MNB inflációs jelentés: jövőre csökkenhet az infláció, gyorsabban nőhet a gazdaság

Pénzcentrum
2005. augusztus 22. 14:06

Az idei évre vonatkozóan felfelé, jövőre jelentősen lefelé módosította inflációs prognózisát az MNB szakértői gárdája. Az új 2005 átlagos prognózis 3.6%, ami 0.3%ponttal magasabb mint a májusi jelentésben adott. 2006 átlagára most 1.6%-ot prognosztizálnak a korábbi 3.4%-kal szemben. A csökkenés az ÁFA mérséklés hatását tükrözi, de a piac által vártnál nagyobb. A jegybank 2007-es prognózist is adott 2.9%-os átlaggal. A szőkőnaphatással korrigált GDP 2005-ös 3.6%-os növekedése után jövőre már 3.9%-kal nőhet a gazdaság. A GDP növekedésére 2005-re 0.1%ponttal, 2006-ra 0.3%ponttal jósol magasabbat az MNB, mint májusban. Megjelent az MNB inflációs jelentése.

Az MNB inflációs jelentése szerint az elmúlt időszakban az inflációs folyamat kedvezően alakult, a fogyasztóiár-index 3-4 százalék közé, a maginfláció 2 százalék alá csökkent. A maginfláció mérséklődéséhez hozzájárult a stabil árfolyam mellett fokozottan kibontakozó importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása és a fogyasztási kereslet vissza-fogott növekedése. A vállalati béremelkedés alacsonyabb inflációs környezethez való alkalmazkodása megindulni látszik.

Eközben a gazdaság egyensúlyi pozíciója is valamelyest javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet kockázati megítélésre gyakorolt hatását azonban jelenleg ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt, így a hazai pénz- és devizapiacokat az elmúlt néhány hónapban viszonylagos stabilitás és a hozamok mérséklődése jellemezte.

Az MNB inflációs jelentése szerint a gazdasági folyamatok 2006-2007-es alakulását jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság jellemzi. Ennek legfontosabb forrása az, hogy a kormány számos olyan jövőbeni intézkedést jelentett be, amelyek számottevő mértékben befolyásolhatják a növekedés, a fizetési mérleg és közvetett módon a kockázati megítélés alakulását, ugyanakkor - mivel az intézkedések nem teljeskörűek - csak a következő évekre benyújtott költségvetések ismeretében lehet felmérni összhatásukat.

Ha csak az eddig bejelentett kormányzati intézkedéseket és az idei évben meg-hozott egyenlegjavító intézkedések átmeneti jellegéből fakadó determinációkat vennénk figyelembe, ellentételező intézkedések hiányában 2007-ig a költségvetési deficit a GDP arányában több mint 3 százalékkal növekedne, amit a folyó fizetési mérleg számottevő romlása kísérne. Egy ilyen gazdasági pálya hosszútávon nem fenntartható, mivel a gyorsuló eladósodás megkérdő jelezné a gazdaság finanszírozhatóságát, és a növekedés tartós és jelentős lassulását eredményezné- véli az MNB.

Alternatív pályaként feltételezhetnénk, hogy a kormány a konvergenciaprogramban vállalt hiánycsökkentés érdekében teljes mértékben keresletcsökkentő lépésekkel ellensúlyozza a már bejelentett intézkedések hatását, és érdemben csökkenti a költségvetési egyensúlytalanságot. Bár e pálya egyértelműen a hosszú távú fenntarthatóság irányába mutat, az ez esetben olyan nagymértékű hiánynövelő hatás ellensúlyozására lenne szükség, ami az államháztartás strukturális reformja nélkül nem tűnik elérhetőnek.

Ezért a jelentésben az MNB egy köztes megoldást alkalmazott. Feltételezte, hogy az államháztartásban a következő két évben alacsony ütemben emelkednek a bérek, stagnálnak a működési költségek és a beruházások. Ez esetben 2006-ban még így is keresletbővítő hatású maradna a fiskális politika, 2007-re viszont már kisebb mértékű keresletszűkítés következne be. Az inflációs előrejelzés szempontjából igazán fontos feltételezés azonban az, hogy szokásos módon rögzített árfolyamra és változatlan kamatszintre írta fel az előrejelzéseket, azaz implicit módon arra számít az MNB, hogy a pénzpiacok elégségesnek tekintik ezt a fiskális alkalmazkodást, így fennmaradhat a jelenlegi kedvező kockázati megítélés. Az MNB előrejelzési horizontuntján a különböző lehetséges gazdasági pályák között a kockázati megítélés és ezen keresztül a hozamok és az árfolyam jövőbeli alakulása okozza a nagy különbséget, ehhez képest a fiskális keresletbővítő hatás pontos mértéke nagyságrenddel kisebb elmozdulásokat okoz az inflációs előrejelzésben.

