Idén további 0.6%-pontos, jövőre 1.9%-pontos fiskális megszorítás kell a célok tarthatóságához (MNB)

Pénzcentrum

2005. február 22. 15:00

A Magyar Nemzeti Bank által tegnap közzétett negyedéves inflációs jelentés szerint a költségvetési folyamatok előrejelzését jelenleg kifejezetten nagyfokú bizonytalanság nehezíti. Ez részben az európai uniós csatlakozáshoz kötődő folyamatok fiskális hatásának a következménye, részben a pénzügyi kormányzat 2004 végén hozott intézkedései hatására alakult ki. Az MNB szakértői szerint pótlólagos fiskális kiigazítok nélkül (alappálya-beli feltevés) az idei költségvetési törvényben kitűzött 4.7%-os hiánycél nem teljesíthető, az államháztartás eredményszemléletű deficitje 5.3%-ra rúghat. Kedvező költségvetési folyamatok esetében (külön intézkedések nélkül) ez 4.9%-ra mérséklődhet, míg kedvezőtlen esetben akár a GDP 6.2%-ára is "felmehet". Az elemzés készítői a 2006-os deficitszám (4.7%) megfogalmazásakor elfogadták azt, hogy a pénzügyi kormányzat a konvergencia-programban lefektetett sebességben, azaz évente a GDP 0.6%-ával mérsékli az államháztartási hiányt (5.3%-0.6%). Természetesen itt is azonosíthatók kockázatok: ahhoz, hogy a 4.7%-os cél elérhetővé váljék, - a 2005-ös alap-előrejelzés teljesülése esetén - 2006-ban (azaz a választások évében) további a GDP 1.9 százalékát kitevő fiskális egyensúly-javítóintézkedés szükségessége fogalmazható meg. (A Reuters-poll legutóbbi felmérése szerint idén a GDP 5%-át, míg jövőre 4.7%-át érheti el újabb kiigazítások nélkül az államháztartás GDP-arányos hiánya.) Jelen cikkünkben az MNB szakértői által a 2005-ös és 2006-os célok teljesíthetőségével kapcsolatban mutatkozó főbb problémákra, kockázatokra hívjuk fel a figyelmet.

A 2005-ös alap-előrejelzés (4.7% helyett 5.3%-os GDP-arányos deficit) készítésekor több fontos feltevést is alkalmaztak az MNB szakértői:

- Az áfa-visszatérítéseknél a tavalyról áthúzódó visszafizetési kötelezettség-állomány (a GDP mintegy 0.6%-ára becsült összeg) fele a 2004-es, fele a 2005-ös ESA-hiányt érinti. Emögött az a technikai feltételezés húzódik meg, hogy az ESA módszertan szerint a január-februári visszautalásokat kell 2004-re elkönyvelni, ami ezután teljesül, az már 2005-öt rontja (2004-et javítja).

- Az MNB alap-előrejelzését nagymértékben meghatározza az a feltevés, hogy a 2004. év végén tapasztalt áfa-visszatérítések lassítása 2005. végén, illetve 2006. első negyedévében nem ismétlődik meg, tehát az áfa-visszatérítések az idei év során visszaállnak az adótörvényben előírt 45 napos határidőn belülre.

- Az elsődleges kiadásoknál - a nyíltvégűek kivételével - jellemzően a törvényben rögzített kiadási előirányzatok teljesülését feltételezték.

- A költségvetési törvényben elkülönített, 100 milliárd forint nagyságrendű kiadási tartalék végleges zárolását feltételezték a központi költségvetési körben.

- A kamategyenlegre a február 7-ei forward hozamgörbe alapján készítették el az előrejelzésüket (nagyban hasonlít a PM által meghatározott kamategyenlegre).

- Egyéb téren a törvényben foglalt, vagy hivatalosan eldöntött, nyilvánosan bejelentett és részleteiben ismert költségvetési intézkedéseket vették alapul.

Az MNB munkatársai az elemzésben jelezték, hogy az ESA-hiány meghatározásakor nagyfokú módszertani bizonytalanságot okoz, hogy az eredményszemléletű hiányszámítás alkalmazására Magyarország esetében még nincs kialakult és jól definiált módszertan. A szakértők az előrejelzés készítésekor a hivatalosan eddig ismert hiány-módszertant vették alapul.

