Az oktatási reform legfontosabb elemei: a minőségi oktatás feltételrendszerének kidolgozása, a képzési szerkezet, a finanszírozás, a hallgatói juttatás rendszerének átalakítása, az épületek rekonstrukciója - írja a Világgazdaság.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évek során több változtatást is alkalmaztak a felsőoktatásban (bevezették a bolognai- és kreditrendszert, megváltozott a felvételi), ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, az oktatás színvonala egyre inkább romlott.
Az állam idén 196 milliárd forintot költ a felsőoktatásra, az összeg jövőre tovább emelkedik, így nem várhatók komolyabb finanszírozási gondok. A tandíj (azaz fejlesztési részhozzájárulás) az intézményeknél marad, így ez is anyagi segítséget jelent.
Csökkenteni kívánják a felsőoktatási intézmények számát (jelenleg 72 van), a megmaradóktól azt várják, hogy olyan ismereteket oktassanak, amelyeknek a diákok hasznát is veszik. Korlátozni kívánják a szakok között beállt aránytalanságokat, nevezetesen, hogy túl sok a jogász, közgazdász, marketinges, ellenben hiány van mérnökből, természettudományi diplomásból. Bővíteni szeretnék a felsőfokú szakképzést is, valamint az orvosi, műszaki, informatikai képzést.
Idén megkezdik a végzett hallgatók pályakövetését, s a begyűjtött adatok alapján állapítják majd meg a keretszámokat. 2007-től megváltozik az akkreditáció rendszere, a döntésben külföldi szakemberek is részt vesznek majd.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








