MNB inflációs jelentés: jövőre csökkenhet az infláció, gyorsabban nőhet a gazdaság

Az MNB inflációs jelentése szerint az elmúlt időszakban az inflációs folyamat kedvezően alakult, a fogyasztóiár-index 3-4 százalék közé, a maginfláció 2 százalék alá csökkent. A maginfláció mérséklődéséhez hozzájárult a stabil árfolyam mellett fokozottan kibontakozó importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása és a fogyasztási kereslet vissza-fogott növekedése. A vállalati béremelkedés alacsonyabb inflációs környezethez való alkalmazkodása megindulni látszik.

Eközben a gazdaság egyensúlyi pozíciója is valamelyest javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet kockázati megítélésre gyakorolt hatását azonban jelenleg ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt, így a hazai pénz- és devizapiacokat az elmúlt néhány hónapban viszonylagos stabilitás és a hozamok mérséklődése jellemezte.

Az MNB inflációs jelentése szerint a gazdasági folyamatok 2006-2007-es alakulását jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság jellemzi. Ennek legfontosabb forrása az, hogy a kormány számos olyan jövőbeni intézkedést jelentett be, amelyek számottevő mértékben befolyásolhatják a növekedés, a fizetési mérleg és közvetett módon a kockázati megítélés alakulását, ugyanakkor - mivel az intézkedések nem teljeskörűek - csak a következő évekre benyújtott költségvetések ismeretében lehet felmérni összhatásukat.

Ha csak az eddig bejelentett kormányzati intézkedéseket és az idei évben meg-hozott egyenlegjavító intézkedések átmeneti jellegéből fakadó determinációkat vennénk figyelembe, ellentételező intézkedések hiányában 2007-ig a költségvetési deficit a GDP arányában több mint 3 százalékkal növekedne, amit a folyó fizetési mérleg számottevő romlása kísérne. Egy ilyen gazdasági pálya hosszútávon nem fenntartható, mivel a gyorsuló eladósodás megkérdő jelezné a gazdaság finanszírozhatóságát, és a növekedés tartós és jelentős lassulását eredményezné- véli az MNB.

Alternatív pályaként feltételezhetnénk, hogy a kormány a konvergenciaprogramban vállalt hiánycsökkentés érdekében teljes mértékben keresletcsökkentő lépésekkel ellensúlyozza a már bejelentett intézkedések hatását, és érdemben csökkenti a költségvetési egyensúlytalanságot. Bár e pálya egyértelműen a hosszú távú fenntarthatóság irányába mutat, az ez esetben olyan nagymértékű hiánynövelő hatás ellensúlyozására lenne szükség, ami az államháztartás strukturális reformja nélkül nem tűnik elérhetőnek.

Ezért a jelentésben az MNB egy köztes megoldást alkalmazott. Feltételezte, hogy az államháztartásban a következő két évben alacsony ütemben emelkednek a bérek, stagnálnak a működési költségek és a beruházások. Ez esetben 2006-ban még így is keresletbővítő hatású maradna a fiskális politika, 2007-re viszont már kisebb mértékű keresletszűkítés következne be. Az inflációs előrejelzés szempontjából igazán fontos feltételezés azonban az, hogy szokásos módon rögzített árfolyamra és változatlan kamatszintre írta fel az előrejelzéseket, azaz implicit módon arra számít az MNB, hogy a pénzpiacok elégségesnek tekintik ezt a fiskális alkalmazkodást, így fennmaradhat a jelenlegi kedvező kockázati megítélés. Az MNB előrejelzési horizontuntján a különböző lehetséges gazdasági pályák között a kockázati megítélés és ezen keresztül a hozamok és az árfolyam jövőbeli alakulása okozza a nagy különbséget, ehhez képest a fiskális keresletbővítő hatás pontos mértéke nagyságrenddel kisebb elmozdulásokat okoz az inflációs előrejelzésben.

Amennyiben e feltételezések együttesen megvalósulnak, az MNB úgy ítéli meg, hogy a gazdaság egy átmeneti kitérő után fokozatosan visszatérhet egy, a gazdasági egyensúly és a nominális stabilitás megteremtése irányába mutató pályára. A jelentésben ezt a gazdasági pályát mutatja be az MNB, természetesen hangsúlyozva, hogy az előrejelzés most a szokásosnál erősebb feltételezések mellett érvényes.

Mindezen feltételezésekre épülő előrejelzésében az MNB arra számít, hogy a fiskális lazítás hatására a kereslet bővülése erőteljesebb lesz, mint korábban vártuk, ennek inflációs hatásait azonban ellensúlyozzák a kínálati oldalt érintő intézkedések, így az előrejelzési horizonton az infláció 3 százalék körüli szinten történő stabilizálódására számít az MNB, a 2006-os átmeneti csökkenés után.

A gazdasági növekedés élénkülését a fogyasztás - kormányzati intézkedések hatására várható - gyorsabb növekedése okozza. Az áfacsökkentés miatt várható fogyasztóiárindex-esés, a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint a család-támogatási rendszer bővítése mind emelik a lakosság reáljövedelmét. A konjunktúra külpiaci tényezőiben stabil növekedésre számít az MNB. A stabil konjunkturális kilátásokkal összhangban azt várjuk, hogy az export és a vállalati beruházások továbbra is egyenletes ütemben növekednek majd. Összességében a magasabb fogyasztási pálya, illetve a hosszú távú trendnél valamivel gyorsabb gazdasági növekedés miatt a keresleti oldali inflációs nyomás erősödését prognosztizáljuk.

Kínálati oldalon ellentmondásos folyamatok várhatók. A 2006-ra bejelentett nagyarányú és differenciált minimálbér-emelés hatásai nehezen számíthatók ki előre, összességében az elmúlt években megfigyelhető bérinfláció-mérséklődésnek csak átmeneti megtorpanását feltételezzük. Előrejelzési horizontunk második felében ugyanakkor az inflációcsökkentő tényezők válhatnak újra meghatározóvá a bejelentett, munkaköltségeket csökkentő tervezett adólépések miatt (egészségügyi hozzájárulás eltörlése, tb-járulék csökkentése). A várható termelékenység-növekedéssel együtt mindez a fajlagos munkaköltségek oldaláról hosszabb távon dezinflációs hatású lehet.

Az inflációs előrejelzés kockázati eloszlásában - szokásaihoz híven - az MNB most sem számszerűsítette a forint kockázati prémiumának megváltozásából eredő potenciális hatásokat, bár amint azt már hangsúlyozták, e területen a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot érzékelnek. A feltételes inflációs előrejelzés felfelé és lefelé irányuló kockázatai nagyjából kiegyensúlyozottak.

Magasabb infláció felé irányuló kockázatot jelenthet a fogyasztás gyorsabb növekedése, valamint az, hogy a minimálbér-emelés az azonnali munkaköltség-emelkedésen túl hosszabb távon tovagyűrűző, bértorlódási hatással is járhat.

Alacsonyabb infláció valószínűségét növeli viszont, ha a 2006-os átmeneti inflációcsökkenés hosszabb ideig mérsékli az inflációs várakozásokat. További, immár szokásos előrejelzési bizonytalanság forrásaként jelenik meg az olaj világpiaci ára, a hazai árszabályozás, illetve a Magyarországon kiugróan ingadozó nyers élelmiszerek áralakulása.