A legutóbbi, novemberi inflációs jelentéshez képest a 2004. és 2005. éveket együtt nézve, az ESA-hiány-előrejelzés a GDP mintegy 0.5 százalékával mérséklődött (2004: 5.6%-ról 5.3%-ra, 2005: 5.5%-ról 5.3%-ra), ami mögött nagyobb részt a direkt adóbevételekre vonatkozó MNB-prognózis növelése és a hozamgörbe időközbeni csökkenése miatti kamatkiadási prognózis mérséklődése áll.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Áfa-visszatérítések

Az MNB szakértőinek becslése szerint 2004-ben az áfa-visszatérítések lassítása összességében az állami költségvetés bevételi oldalát a GDP 0.6 százalékát kitevő nagyságrendben érinthette kedvezőbben. A kedvező hatás felét eredményszemléletben 2004-re, felét 2005-re kalkulálták az elemzés készítői. A pénzügyi kormányzatnak mozgástere van abban, hogy az áfa-visszatérítések január-február havi ütemezésével a 2004-es ESA-hiány szintjét átmenetileg eltérítse a folyamatokból adódó hiányszinttől, aminek hatása azonban a 2005-ös folyamatokra is kihat.

A jelenlegi hivatalos módszertan szerint, az ESA-hiány korrekciók egyik komponense az áfa. Az eljárás abból áll, hogy a 2005. január-február havi áfa-visszatérítések és a januári áfabevételek a 2004-es ESA-deficitet érintik olymódon, hogy az év első havi áfabevételét átkönyvelik az előző évre, az áfa-visszatérítések esetében viszont az első kéthavi visszatérítés összegével korrigálják az előző évet. Ez a hiánykategória tehát rendkívül érzékeny arra, hogy a 2005. január-február havi áfa-visszatérítések dinamikája hogyan alakul, február végén mekkora lesz a lejárt határidejű áfa-visszatérítés állomány.

Maradványpénzek

A 2004. évről az idei évre áthozott pénzmaradványok összege magasabb, mint amekkora 2004. elején a nyitó pénzmaradvány-állomány volt. A Kormány a pénzmaradvány-állomány leépítésének kockázatát kezelendő, intézkedést épített be a költségvetési törvénybe. Az új szabály kimondja, hogy a költségvetési szervek és fejezetek pénzmaradvány-állománya nem lehet alacsonyabb az év végén, mint amekkora az év elejei nyitóállomány volt. Az intézkedés végrehajtása az MNB szakértői szerint jelentős kockázatokat hordoz, mivel feltehető, hogy a költségvetési szervek és fejezetek egy részénél a fennálló kötelezettségek miatt nem lehet biztosítani azt, hogy az intézkedés effektív legyen. E kockázatot fokozza, hogy a pénzmaradvány-állomány egy részének felhalmozódása vélhetően nem szándékolt magatartás következménye volt, hanem bizonyos bevételek az év végén folytak be a költségvetési szervekhez. Így azok elköltésére már nem volt módjuk a költségvetési szerveknek a tavalyi év végén.

Decemberi kiadásnövekedés

Az elemzők szerint a költségvetési kiadási előirányzatok 2004. évi teljesülései arra utalnak, hogy a kormányzatnak a központi költségvetési körben volt akkora mozgástere, hogy kikényszerítse az elhatározott kiadás-visszafogást a költségvetési intézményeknél, fejezeteknél. Ugyanakkor, figyelmeztető jel, hogy a december hónapokban szokásosan bekövetkező kiadás-növekedés lényegesen elmaradt a korábbi évek átlagától. Ez arra is utalhat, hogy az intézmények és fejezetek kiadásaik egy részét a következő évre vitték át, a pénzmaradvány-állomány növelésén keresztül. Mindez egyfelől növeli a 2005-ös hiánycél túllépésének kockázatát, másfelől arra utalhat, hogy a további rendkívüli kormányzati kiadás-csökkentési programok mozgástere 2004. során beszűkült, a tavaly tavasszal elhatározott nettó kiadás-megtakarítás egy része feltehetőleg 2005-ben effektív kiadást jelenthet.

Az alábbi táblázatban összefoglalva megtalálhatók az MNB 2005. évi alap-előrejelzésének főbb eltérései az elfogadott költségvetési törvényben található előirányzatokhoz képest. Mint látható, az eltérés pénzforgalmi szemléletű hiány szintjén megközelíti a GDP 0.7 százalékát amelynek döntő többsége az elsődleges egyenleg szintjén jelentkezik.

A költségvetés főbb bevételeit meghatározó adónemeknél a GDP közel 0.8 százalékával alacsonyabb bevételt várnak az MNB elemzői 2005-ben, mint ami a költségvetési törvényben szerepel. Ebből az eltérésből a GDP 0.3 százalékpontja körüli különbséget az áfavisszatérítéshez kötődő feltevés magyaráz, azaz ez az eltérés az indirekt adóknál nem csupán a 2005. évi folyamatokhoz kötődik.

Az egyszerűsített vállalkozói adóból származó befizetések a szakértők várakozásai szerint jelentősen túlteljesíthetik az előirányzatot (megemelt bevételi prognózis a novemberi előrejelzéshez képest), ugyanakkor személyi jövedelemadóra valamint a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó alap-előrejelzés viszont elmarad a költségvetésben előirányzott szinttől.

