Mellár: miért késik az államháztartási reform?

Pénzcentrum

2005. szeptember 16. 13:20

Miért késik a gazdasági kiigazítás, az átfogó államháztartási reform? - tette fel a kérdést Mellár Tamás, a Corvinus Egyetem tanár az ICEG és a HBLF konferenciáján. Véleménye szerint hiányzik a szakmai egyetértés, a terhek és eredmények időbeli és mennyiségi inkonzisztenciája miatt a politikai bátorság sincs meg.

Az utóbbi 15 évben Mellár számításai szerint az államháztartás GDP arányos hiánya átlagosan 5% volt. Kiugró években ('94, '98, '02) a deficit elérte a GDP 8-10%-át. A magas hiány ellenére alapvető reformok, radikális kiigazítás nem történt. Ehelyett a kiadások elinflálásával, fűnyíró módszerrel, zárolásokkal találkozhattunk.

Reform-kísérletek történtek. Ilyen volt a Bokros-csomag, de ez inkább csak egyfajta próbálkozás volt megvalósult formájában. A privatizáció célja a legtöbb esetben a bevételszerzés volt és nem a funkcióleadás. Jellemzően csak látszatmegoldások születtek, a költségek érdemben nem csökkentek. A nyugdíjreform bizonyos eredményeket hozott, de komplex megoldást nem nyújtott.

Mellár szerint azért késik a reform, mert nem látható pontosan, hogy ki és milyen terheket visel, a reformok által érintett szereplők nem jól informáltak. Hazánk esetében a rövid távú költségek a rövid előnyöket lényegesen meghaladják. Emellett nincs szakmai egyetértés sem, a politikai, társadalmi ellenállás magas.

Fontos lenne szakmai konszenzus kialakítani, hogy a reform sikeresen végrehajtható legyen. Ennek politikai ciklusokon átívelőnek kell lenni. Hosszú távra meg kell határozni, hogy hol mekkora kiadáscsökkentésre van szükség, és ezt évente konzekvensen meg is kell valósítani. Az egyes állami intézmények feladatait, kiadásait felül kell vizsgálni, paritásos elven szakértői bizottságokat kell felállítani. A felvilágosító munka nagyon fontos, ezzel a felesleges riogatás elkerülhető.

Hogy jön ki a matek? Ezer eurós minimálbér, álom vagy elérhető valóság?

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére.

Mi lesz az év végi béremelésekkel? Erre számítanak a magyarok, nem rózsás a helyzet

A dolgozó fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak.

Aggasztó, ami a magyar munkaerőpiacon történik: több az elérhető dolgozó, de lecsökkent a kereslet irántuk

A fizikai munkát végzők munkaerőpiaci lehetőségeit tekintve az elmúlt években jelentős változások mentek végbe.

Szomorú: csak töredékét foglalkoztatják ezeknek a magyaroknak, ráadásul a bérük is alacsonyabb

A WHO 2023-as becslése szerint a világon minden hatodik, összesen 1,3 milliárd ember él fogyatékossággal.

Menekülnek ezektől a cégektől a dolgozók: íme az intő jelek, nem ciki a próbaidő alatti felmondás

Egyre gyakoribb a próbaidő alatti felmondás, de a munkaadó gyakran meg is indokolja, miért kerül sor erre. Miért és mikor menekülnek a dolgozók még a...

Megalázó bérért szolgálnak és védenek: évek óta nem volt fizetésemelés a rendvédelemben, meddig bírják még ezt?

Egyre többen vannak a rendvédelmi dolgozók közül, akik csak a garantált bérminimumhoz közeli összeget kapják havonta. Váltani viszont nem mindenki mer a kevés fizetés ellenére...

Még a szegénységhez is kevés: ilyen megalázó bérekért robotolnak a magyar vidék melósai

A legjobban kereső dolgozók több mint nettó 1 milliót visznek haza átlagosan. A legrosszabbul fizetettek nettó átlagbére több megyében is a szegénységi küszöb alatt volt.

Ennyit keres egy ingatlan értékbecslő 2024-ben: mutatjuk, mi kell hozzá, hogy megcsípj egy ingatlan értékbecslő állás ajánlatot

Az ingatlan értékbecslők kulcsszereplők az ingatlanpiacon, hiszen szakértői munkájuk nélkülözhetetlen mind eladás, mind vásárlás és a banki hitelezések során is.

Követ dobott a tóba Orbán Viktor: hogy lesz itt egymilliós átlagfizetés a magyaroknak?

Alaposan felrázta ma reggel a bértárgyalások állóvizét a miniszterelnök: 2-3 éven belül szeretne Magyarországon egymilliós átlagfizetést.

Itt keresheti most rommá magát a legtöbb magyar: nincs mese, ezek a multik vannak a toplistán

A válaszadók 73%-a nemzetközi cégeknél szeretne elhelyezkedni. A legkevésbé vonzó szektorok közé jelenleg az oktatás és a marketing tartoznak.

Elképesztő hátrányba kerülhetünk: már a vendégmunkások sem akarnak Magyarországra jönni?

A harmadik országbeliek foglalkoztatása komoly előnyökkel jár a magyar cégek számára, segítségükkel biztosítható a termelés és a kapacitások tervezhetősége.

Sokkoló, ami a magyar nyugdíjasokkal történni fog: erre biztos, hogy sokan nem állnak készen

A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet.

Átfogó egészségprogramot indított a Lidl munkavállalói számára (x)

A Lidl Magyarország arra összpontosít, hogy munkáltatóként is az első választás legyen a hazai munkaerőpiacon.

Rájár a rúd a magyar édesanyákra: hiába mennének vissza dolgozni, ezzel kevesen számolnak

Szigorú szabályok védik a gyermeket vállaló alkalmazottakat, mégis számos akadály várhatja azokat, akik a szülési szabadság lejártát követően vissza szeretnének térni a munkába.

Friss hírek érkeztek az új visszaváltási rendszerről: több tízezer magyar érintett, nem lehet tovább halogatni

Változatos módon alkalmazkodnak az irodaházak az új szelektív hulladékvisszaváltási rendszer okozta kihívásokhoz.

Nagyon fontos hír jött a magyar minimálbérről: milliókat érint, erre fel kell készülni

A jelenlegi bérszintek alapján egy új tervezet bruttó 301 100 Ft-os minimálbért eredményezne.

Toborozza a rendőrség az iskolaőröket: 336 ezer forintot adnak havonta, érettségi elég

Az iskolaőrök fontos szerepet játszanak a tanintézmények biztonságának fenntartásában, a rendőrség folyamatosan bővíti a programban résztvevő iskolák és iskolaőrök számát.

Döbbenetes adatok: egy örökkévalóság, mire valaki állást talál manapság Magyarországon

4,2 százalék volt augusztusban a munkanélküliségi ráta, tovább nőtt a foglalkoztatott magyarok számaránya.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír