Economist a közép-európai bankszektorról: messze még a "vadászat" vége

Pénzcentrum

2004. május 3. 14:50 5 perc

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

Bár a nyugat-európai bankok már régen megszerezték a közép-európai piac nagy részét, hiba lenne feltételezni, hogy a terjeszkedésnek vége szakadt.

Lettországban például az Unibanka büszkén hirdeti versenyképes jelzáloghiteleit a következő szlogennel: "Jobb Önnek ily módon lakást venni!". Teszi mindezt egy olyan országban, ahol a magántulajdon még alig 15 éve illegálisnak számított. A rivális Hansabanka az Internetes számlafizetés útján nyerhető amszterdami úttal száll versenybe az ügyfelek kegyeiért, mely az EU-csatlakozás által kiemelt aktualitással bír - írja az Economist.

Az EU-csatlakozás sok szegmens számára újdonságként hat a régióban, a bankszektor azonban kétségkívül nem tartozik ezen területek közé. A közép-európai bankok nagy része már régen érezhette, hogy az "EU eljött értük", mivel legtöbbjük EU-tagországok bankjainak felvásárlási célpontjává vált. A balti piac 60%-át például két svéd bank uralja, melyek közül a SEB az Unibanka tulajdonosa, míg a Swedbank a Hansabanka-t szerezte meg.

A napjainkban tapasztalható közép-európai lelkesedés alig öt évvel ezelőtt még igen nagy kockázatokat rejtett magában, mivel Oroszország hiánya még számottevően érezhető volt a térségben. Még három esztendeje is összerezzentek a piaci szereplők, amikor Közép-Európa legnagyobb gazdasága, a lengyel gépezet ideiglenesen összeomlott. Mostanság persze sokkal optimistább hangulat jellemzi a külföldi befektetőket: a növekvő bérek és csökkenő kamatok miatti jelzáloghitelezési robbanás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy évente 20%-os növekedést mutat a magánhitelezés. Elemzők a vállalati hitelállomány emelkedésére is számítanak, melynek alapját a lengyel és magyar gazdasági fellendülésben látják. Az Economist példaként emeli ki az OTP-t, melynek részvényárfolyama 75%-kal nőtt az elmúlt 12 hónap során.

A legoptimistább bankárok természetesen meredeken emelkedő keresleti görbéket rajzolgatnak a hitelkártyák, befektetési alapok, életbiztosítások és egyéb olyan szolgáltatások területén, melyek nyugaton szokásosnak számítanak, annál nagyobb újdonság erejük van viszont a keleti térségben. A hasonló remények természetesen lehetnek megalapozottak, de csakis hosszabb távon, mivel a közép-európai átlagjövedelmek még mindig csak a nyugati átlag negyedét teszik ki és a régió legtöbb lakója EU-standardok szerint értelmezve szegénynek számít. Mindemellett elmondható, hogy akinek van mit megtakarítani, az is nehezebben bízza összekuporgatott pénzét a bankokra, mint nyugaton. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a magánszektor bankbetétjeinek és a GDP-nek az EU nyolc új (közép-európai) államában számított aránya mindössze 40% körül mozog, míg ugyanez az eurozónában 70%-ra tehető. Az arányszám a következő csatlakozni kívánó Bulgáriában 23, Romániában pedig 19%-ra tehető.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A hitelezés is kevésbé fejlett még a közép-európai térségben: a magánszektornak folyósított bankhitelek állománya a GDP 33%-a körül alakult a régióban, míg ugyanez az eurozónában 91%. A számottevő lemaradást részben indokolhatja a kevés tapasztalat és az idegenkedés, biztosan szerepet játszanak azonban a múltbeli kedvezőtlen tapasztalatok is. Elemzők vitatják, hogy a hitelezés ilyenfokú lemaradása akadályozta-e a gazdasági növekedést, az azonban nem lehet kérdés, hogy a bankszektor fejlődésének gátját képezte. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a nyolc új tagállam, Bulgária, Románia és Horvátország 330 kereskedelmi bankjának együttes eszközértéke 400 mrd eurót tesz ki, mely nagyságrendileg egyenlő egyetlen jelentősebb nyugat-európai bank mérlegfőösszegével.

