Economist a közép-európai bankszektorról: messze még a "vadászat" vége

Pénzcentrum

2004. május 3. 14:50

Bár a nyugat-európai bankok már régen megszerezték a közép-európai piac nagy részét, hiba lenne feltételezni, hogy a terjeszkedésnek vége szakadt.

Lettországban például az Unibanka büszkén hirdeti versenyképes jelzáloghiteleit a következő szlogennel: "Jobb Önnek ily módon lakást venni!". Teszi mindezt egy olyan országban, ahol a magántulajdon még alig 15 éve illegálisnak számított. A rivális Hansabanka az Internetes számlafizetés útján nyerhető amszterdami úttal száll versenybe az ügyfelek kegyeiért, mely az EU-csatlakozás által kiemelt aktualitással bír - írja az Economist.

Az EU-csatlakozás sok szegmens számára újdonságként hat a régióban, a bankszektor azonban kétségkívül nem tartozik ezen területek közé. A közép-európai bankok nagy része már régen érezhette, hogy az "EU eljött értük", mivel legtöbbjük EU-tagországok bankjainak felvásárlási célpontjává vált. A balti piac 60%-át például két svéd bank uralja, melyek közül a SEB az Unibanka tulajdonosa, míg a Swedbank a Hansabanka-t szerezte meg.

A napjainkban tapasztalható közép-európai lelkesedés alig öt évvel ezelőtt még igen nagy kockázatokat rejtett magában, mivel Oroszország hiánya még számottevően érezhető volt a térségben. Még három esztendeje is összerezzentek a piaci szereplők, amikor Közép-Európa legnagyobb gazdasága, a lengyel gépezet ideiglenesen összeomlott. Mostanság persze sokkal optimistább hangulat jellemzi a külföldi befektetőket: a növekvő bérek és csökkenő kamatok miatti jelzáloghitelezési robbanás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy évente 20%-os növekedést mutat a magánhitelezés. Elemzők a vállalati hitelállomány emelkedésére is számítanak, melynek alapját a lengyel és magyar gazdasági fellendülésben látják. Az Economist példaként emeli ki az OTP-t, melynek részvényárfolyama 75%-kal nőtt az elmúlt 12 hónap során.

A legoptimistább bankárok természetesen meredeken emelkedő keresleti görbéket rajzolgatnak a hitelkártyák, befektetési alapok, életbiztosítások és egyéb olyan szolgáltatások területén, melyek nyugaton szokásosnak számítanak, annál nagyobb újdonság erejük van viszont a keleti térségben. A hasonló remények természetesen lehetnek megalapozottak, de csakis hosszabb távon, mivel a közép-európai átlagjövedelmek még mindig csak a nyugati átlag negyedét teszik ki és a régió legtöbb lakója EU-standardok szerint értelmezve szegénynek számít. Mindemellett elmondható, hogy akinek van mit megtakarítani, az is nehezebben bízza összekuporgatott pénzét a bankokra, mint nyugaton. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a magánszektor bankbetétjeinek és a GDP-nek az EU nyolc új (közép-európai) államában számított aránya mindössze 40% körül mozog, míg ugyanez az eurozónában 70%-ra tehető. Az arányszám a következő csatlakozni kívánó Bulgáriában 23, Romániában pedig 19%-ra tehető.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A hitelezés is kevésbé fejlett még a közép-európai térségben: a magánszektornak folyósított bankhitelek állománya a GDP 33%-a körül alakult a régióban, míg ugyanez az eurozónában 91%. A számottevő lemaradást részben indokolhatja a kevés tapasztalat és az idegenkedés, biztosan szerepet játszanak azonban a múltbeli kedvezőtlen tapasztalatok is. Elemzők vitatják, hogy a hitelezés ilyenfokú lemaradása akadályozta-e a gazdasági növekedést, az azonban nem lehet kérdés, hogy a bankszektor fejlődésének gátját képezte. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a nyolc új tagállam, Bulgária, Románia és Horvátország 330 kereskedelmi bankjának együttes eszközértéke 400 mrd eurót tesz ki, mely nagyságrendileg egyenlő egyetlen jelentősebb nyugat-európai bank mérlegfőösszegével.

A közép-európai régió lemaradását részben a rendszerváltások végbemenetele utáni kaotikus állapotoknak köszönheti, melyben tapasztalatlan kormányoknak rá kellett jönniük, külföldi befektetők nélkül nem tudnak működőképes bankszektort létrehozni. Az olcsó és nagy piaccal rendelkező bankok elsősorban a nyugat-európai vevőknek szúrtak szemet, akik túl kicsik voltak a globális versengéshez, hazai piacaikat viszont kinőtték. A belga KBC például megvette Csehország legnagyobb bankját, a CSOB-t és a harmadik legnagyobb magyar bankot, a K&H-t. Az olasz Unicredito a második számú lengyel bankot, a Pekao-t szerezte meg. A közeljövő talán legnagyobb falatát a legnagyobb lengyel bank, a PKO Bank Polski privatizációja szolgáltathatja.

Az új tagállamok szinte minden jogi és szabályozási tekintetben megfelelnek már az EU-standardoknak, legalábbis a szükséges intézkedéseket már megtették. Újabb kihívást jelent viszont az "egységes útlevél"-rendszer, mely lehetővé teszi az EU bankjainak, hogy pusztán otthoni engedélyeikkel fiókokat nyissanak az új tagállamokban. Mindez várhatóan a kisebb közép-európai, osztrák, német és olasz bankok lépéseit vetíti előre, melyek főként a határvidékeken nyithatnak új fiókokat.