Az egyéb bevételeknél látható jelentős többlet annak következménye, hogy a költségvetési szervek és intézmények saját bevételei már 2004-ben meghaladták azt a bevételi szintet, amelyet az elfogadott 2005. évi költségvetési törvény tartalmaz. Az MNB előrejelzése a törvényben előírt bevétel-növelési dinamikával számolt. Az ilyen típusú többletbevételek csak kismértékben javítják a költségvetés egyensúlyát (becslés szerint a GDP 0.1-0.2 százalékával), mivel a saját bevételek meghatározó hányada automatikusan többletkiadást jelent a szerveknél és az intézményeknél. Ez utóbbit tartalmazza az előirányzottnál magasabb kiadási szint az elsődleges egyenlegben (4-es tétel a fenti táblázatban).

A szakértők a költségvetési törvényben tavaly létrehozott mintegy 100 milliárd forintos kiadási tartalék közel teljes hiánycsökkentő hatásával számoltak.

Az idei hiány-előrejelzés bizonytalansága

Mindazok a kockázati tényezők, amelyek az autonóm gazdasági- és fiskális folyamatokból prognosztizálhatók, az alábbi táblázatban láthatók:

Amint az látható, a kockázatok eloszlását aszimmetrikusnak érzékelik az elemzők egy, az alappályánál nagyobb (akár 6.2%-os) 2005-ös hiány irányába.

2006-os elfogadott költségvetés, illetve részleteiben kidolgozott költségvetési törvényjavaslattal hiányában, a jövő évre egy ún. normatív (feltételes) és egy kockázatalapú (a létező determinációkat számszerűsítő) pályát is készítettek az MNB szakértői. A kockázatalapú előrejelzés készítésének célja az, hogy a jelenleg látható determinációk figyelembevétele révén olyan alternatív pályáról adjon képet, amely megmutatja, hogy további intézkedések (főképpen a 2006. évi költségvetés) nélkül hogyan alakulna a jövő évi költségvetési egyensúly.

A feltételes előrejelzés képezi a jelentés alappályáját (a konvergencia-program alapján 0.6%-pontos hiánymérséklés), a kockázatalapú előrejelzés és a normatív pálya közötti differencia pedig a megcélzott hiánycsökkenés elérésének számszerűsíthető kockázatát érzékelteti.

A determinációk alapján felvázolható pálya egyrészt bizonyos 2005. évi rendkívüli befizetések kiesését tartalmazza, másrészt a már bejelentett kormányzati lépések tartós hatását számszerűsíti. A 2005. évi hiányszintet javító egyszeri bevételt jelent a már meg-épített autópálya szakaszok értékesítése, a MOL rendkívüli befizetése a gázkompenzációs alapba, valamint a pénzintézetek rendkívüli társasági adó-befizetési kötelezettsége. Tartós hatású determináció a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetésének egész éves hatása, valamint a nyugdíjak indexálása és - az adott hozamgörbe mellett várható - kamategyenleg javulása.

Mindezek alapján a normatív és a determinációk hatását tükröző pálya 2006-os eltérése mind a pénzforgalmi, mind az eredményszemléletű egyenleg szintjén - a 2005-ös alap-előrejelzésének teljesülése esetén - 2006-ban további a GDP 1.9 százalékát kitevő fiskális egyensúly-javítóintézkedés szükségességét jelzi.

Számszerűsíthető és nem számszerűsíthető kockázatok

A kockázatalapú pálya a tételes egészségügyi hozzájárulás 2006. évi teljes megszüntetésével számol (alapértelmezésben az év elejétől), valamint a nyugdíjkiadásoknál teljes 13. havi nyugdíjkifizetést tartalmaz. A GFS (pénzforgalmi) egyenleg szintjén az Európai Unióval a beruházási kiadásokról kötött megállapodásra tekintettel az MNB becslése szerint a 2006. évi költségvetés kiadási oldalán legalább a GDP 0.5 százaléka körüli beruházási kiadási többletet kell előirányozni az idei évhez képest. Mivel a NATO kötelezettségek teljesítése az elmúlt években nem volt effektív, ezért a korábban vállalt GDP-arányos kötelezettségek teljesítésével nem számoltak a szakértők a kockázatalapú pálya számszerűsítésekor.

A számszerűsíthető determinációkon felül természetesen további kockázatok is érinthetik a 2006-os költségvetési évet, például a 2005. évi költségvetési törvény rendelkezése úgynevezett pénzmaradvány-állomány 2005. év végi képzéséről. A pénz-maradványok magas állománya akkor okozhat feszültséget a fiskális pályában, ha a feltételezett költségvetési kiigazítás a költségvetési szervek kiadásai szintjének további csökkentésén keresztül valósulna meg. Erre a feltételes esetre a költségvetési szervek a kötelezettségekkel terhelt pénzmaradványaik elköltésével reagálhatnak, ami a hiány növekedését jelentené.