A közép-európai régió lemaradását részben a rendszerváltások végbemenetele utáni kaotikus állapotoknak köszönheti, melyben tapasztalatlan kormányoknak rá kellett jönniük, külföldi befektetők nélkül nem tudnak működőképes bankszektort létrehozni. Az olcsó és nagy piaccal rendelkező bankok elsősorban a nyugat-európai vevőknek szúrtak szemet, akik túl kicsik voltak a globális versengéshez, hazai piacaikat viszont kinőtték. A belga KBC például megvette Csehország legnagyobb bankját, a CSOB-t és a harmadik legnagyobb magyar bankot, a K&H-t. Az olasz Unicredito a második számú lengyel bankot, a Pekao-t szerezte meg. A közeljövő talán legnagyobb falatát a legnagyobb lengyel bank, a PKO Bank Polski privatizációja szolgáltathatja.

Az új tagállamok szinte minden jogi és szabályozási tekintetben megfelelnek már az EU-standardoknak, legalábbis a szükséges intézkedéseket már megtették. Újabb kihívást jelent viszont az "egységes útlevél"-rendszer, mely lehetővé teszi az EU bankjainak, hogy pusztán otthoni engedélyeikkel fiókokat nyissanak az új tagállamokban. Mindez várhatóan a kisebb közép-európai, osztrák, német és olasz bankok lépéseit vetíti előre, melyek főként a határvidékeken nyithatnak új fiókokat.

A nagyobb változások az évtized vége felé várhatók, amikor az új tagok várhatóan már csatlakoznak az EMU-hoz is. A konvergencia általánosságban alacsonyabb kamatokat jelent a közép-európai térségben, mely egyúttal csökkenti a bankok nettó kamatbevételét. Ezt ellensúlyozandó a bankok igyekeznek nagyobb profitot elérni a hosszútávú vállalati együttműködések által, melyhez azonban jóval megbízhatóbb kockázatmenedzselési rendszert kell kiépíteniük, különösen a kkv-szektorban. Az egyik nagy lengyel bank kisvállalati hiteleinek például harmada bizonyult problémásnak.

A jelen helyzet visszásságát az adja, hogy miközben a bankok igyekeznek minél gyorsabban terjeszkedni, kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hitelképesség ellenőrzésére. Összességében azonban elmondható, hogy a külföldi bankok annak idején jó befektetéseket eszközöltek, melyek többsége (megfelelő vezetés esetén) számos bőséges esztendő elé néz. Kedvező esetben a növekedés éveiben ötvöződik majd a feltörekvő gazdaságok kiemelkedő növekedési üteme és az EU biztonsági szintje. Mindez nem hangzik túl izgalmasan a már régen bevásárolt nagybefektetőknek, az igazán nagyok már a Balkán nyugati felén vadásznak...

#csehország gazdasága

Tömegével keresnek kisegítőket a hazai áruházak: ez az ország igazi aranytartaléka az év végére

A kereskedelem és a logisztika számára az év utolsó két hónapja a legnagyobb próbatétel, a diákmunkások pedig sokat segíthetnek.

Csatornát vált Krug Emília: itt folytatja tovább a népszerű műsorvezető

Újabb meghatározó televíziós személyiséggel bővül a Network4 Media Group csapata: a médiavállalathoz csatlakozik Krug Emília.

Hiába a csapatépítő, ha belerokkansz a munkába: ezt rontják el a főnökök a legtöbb magyar munkahelyen

A munkahelyi kiégés megelőzésében és kezelésében a vezetők kompetenciája, valamint az őszinte, támogató vállalati közösség játssza a legfontosabb szerepet.

Akkor ez eldőlt: rácsok mögött marad Matolcsy György - legalábbis eddig biztosan

A Fővárosi Törvényszék helybenhagyta Matolcsy György és két további gyanúsított letartóztatását.