A nagyobb változások az évtized vége felé várhatók, amikor az új tagok várhatóan már csatlakoznak az EMU-hoz is. A konvergencia általánosságban alacsonyabb kamatokat jelent a közép-európai térségben, mely egyúttal csökkenti a bankok nettó kamatbevételét. Ezt ellensúlyozandó a bankok igyekeznek nagyobb profitot elérni a hosszútávú vállalati együttműködések által, melyhez azonban jóval megbízhatóbb kockázatmenedzselési rendszert kell kiépíteniük, különösen a kkv-szektorban. Az egyik nagy lengyel bank kisvállalati hiteleinek például harmada bizonyult problémásnak.

A jelen helyzet visszásságát az adja, hogy miközben a bankok igyekeznek minél gyorsabban terjeszkedni, kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hitelképesség ellenőrzésére. Összességében azonban elmondható, hogy a külföldi bankok annak idején jó befektetéseket eszközöltek, melyek többsége (megfelelő vezetés esetén) számos bőséges esztendő elé néz. Kedvező esetben a növekedés éveiben ötvöződik majd a feltörekvő gazdaságok kiemelkedő növekedési üteme és az EU biztonsági szintje. Mindez nem hangzik túl izgalmasan a már régen bevásárolt nagybefektetőknek, az igazán nagyok már a Balkán nyugati felén vadásznak...

#csehország gazdasága

Sokkoló, ami a magyar nyugdíjasokkal történni fog: erre biztos, hogy sokan nem állnak készen

A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet.

Átfogó egészségprogramot indított a Lidl munkavállalói számára (x)

A Lidl Magyarország arra összpontosít, hogy munkáltatóként is az első választás legyen a hazai munkaerőpiacon.

Rájár a rúd a magyar édesanyákra: hiába mennének vissza dolgozni, ezzel kevesen számolnak

Szigorú szabályok védik a gyermeket vállaló alkalmazottakat, mégis számos akadály várhatja azokat, akik a szülési szabadság lejártát követően vissza szeretnének térni a munkába.

Friss hírek érkeztek az új visszaváltási rendszerről: több tízezer magyar érintett, nem lehet tovább halogatni

Változatos módon alkalmazkodnak az irodaházak az új szelektív hulladékvisszaváltási rendszer okozta kihívásokhoz.

Nagyon fontos hír jött a magyar minimálbérről: milliókat érint, erre fel kell készülni

A jelenlegi bérszintek alapján egy új tervezet bruttó 301 100 Ft-os minimálbért eredményezne.

Toborozza a rendőrség az iskolaőröket: 336 ezer forintot adnak havonta, érettségi elég

Az iskolaőrök fontos szerepet játszanak a tanintézmények biztonságának fenntartásában, a rendőrség folyamatosan bővíti a programban résztvevő iskolák és iskolaőrök számát.

Döbbenetes adatok: egy örökkévalóság, mire valaki állást talál manapság Magyarországon

4,2 százalék volt augusztusban a munkanélküliségi ráta, tovább nőtt a foglalkoztatott magyarok számaránya.

Indul a harc a nyugdíjasokért: egyre többen érdeklődnek a senior melósok iránt

Senior munkavállalók foglalkoztatásának támogatása” címmel munkaerőpiaci programsorozat indul.

Fontos bejelentés a minimálbérekről: durva tervei vannak a kormánynak, erre készüljenek a dolgozók

A minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát

Elképesztő pénz folyik ki rengeteg magyar zsebéből: sokan észre sem veszik, hova folynak a tízezrek

Az irodai dolgozók ingázási és költési szokásait vizsgáló új kutatás szerint a munkavállalók jelentős megtakarításokat érhetnek el a hibrid modellben történő munkavégzéssel.

Hiába a sok késés: nagyon komoly bónuszt kaphat a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József

A Wizz Air új bónuszcsomagot tervez létrehozni a cég vezérigazgatója, Váradi József számára.

Újabb érv a távmunka mellett: naponta több millió kilométerrel kevesebbet utaznak a munkavállalók

A covid óta több munkáltató által biztosított távmunka miatt a dolgozók minden hétköznap, a korábbiakhoz képest összesen 34 millió kilométerrel utaznak kevesebbet Belgiumban.

HR-evolúciós küszöbre értek a fejlett országok: ezen múlik, elkerülhető lesz-e az összeomlás

A mai munkaerőpiac sajátosságai teljesen más hozzáállást, sokkal nagyobb rugalmasságot követelnek meg a cégektől, és természetesen a munkavállalóktól is, mint korábban.

Letolt gatyával várják a magyarok a hónap végét: milliók nem jönnek ki a pénzükből

A valamivel több mint 4 millió magyar háztartásból összesen majdnem 2,5 milliót érint valamilyen mértékben a hónap végi nélkülözés.

Ezért az állásért állnak most tömegével sorban a pályakezdők: busás a fizetés, diploma sem feltétel

A pályakezdő az, aki még nem rendelkezett főállású munkaviszonnyal, de gyakornoki pozíciókban már szerzett szakmai tapasztalatot.

Rengeteg magyar álláskereső eshet pofára: fogalmuk sincs, miért utasították el őket

Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket és állítsák össze a pályázataikat.

Nem álom a magyaroknak a 600 ezres fizetés: rengetegen keresnek már nagyobb pénzeket

2024. júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700 forint volt, 13,9%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

Már minden álláskeresőnek elege van: az interjú folyamat során ez borzasztja el a jelentkezőket

Az álláskeresés időigényes feladat, az előző negyedévben átlagosan 4 hónapig tartott egy pozíció megszerzése, de beletelhet akár 10 hónapba is.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír