Miért késik a gazdasági kiigazítás, az átfogó államháztartási reform? - tette fel a kérdést Mellár Tamás, a Corvinus Egyetem tanár az ICEG és a HBLF konferenciáján. Véleménye szerint hiányzik a szakmai egyetértés, a terhek és eredmények időbeli és mennyiségi inkonzisztenciája miatt a politikai bátorság sincs meg. Az utóbbi 15 évben Mellár számításai szerint az államháztartás GDP arányos
Az utóbbi 15 évben Mellár számításai szerint az államháztartás GDP arányos hiánya átlagosan 5% volt. Kiugró években ('94, '98, '02) a deficit elérte a GDP 8-10%-át. A magas hiány ellenére alapvető reformok, radikális kiigazítás nem történt. Ehelyett a kiadások elinflálásával, fűnyíró módszerrel, zárolásokkal találkozhattunk.
Reform-kísérletek történtek. Ilyen volt a Bokros-csomag, de ez inkább csak egyfajta próbálkozás volt megvalósult formájában. A privatizáció célja a legtöbb esetben a bevételszerzés volt és nem a funkcióleadás. Jellemzően csak látszatmegoldások születtek, a költségek érdemben nem csökkentek. A nyugdíjreform bizonyos eredményeket hozott, de komplex megoldást nem nyújtott.
Mellár szerint azért késik a reform, mert nem látható pontosan, hogy ki és milyen terheket visel, a reformok által érintett szereplők nem jól informáltak. Hazánk esetében a rövid távú költségek a rövid előnyöket lényegesen meghaladják. Emellett nincs szakmai egyetértés sem, a politikai, társadalmi ellenállás magas.
Fontos lenne szakmai konszenzus kialakítani, hogy a reform sikeresen végrehajtható legyen. Ennek politikai ciklusokon átívelőnek kell lenni. Hosszú távra meg kell határozni, hogy hol mekkora kiadáscsökkentésre van szükség, és ezt évente konzekvensen meg is kell valósítani. Az egyes állami intézmények feladatait, kiadásait felül kell vizsgálni, paritásos elven szakértői bizottságokat kell felállítani. A felvilágosító munka nagyon fontos, ezzel a felesleges riogatás elkerülhető.
Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.
Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.
A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.
A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.
Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.
A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:
Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.
Csak nehezebbé vált a dolgozók helyzete 2025-ben, a munkáltatók alkalmazkodókészsége lassan kimerül, a mozgásterük egyre szűkül a Hays Salary Guide 2026-os kiadványa szerint.
Ennyit lehet keresni a Sparnál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Bár az elmúlt évtizedekben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás, a magyarok túlnyomó többsége szerint a munkaerőpiacon ma is élesen elkülönülnek a "fiús" és "lányos" szakmák.
A bértranszparencia-irányelv a toborzási és felvételi folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig minden területet érint.
Piaci okok miatt akár 150 saját, illetve legalább 50 kölcsönzött munkavállalójától is megválik a Siemens Energy a budapesti transzformátorgyárában.
Ennyi Orbán Viktor havi fizetése 2026-ban: mutatjuk, hogyan jön ki a bruttó 8 millió forint feletti összeg, és mekkora a magyar miniszterelnök vagyona idén.
Tízéves csúcs közelébe emelkedett a magyar munkanélküliség 2026 elején, igaz, EU-s szinten ez még nem ad aggodalomra okot, de a trend ijesztő.
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon.
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026
