Miért késik a gazdasági kiigazítás, az átfogó államháztartási reform? - tette fel a kérdést Mellár Tamás, a Corvinus Egyetem tanár az ICEG és a HBLF konferenciáján. Véleménye szerint hiányzik a szakmai egyetértés, a terhek és eredmények időbeli és mennyiségi inkonzisztenciája miatt a politikai bátorság sincs meg. Az utóbbi 15 évben Mellár számításai szerint az államháztartás GDP arányos
Az utóbbi 15 évben Mellár számításai szerint az államháztartás GDP arányos hiánya átlagosan 5% volt. Kiugró években ('94, '98, '02) a deficit elérte a GDP 8-10%-át. A magas hiány ellenére alapvető reformok, radikális kiigazítás nem történt. Ehelyett a kiadások elinflálásával, fűnyíró módszerrel, zárolásokkal találkozhattunk.
Reform-kísérletek történtek. Ilyen volt a Bokros-csomag, de ez inkább csak egyfajta próbálkozás volt megvalósult formájában. A privatizáció célja a legtöbb esetben a bevételszerzés volt és nem a funkcióleadás. Jellemzően csak látszatmegoldások születtek, a költségek érdemben nem csökkentek. A nyugdíjreform bizonyos eredményeket hozott, de komplex megoldást nem nyújtott.
Mellár szerint azért késik a reform, mert nem látható pontosan, hogy ki és milyen terheket visel, a reformok által érintett szereplők nem jól informáltak. Hazánk esetében a rövid távú költségek a rövid előnyöket lényegesen meghaladják. Emellett nincs szakmai egyetértés sem, a politikai, társadalmi ellenállás magas.
Fontos lenne szakmai konszenzus kialakítani, hogy a reform sikeresen végrehajtható legyen. Ennek politikai ciklusokon átívelőnek kell lenni. Hosszú távra meg kell határozni, hogy hol mekkora kiadáscsökkentésre van szükség, és ezt évente konzekvensen meg is kell valósítani. Az egyes állami intézmények feladatait, kiadásait felül kell vizsgálni, paritásos elven szakértői bizottságokat kell felállítani. A felvilágosító munka nagyon fontos, ezzel a felesleges riogatás elkerülhető.

A zárkózott kamaszok ventilációjában segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon kaphatna támogatást.
Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.
Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.
Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.
-
A Black Friday után itt a Green Friday: mutatjuk, milyen akciók várnak
A túlfogyasztásra hívja fel a figyelmet a Mastercard kampánya.
-
Karácsonyi készülődés a PENNY-vel (x)
Szívhez szóló videóval is köszönti a vásárlókat az üzletlánc
- Elmaradt a bravúr, nem juthat nyolc közé a női kézilabda-válogatott
- Egy iraki milícia szerint Washington újabb támadásokra számíthat Irakban
- Szikrázó felnin robogott egy opeles az M0-son
- Győzelemmel zárt a továbbjutó Vasas
- Kiderült, kit tart az LMP „az ellenzék legkártékonyabb politikusának”
- Transzplantációs nagyhatalom lehetünk Európában
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