Amennyiben e feltételezések együttesen megvalósulnak, az MNB úgy ítéli meg, hogy a gazdaság egy átmeneti kitérő után fokozatosan visszatérhet egy, a gazdasági egyensúly és a nominális stabilitás megteremtése irányába mutató pályára. A jelentésben ezt a gazdasági pályát mutatja be az MNB, természetesen hangsúlyozva, hogy az előrejelzés most a szokásosnál erősebb feltételezések mellett érvényes.

Mindezen feltételezésekre épülő előrejelzésében az MNB arra számít, hogy a fiskális lazítás hatására a kereslet bővülése erőteljesebb lesz, mint korábban vártuk, ennek inflációs hatásait azonban ellensúlyozzák a kínálati oldalt érintő intézkedések, így az előrejelzési horizonton az infláció 3 százalék körüli szinten történő stabilizálódására számít az MNB, a 2006-os átmeneti csökkenés után.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A gazdasági növekedés élénkülését a fogyasztás - kormányzati intézkedések hatására várható - gyorsabb növekedése okozza. Az áfacsökkentés miatt várható fogyasztóiárindex-esés, a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint a család-támogatási rendszer bővítése mind emelik a lakosság reáljövedelmét. A konjunktúra külpiaci tényezőiben stabil növekedésre számít az MNB. A stabil konjunkturális kilátásokkal összhangban azt várjuk, hogy az export és a vállalati beruházások továbbra is egyenletes ütemben növekednek majd. Összességében a magasabb fogyasztási pálya, illetve a hosszú távú trendnél valamivel gyorsabb gazdasági növekedés miatt a keresleti oldali inflációs nyomás erősödését prognosztizáljuk.


Kínálati oldalon ellentmondásos folyamatok várhatók. A 2006-ra bejelentett nagyarányú és differenciált minimálbér-emelés hatásai nehezen számíthatók ki előre, összességében az elmúlt években megfigyelhető bérinfláció-mérséklődésnek csak átmeneti megtorpanását feltételezzük. Előrejelzési horizontunk második felében ugyanakkor az inflációcsökkentő tényezők válhatnak újra meghatározóvá a bejelentett, munkaköltségeket csökkentő tervezett adólépések miatt (egészségügyi hozzájárulás eltörlése, tb-járulék csökkentése). A várható termelékenység-növekedéssel együtt mindez a fajlagos munkaköltségek oldaláról hosszabb távon dezinflációs hatású lehet.

Az inflációs előrejelzés kockázati eloszlásában - szokásaihoz híven - az MNB most sem számszerűsítette a forint kockázati prémiumának megváltozásából eredő potenciális hatásokat, bár amint azt már hangsúlyozták, e területen a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot érzékelnek. A feltételes inflációs előrejelzés felfelé és lefelé irányuló kockázatai nagyjából kiegyensúlyozottak.

Magasabb infláció felé irányuló kockázatot jelenthet a fogyasztás gyorsabb növekedése, valamint az, hogy a minimálbér-emelés az azonnali munkaköltség-emelkedésen túl hosszabb távon tovagyűrűző, bértorlódási hatással is járhat.

Alacsonyabb infláció valószínűségét növeli viszont, ha a 2006-os átmeneti inflációcsökkenés hosszabb ideig mérsékli az inflációs várakozásokat. További, immár szokásos előrejelzési bizonytalanság forrásaként jelenik meg az olaj világpiaci ára, a hazai árszabályozás, illetve a Magyarországon kiugróan ingadozó nyers élelmiszerek áralakulása.


További, a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot jelent a külkereskedelmi folyamatok alakulása, ami közvetlenül érinti a folyó fizetési mérleg és esetleg a gazdasági növekedés képet, és közvetve a gazdaság kockázati megítélését is. Az EU-csatlakozás miatt tavaly módszertani változás következett be a külkereskedelmi adatok számbavételében, a korábbi vámhatáron történő statisztikai számbavételt felváltotta az önbevalláson alapuló kimutatás. E váltással párhuzamosan 2004 második felétől azt figyelhette meg az MNB, hogy a konjunktúra által indokolthoz képest alacsonynak tűnik a statisztikában megjelenő import mértéke. Ma még nem áll az MNB rendelkezésére elegendő információ annak eldöntéséhez, hogy e változás okait pontosan azonosíthassuk, de úgy ítéljük meg, hogy kicsi annak a valószínűsége, hogy ilyen mértékben csökkent volna az importigényesség Magyarországon. Emiatt az MNB nem tartja kizártnak, hogy a megfigyelhető nettóexport-javulásnak egy része csak módszertani változásból eredő , vélhetően átmeneti hatás.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.08.04 22:41
Ha a saját tőke/ jegyzett tőke aránya nem megfelelő, lehetséges a jegyzett tőke leszállítása a tőket...
hrdoktor  |  2021.08.02 06:38
A közvélekedés szerint nyáron nincs szükség arra, hogy az immunrendszer működését étrendkiegészítőkk...
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 5. csütörtök
Krisztina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?