-1 °C Budapest

PPP: újdonság vagy délibáb? - a statisztikus válaszol

Pénzcentrum
2005. május 5. 14:44

Új kihívás elé állította a statisztikusokat is a PPP (Private Public Partnership) konstrukciók elszámolása az államháztartási pozíciót illetően - mondta ma a KSH ankétján Bagó Eszter a KSH elnökhelyettese. Az Eurostat már egyértelmű állásfoglalással rendelkezik arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű projekteket lehet az új konstrukcióban elszámolni, melyhez a KSH is alkalmazkodik. A fő kérdés a besorolás szempontjából az, hogy a kockázatvállalás a magánszereplők illetve az állam részéről hogyan és milyen mértékben valósul meg.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A PPP konstrukciók keretében mindig az állam feladatkörébe tartozó tevékenység megvalósítása történik, ugyanakkor ezeket állami megbízásból és meghatározott ellenszolgáltatás ellenében magánvállalkozások biztosítják, integrált megoldást kínálnak a szolgáltatás eszközének létrehozatalától annak működtetéséig.

Az állami feladatok ilyen jellegű kiszervezésére több indok létezik. Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan az újabb igények is egyre jelentősebb mértékben termelődnek a társadalom részéről az olyan szolgáltatások iránt, melyek hagyományosan az állam által biztosítottak (pl. oktatási intézmények, autópályák stb.). Mivel a költségvetés mozgástere jelentős mértékben korlátozva van (pl. maastrichti deficitkritérium), ezért olyan finanszírozási és megvalósítási konstrukciókra lehet igény, melyek az előbbi feladatok ellátását is lehetővé teszik. A globális verseny feltételei között általános az elvárás, hogy az állam minél jobban vonuljon ki a gazdaságból, kvázi a közterhek jelentősen csökkenjenek. Az állam ilyen viselkedése a költségvetés bevételi oldalára nagy nyomást helyez.

A költségvetés beruházási kiadásai hiányt növelő tényezők. Az elszámolás az ESA 95 módszertan szerint történik, mely eredmény szemléletű számbavételt jelent. Ilyen feltételek mellett is gyakori forma, hogy az állam megvalósít egy beruházást, de az üzemeltetést, a szolgáltatás nyújtását már magánszereplőre bízza.

Míg a "hagyományos" formánál az előállítási, üzemeltetési fázisokban külön-külön lehet magánszereplőket bevonni, addig a PPP konstrukciónál egy integrált megoldásról beszélünk jellemzően az összes fázisra kiterjesztve. A magán fél vállalja a létrehozást és az üzemeltetést is. A célok között szerepel a hatékonyság javítása és a projekt teljes összköltségének csökkentése. Az állam a fizetendő díj ellenében várja el a magánszereplőtől, hogy az állami szolgáltatási feladatot ellássa. A fizetendő díj nem egyszeri nagy költséget és adósságnövekedést okoz az állam részére, hanem elosztja a terheket.

Az ESA 95 módszertan a government deficit and debt "kézikönyv" 4.2 fejezetében szabályozza a kormányzati egységek és a nem kormányzati körbe tartozó partnerek viszonyát. A fő szempont a kockázatok egyes fajtáira, illetve a kockázatvállalásokra vonatkozik. Egy projekt akkor számolható el magánberuházásként, ha
- a magánpartner viseli a beruházási kockázatot
és
- a rendelkezésre állási és a keresleti kockázatok közül legalább az egyiket (jellemzően csak az elsőt).

Ha a fenti feltételek teljesülnek, akkor PPP projektről beszélünk, ezek hiányában nem lehet kormányzati körön kívül helyezni a beruházást.

A beruházási kockázatok a következő formában kerülnek a magánszereplőhöz:
- késedelmes teljesítés költségeinek viselése,
- többletköltségek viselése.

A működtetéssel kapcsolatosan fontos kitétel, hogy a rendelkezésre állási díj nem lehet az aktuálisan felmerülő költségek függvénye.

A rendelkezésre állási díj elemei:
- a projekt saját tőkéjére mért meghatározott mértékű megtérülés biztosítása
- adósságszolgálati terhek biztosítása
- üzemeletetési díjátalány
- felújítási alap
- adók

A KSH egyfajta kvalitatív feladatot vállal azzal, hogy a kockázatmegosztást értékeli. Ez az alapja, hogy egy adott projekt PPP-nek tekinthető-e. A KSH végzi a magánberuházás és a kormányzati szolgáltatás elszámolását a statisztika szintjén. A PPP projektekre korábban létrejött egy PPP tárcaközi bizottság, melyben a KSH is részt vesz. Ilyen módon a hivatal ott van a döntéselőkészítésben is.

Eddig számos projekt valósult meg hazánkban PPP formában. Ezek:

- M5, M6 autópálya (ill. szakasz) építése,
- Művészetek Palotája,
- 2 sport- és rendezvénycsarnok,
- 9 kollégium és oktatási intézmény.

Előkészítés alatt a következő projektek állnak:

- kollégiumi és oktatási infrastruktúra
- börtönépítés
- MTV székház
- autópálya projektek
- sport és rendezvénycsarnokok
- önkormányzati kör.

A PPP projekteket egyesek csak burkolt hitelfelvételnek tartják az állam részéről. Lényegében az állam vállal minden üzleti jellegű kockázatot, a kivitelező, működtető számára a beruházás és annak megtérülése teljesen biztosított. A kockázatokat (kivitelezés stb.) az állam gyakorlatilag normál szerződéses viszonyban is kiküszöbölhetné (garanciák, kötbérek stb.). Ehelyett az eladósodás egy közvetett szereplőn keresztül és magasabb költséggel történik.

A PPP projektek veszélye, hogy nehéz lehet egy idő után mértéket szabni, hogy milyen feladatellátást valósítsanak megPPP keretekben. Elméletileg lehetőség nyílna rá, hogy szinte az összes állami feladatot ilyen konstrukcióban biztosítsák.

A terhek megosztása tartalmilag hasonló az állami beruházások adósságnövelő hatásainál és a PPP projekteknél, ugyanis állami beruházásoknál is vissza kell fizetni a hitelt kamataival, mely időben jelentősen kinyúlik. Az adósságnövekedés és az első nagy kiadások ugyanakkor nem az államnál jelentkeznek.

A nominális konvergencia kritériumok az állami feladatvállalások korlátozzák, egyes meg nem valósított projektek (pl. infrastruktúra fejlesztés) elmaradt hasznokat is eredményeznek. Ilyen szempontból érdemes átgondolni, hogy míg a deficit- és adósságkritériumok miatt esetleg nem épülhet autópálya, oktatási intézmény, addig PPP keretében ez előre hozhat ilyen jellegű beruházásokat.

Összességében tehát találhatók érvek, ellenérvek, fontos lenne, hogy a transzparencia minél jobban érvényesüljön majd ezeknél a finanszírozási konstrukcióknál. Sajnos a mostani gyakorlat mellett a kép igen homályos, az állami beruházások körül sok a botrány, a vita. Ezek a PPP projektek számára sem kedvező előjelek.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.25 11:54
“Egy nap el fogok menni Elméletbe, mert elméletben minden jól megy…” Ha beszélgetve emberekkel, olv...
perfekt  |  2022.01.24 08:37
2021. január 1.-től megváltozott az elengedett osztalék számviteli és adószabálya. Elképzelhető, ho...
hrdoktor  |  2022.01.24 04:55
Amikor heti ritmusban vagy egy héten belül is változik a munkarendje, önt is fenyegetheti az egészsé...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 25. kedd
Pál
4. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?