Egy korszak ér véget: lemondott dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora

Merkely Béla 2027. január 1-jei hatállyal lemond a Semmelweis Egyetem rektori megbízásáról.

Mi lesz, ha kivonul a Tesco Magyarországról? Rettegnek a dolgozóik, már most erre készülnek

Bár a Tesco bejelentette csehországi és szlovákiai érdekeltségeinek eladását, a magyarországi üzlethálózat egyelőre a brit vállalat tulajdonában marad.

Azonnali hatállyal betiltotta a home office-t az UniCredit, ezzel indokolták a döntést

A bank a személyes jelenlét fontosságával indokolja a lépést, miközben a szakszervezetek hevesen tiltakoznak az egyoldalú döntés ellen.

Megosztja a munkaadókat december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása: nem mindenki örül a döntésnek

A COOP örül a döntésnek, más munkaadói szervezetek viszont a hiányzó egyeztetéseket kifogásolják.

Havonta egymillió forintos fizetéssel csábítják a magyarokat Németországba: ilyen munkára keresnek embereket

Németországba toboroznak CNC-gépkezelőket, a kezdő fizetés nettó 2893 euró, ami mellé évi 30 nap fizetett szabadság is jár.

Nem a Z generáció a legnagyobb fejtörés a munkahelyeken: elárulta a MOL HR-vezetője, egészen máshol húzódik a törésvonal

A külföldi munkaerő bizonyos szegmensekben szükséges kiegészítője lehet a hazai munkaerőpiacnak, de önmagában nem oldja meg a demográfiai problémát.

Mától december 24. munkaszüneti nap: meglepően kevés országban jár szabadnap szenteste, mutatjuk mit hoz a változás

A döntés nem csak a magyar munkavállalók számára jelentős változás, az egész lakosságra hatással lehet többek közt a parkolási rend, menetrendek, patikai és orvosi ügyeleti...

Húzós időszak vár a magyar dolgozókra: elképesztő szakadék van a fizetési elvárások és a valóság között

Az év utolsó hónapjaiban a vállalatoknak nemcsak a költségvetésükről, hanem a 2027-es bérekről is dönteniük kell.

Álommelót hirdetett az amerikai nagykövetség Budapesten: évi több mint 6 millió forintos fizetést kínálnak ezért a munkáért

Évi 6,35 millió forintos fizetéssel keres kertészt az amerikai nagykövetség, de a jelentkezéshez több feltételnek is meg kell felelni.

Eldőlt, munkaszüneti nap lesz december 24.: ennyi pluszpénz jár annak, aki szenteste is dolgozik

Már az idei szentestei műszakért is 100 százalékos ünnepnapi pótlék jár a munka törvénykönyve szerint.

December 24 munkaszüneti nap: eldőlt, mi lesz a december 12-i ledolgozós szombattal, sokan egy nap szabadságot is visszakapnak

Elmarad a december 12-re tervezett ledolgozós szombat. A változás sok munkavállalónak különösen jó hír lehet.

Kossuth Lajos kalapját is ő készítette el újra: elárulta az egyik utolsó kalapkészítő mester, mennyit keresnek ma és kik rendelnek még kézzel varrt kalapot

Vajon meg lehet-e még élni ma a kalapkészítésből, és mennyibe kerül egy kézzel készített fejfedő?

Mikor jár végkielégítés és mennyi idő után? Ennyi a végkielégítés mértéke felmondás esetén, itt a végkielégítés kalkulátor

Mikor jár végkielégítés 2026-ban, és mekkora összegre számíthatsz? Mutatjuk a jogosultság feltételeit, a kizáró okokat és a számítás menetét.

Durva különbség a magyar munkaerőpiacon: ezért nagyon nem mindegy, hány évesen keresel állást

Magyarországon a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 13,9 százalék volt 2025-ben, miközben a 25 éves és idősebb korosztályban 3,8 százalékot mértek.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír