Economist a közép-európai bankszektorról: messze még a "vadászat" vége

Pénzcentrum
2004. május 3. 14:50

Bár a nyugat-európai bankok már régen megszerezték a közép-európai piac nagy részét, hiba lenne feltételezni, hogy a terjeszkedésnek vége szakadt. Lettországban például az Unibanka büszkén hirdeti versenyképes jelzáloghiteleit a következő szlogennel: "Jobb Önnek ily módon lakást venni!". Teszi mindezt egy olyan országban, ahol a magántulajdon még alig 15 éve illegálisnak számított. A

Bár a nyugat-európai bankok már régen megszerezték a közép-európai piac nagy részét, hiba lenne feltételezni, hogy a terjeszkedésnek vége szakadt.

Lettországban például az Unibanka büszkén hirdeti versenyképes jelzáloghiteleit a következő szlogennel: "Jobb Önnek ily módon lakást venni!". Teszi mindezt egy olyan országban, ahol a magántulajdon még alig 15 éve illegálisnak számított. A rivális Hansabanka az Internetes számlafizetés útján nyerhető amszterdami úttal száll versenybe az ügyfelek kegyeiért, mely az EU-csatlakozás által kiemelt aktualitással bír - írja az Economist.




Az EU-csatlakozás sok szegmens számára újdonságként hat a régióban, a bankszektor azonban kétségkívül nem tartozik ezen területek közé. A közép-európai bankok nagy része már régen érezhette, hogy az "EU eljött értük", mivel legtöbbjük EU-tagországok bankjainak felvásárlási célpontjává vált. A balti piac 60%-át például két svéd bank uralja, melyek közül a SEB az Unibanka tulajdonosa, míg a Swedbank a Hansabanka-t szerezte meg.

A napjainkban tapasztalható közép-európai lelkesedés alig öt évvel ezelőtt még igen nagy kockázatokat rejtett magában, mivel Oroszország hiánya még számottevően érezhető volt a térségben. Még három esztendeje is összerezzentek a piaci szereplők, amikor Közép-Európa legnagyobb gazdasága, a lengyel gépezet ideiglenesen összeomlott. Mostanság persze sokkal optimistább hangulat jellemzi a külföldi befektetőket: a növekvő bérek és csökkenő kamatok miatti jelzáloghitelezési robbanás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy évente 20%-os növekedést mutat a magánhitelezés. Elemzők a vállalati hitelállomány emelkedésére is számítanak, melynek alapját a lengyel és magyar gazdasági fellendülésben látják. Az Economist példaként emeli ki az OTP-t, melynek részvényárfolyama 75%-kal nőtt az elmúlt 12 hónap során.

A legoptimistább bankárok természetesen meredeken emelkedő keresleti görbéket rajzolgatnak a hitelkártyák, befektetési alapok, életbiztosítások és egyéb olyan szolgáltatások területén, melyek nyugaton szokásosnak számítanak, annál nagyobb újdonság erejük van viszont a keleti térségben. A hasonló remények természetesen lehetnek megalapozottak, de csakis hosszabb távon, mivel a közép-európai átlagjövedelmek még mindig csak a nyugati átlag negyedét teszik ki és a régió legtöbb lakója EU-standardok szerint értelmezve szegénynek számít. Mindemellett elmondható, hogy akinek van mit megtakarítani, az is nehezebben bízza összekuporgatott pénzét a bankokra, mint nyugaton. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a magánszektor bankbetétjeinek és a GDP-nek az EU nyolc új (közép-európai) államában számított aránya mindössze 40% körül mozog, míg ugyanez az eurozónában 70%-ra tehető. Az arányszám a következő csatlakozni kívánó Bulgáriában 23, Romániában pedig 19%-ra tehető.



A hitelezés is kevésbé fejlett még a közép-európai térségben: a magánszektornak folyósított bankhitelek állománya a GDP 33%-a körül alakult a régióban, míg ugyanez az eurozónában 91%. A számottevő lemaradást részben indokolhatja a kevés tapasztalat és az idegenkedés, biztosan szerepet játszanak azonban a múltbeli kedvezőtlen tapasztalatok is. Elemzők vitatják, hogy a hitelezés ilyenfokú lemaradása akadályozta-e a gazdasági növekedést, az azonban nem lehet kérdés, hogy a bankszektor fejlődésének gátját képezte. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a nyolc új tagállam, Bulgária, Románia és Horvátország 330 kereskedelmi bankjának együttes eszközértéke 400 mrd eurót tesz ki, mely nagyságrendileg egyenlő egyetlen jelentősebb nyugat-európai bank mérlegfőösszegével.



A közép-európai régió lemaradását részben a rendszerváltások végbemenetele utáni kaotikus állapotoknak köszönheti, melyben tapasztalatlan kormányoknak rá kellett jönniük, külföldi befektetők nélkül nem tudnak működőképes bankszektort létrehozni. Az olcsó és nagy piaccal rendelkező bankok elsősorban a nyugat-európai vevőknek szúrtak szemet, akik túl kicsik voltak a globális versengéshez, hazai piacaikat viszont kinőtték. A belga KBC például megvette Csehország legnagyobb bankját, a CSOB-t és a harmadik legnagyobb magyar bankot, a K&H-t. Az olasz Unicredito a második számú lengyel bankot, a Pekao-t szerezte meg. A közeljövő talán legnagyobb falatát a legnagyobb lengyel bank, a PKO Bank Polski privatizációja szolgáltathatja.

Az új tagállamok szinte minden jogi és szabályozási tekintetben megfelelnek már az EU-standardoknak, legalábbis a szükséges intézkedéseket már megtették. Újabb kihívást jelent viszont az "egységes útlevél"-rendszer, mely lehetővé teszi az EU bankjainak, hogy pusztán otthoni engedélyeikkel fiókokat nyissanak az új tagállamokban. Mindez várhatóan a kisebb közép-európai, osztrák, német és olasz bankok lépéseit vetíti előre, melyek főként a határvidékeken nyithatnak új fiókokat.

A nagyobb változások az évtized vége felé várhatók, amikor az új tagok várhatóan már csatlakoznak az EMU-hoz is. A konvergencia általánosságban alacsonyabb kamatokat jelent a közép-európai térségben, mely egyúttal csökkenti a bankok nettó kamatbevételét. Ezt ellensúlyozandó a bankok igyekeznek nagyobb profitot elérni a hosszútávú vállalati együttműködések által, melyhez azonban jóval megbízhatóbb kockázatmenedzselési rendszert kell kiépíteniük, különösen a kkv-szektorban. Az egyik nagy lengyel bank kisvállalati hiteleinek például harmada bizonyult problémásnak.

A jelen helyzet visszásságát az adja, hogy miközben a bankok igyekeznek minél gyorsabban terjeszkedni, kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hitelképesség ellenőrzésére. Összességében azonban elmondható, hogy a külföldi bankok annak idején jó befektetéseket eszközöltek, melyek többsége (megfelelő vezetés esetén) számos bőséges esztendő elé néz. Kedvező esetben a növekedés éveiben ötvöződik majd a feltörekvő gazdaságok kiemelkedő növekedési üteme és az EU biztonsági szintje. Mindez nem hangzik túl izgalmasan a már régen bevásárolt nagybefektetőknek, az igazán nagyok már a Balkán nyugati felén vadásznak...
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 24. csütörtök
Iván
25. hét
EZT OLVASTAD MÁR?