolsó negyedévre vonatkozóan az jött ki, hogy alig tizenegy százalékkal volt az érték magasabb, mint egy évvel azt megelőzően. Ebben az összehasonlításban, mint lejjebb meg is mutatjuk a grafikonon, egész évben csökkenést realizálhattunk: az év elején a tavalyi évhez mérten még 14 százalék volt a növekedés mértéke.
Stagnál a legaktívabbak keresete
Következzen most a korcsoportok szerinti bontás, ami szontén szolgál pár elgondolkodtató adattal. A legtöbbet a munkaerőpiacon leginkább aktív és persze legnagyobb számban jelen lévő kereseti korcsoport, a 25-54 évesek vihették haza, a bruttó átlagkereset náluk 713 ezer forintot tett ki.
Az már sokkal inkább érdekes kérdés, hogy vajon az 55-74 éves korcsoportban miért sokkal magasabb a bér, mint a fiataloknál, akik között persze sok a pályakezdő. Valószínűbb, hogy az idősebb munkavállalóknál már sokkal több a kedvezmény lés más korpótlékok, ami jelentősen megdobja a kereseteket is. A 15-24 évesen lemaradása azonban így is döbbenetes az utánuk jövő korosztályhoz képest: utóbbiak másfélszer többet visznek haza.
Még érdekesebb adatokat láthatunk, ha ránézünk, hogy százalékban kifejezve milyen mértékben növekedett a bruttó átlagkereset. A 2023-as év utolsó három hónapjában még az is előfordult, hogy a legfiatalabb lereső korosztály bére nagyobb ütemben növekedett a 25-55 közöttieknél, aztán ez a különbség 2024 elejére elmosódott: mostanra azonban szintén nem a "középső csoport", hanem az 55-74 évesek állnak a legjobban, ha a százalékos növekedést nézzük. A 25-54 évesek kereseti növekedése eközben éppen elérte a 12 százalékot.
Tovább nyílik a genderolló
Lássuk most a bevezetőben emlegetett "wage gap"-et, vagyis azt, hogy még mindig sokkal több pénzt visznek haza a férfiak átlagosan, mint a női dolgozók. Nagyon úgy látszik, hogy ebben szemernyit sem sikerült előrelépni: a tavalyi év utolsó negyedében a férfiak bruttó átlagkeresete 98 ezer forinttal volt magasabb, mint a nőké. Ez a százezer forint körüli differencia ráadásul állandósult, még másfél évvel ezelőtt is volt olyan időszak, amikor ezt a bűvös határt át is lépte az emlegetett különbség.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Végezetül vessünk egy pillantást arra is, hogy milyen szektorokban lehetett a legjobban keresni! Az elős helyen már évek óta a pénzügyi szolgáltatások területe áll, utána csak kicsit lemaradva követi az információ és a kommunikáció területe. Harmadik az energiaipar, ami még mindig 900 ezer forint fölötti bruttó bért kínál átlagosan (nyilván cégtől és területtől, meg még egy csomó más dologtól is egyszerre függ a kereset mértéke).
Annak ellenére, hogy a turizmus csak lassan állt talpra, a top 10 közé befért a szálláshely-szolgáltatás is, valamint az építőipar válsága ellenére ott találjuk ezt a szektort is - igaz, ezek már csak alig 400-500 ezres bruttó átlagbért kínálnak, amit nettóra lebontva azért már nem olyan szép a menyasszony.
A bruttó átlagbérek változásának tekintetében az oktatás toronymagasan verte a többi szektort, ami köszönhető az oktatásban dolgozók folyamatos béremelésének - szinte érthetetlen, miért van mégis tanárhiány, márpedig a helyzet még mindig ez. A hulladékgazdálkodás területén a dolgozók átlagosa 15 százalékkal többet kereshettek, mint egy évvel korábban, a listán harmadik pedig - szintén némi meglepetésre - az építőipar.
Alig tíz százalékos béremelkedést realizálhatott ugyanakkor a közigazgatási szektor, ami az egyik oka lehet annak, hogy innen fejvesztve menekülnek a dolgozók - erről éppen egy hete már írtunk, ide kattintva olvashatod el újra a cikket.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Az újratölthető flakonok a kozmetikai iparba is betörtek (+Videó)
A Respray flakonokat már 30 üzletben tölthetjük újra.


