Lépéskényszerben a magyar cégek: aki nem halad a korral, lehúzhatja a redőnyt

A foglalkoztatást és a minimálbért illetően számos változás történt az év elején a hatályba lépő törvénymódosítások következtében. Ezek markáns eleme, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek 4 éves koráig - amennyiben az alkalmazott 3 vagy több gyermeket nevel, akkor egészen 6 éves korig - a munkáltató köteles az általános teljes napi munkaidő felét részmunkaidős kontraktussá alakítani. A korábbi szabályozás a gyermek 3, illetve - az említett esetben - 5 éves koráig kötelezte a cégeket a munkaszerződés módosítására.

"A változtatás az álláspiacon tapasztalható fejleményekre reagál. A munkaerőhiány miatt a cégek egyre inkább nyitnak az itthon még kevésbé elterjedt foglalkoztatási formák felé. Miután idén sem várható érdemi változás a munkaerőpiacon, így szinte biztos, hogy ezen a téren további fejlődésre számíthatunk a társaságok részéről. Akik ebben a kérdésben nem követik a dolgozók igényeit, azoknak komoly kihívást fog jelenteni az alkalmazottak megtartása, ez pedig idővel versenyhátrányt okozhat a számukra" - hangsúlyozta Bedő Krisztina, az EY személyügyi tanácsadással foglalkozó csapatának partnere. 

Több területen érezteti hatását az emelkedő minimálbér

A minimálbér év elejei emelése számos cég számára több területen is következményekkel jár. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás összegének növekedése, ami éves szinten a minimálbér kilencszerese. Azoknak a vállalkozásnak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja ugyan a 25 főt, ám az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az 5 százalékot, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után 1 449 000 forintot kell rehabilitációs hozzájárulásként 2020-ban befizetnie. 

A törvénymódosítások eredményeként összességében elmondható, hogy a társaságoknál elkerülhetetlenné válik a cégszabályzatok és a munkaszerződések felülvizsgálata, valamint a dolgozói és termelési kapacitások tervezése, újragondolása.