Nagy a gond a Boschnál: 10 ezer munkahely került veszélybe - retteghetnek a magyar melósok is?

A Bosch nemrég bejelentett létszámcsökkentési programjai miatt mintegy 8-10 ezer munkahely került veszélybe.

Itt találhat most munkát rengeteg magyar: szabályosan kapkodnak a cégek a dolgozókért

Az AI átveheti a rutinszerű feladatokat, a recruiter munkájában pl. az előszűrést és az adatelemzést, így a toborzók a nagyobb volumenű, stratégiai teendőkre tudnak koncentrálni.

Mekkora bérmelést kérhetnek és kaphatnak jövőre a magyarok? Itt a szakértők válasza

5%-os átlagos béremelkedésre számít 2025-ben az ország vezető HR-szolgáltatója.

Végre megszűnhet a létszámstop: újra megnyílik sok pozíció, csak győzzenek válogatni a dolgozók

Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Nyugat-Dunántúlon (21%), Észak-Magyarországon (18%), illetve Budapesten (15%).

Munkavállalók, figyelem! Fontos változás jön az éves szabadságok igénylésénél 2025-ben

A szabadság kiadásával kapcsolatosan a magyar munkajogban léteznek úgynevezett főszabályok, ugyanakkor egészen speciális, meghökkentő rendelkezések is.

Beígérték a nagy béremeléseket: kiszámoltuk pontosan mennyi az annyi

Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás?

Meglepő dolog derült ki a reptéri rakodók fizetéséről: kőkemény meló, 10-12 órás műszakokkal

A nyári tapasztalatok alapján a karácsony időszak alatt is embert próbáló forgalomra számítanak a Liszt Ferenc repülőtér földi kiszolgálói.

Mindenki jól jár a minimálbér emelésével? A számok nem hazudnak, magyar munkahelyek dőlhetne be

Januártól még jobban megéri majd megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazni.

Kiderült, rengeteg magyar dolgozó búcsúzhat az év végi jutalomtól: a szerencséseknek is csak ajándekcsomag jut

Egyedül a Honvédelmi Minisztériumnál adnak ajándékcsomagokat, 313 munkatárs kap fejenként 58 911 forint értékű juttatást.

Váratlan ajándékot kaphat karácsonykor sok magyar dolgozó: nem mindenki fog ennek örülni

Az év végi bónusz fontos visszajelzés lehet a dolgozók számára, motiváló és akár megtartó tényező is lehet.

Bruttó nettó GYES kalkulátor 2025: mennyi a GYES összege 2025 évében?

GYES GYED kalkulátor 2025: mennyi a GYES összege 2025 évében, mennyi a GYES nettó összege 2025 során, mit mond a GYES kalkulátor 2025 évére? Emelkedik...

Kiderült: ekkor nyílik az első eladó nélküli bolt Magyarországon, ez a lánc üzemelteti

Az újítás része annak a fejlesztési folyamatnak, amely már most látható a nemrég felújított Szent István téri egységben.

Munkaidő naptár 2025: mikor lesznek munkaszüneti napok, áthelyezett munkanapok 2025-ben?

2025 munkaidő naptár kisokos: tudd meg, hogy a munkaidő naptár 2025 évi kiadásában mikorra esnek a 2025-ös ünnepnapok, pihenőnapok, áthelyezett munkanapok 2025-ben!

Nyilvános az új tanárbérrendelet: ennyivel nőnek a fizetések januártól

Közzétették társadalmi egyeztetésre a tanárbérrendeletet.

Magyarokat toboroz a német cég targoncásnak: nettó 700 ezer a fizu, végzettség nem kell

Németországi targoncás munkalehetőség jelent meg a TikTokon, ahol a DonauStaff havi nettó 2 300 eurós fizetést kínál.

Így talál munkát rengeteg magyar nyugdíjas: sok cég vadászik idős dolgozókat, órabérben fizetnek

Már sokan akadnak olyanok is, akik nem feltétlen az anyagi előremenetel miatt szeretnének munkát vállalni nyugdíjas korukban.

Ezért nem talál új munkát rengeteg magyar: hiába vannak rendben a papírjaik, ezt sokan elrontják

Az új kollégát kereső munkáltatók a jelentkezőket az elváráshoz mérten azok tapasztalata, bérigénye és végzettsége alapján ítélik megfelelő, vagy nem megfelelő jelölteknek.

Figyelem! Változik a kormányablakok nyitvatartása: ennek rengetegen fognak örülni

A közlemény szerint december 7-én országszerte egységesen 8-tól 14 óráig fogadják az érkezőket az ügyfélszolgálatok, december 14-én pedig 8 és 12 óra között tartanak nyitva.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír