Economist a közép-európai bankszektorról: messze még a "vadászat" vége

Pénzcentrum

2004. május 3. 14:50

Bár a nyugat-európai bankok már régen megszerezték a közép-európai piac nagy részét, hiba lenne feltételezni, hogy a terjeszkedésnek vége szakadt.

Lettországban például az Unibanka büszkén hirdeti versenyképes jelzáloghiteleit a következő szlogennel: "Jobb Önnek ily módon lakást venni!". Teszi mindezt egy olyan országban, ahol a magántulajdon még alig 15 éve illegálisnak számított. A rivális Hansabanka az Internetes számlafizetés útján nyerhető amszterdami úttal száll versenybe az ügyfelek kegyeiért, mely az EU-csatlakozás által kiemelt aktualitással bír - írja az Economist.

Az EU-csatlakozás sok szegmens számára újdonságként hat a régióban, a bankszektor azonban kétségkívül nem tartozik ezen területek közé. A közép-európai bankok nagy része már régen érezhette, hogy az "EU eljött értük", mivel legtöbbjük EU-tagországok bankjainak felvásárlási célpontjává vált. A balti piac 60%-át például két svéd bank uralja, melyek közül a SEB az Unibanka tulajdonosa, míg a Swedbank a Hansabanka-t szerezte meg.

A napjainkban tapasztalható közép-európai lelkesedés alig öt évvel ezelőtt még igen nagy kockázatokat rejtett magában, mivel Oroszország hiánya még számottevően érezhető volt a térségben. Még három esztendeje is összerezzentek a piaci szereplők, amikor Közép-Európa legnagyobb gazdasága, a lengyel gépezet ideiglenesen összeomlott. Mostanság persze sokkal optimistább hangulat jellemzi a külföldi befektetőket: a növekvő bérek és csökkenő kamatok miatti jelzáloghitelezési robbanás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy évente 20%-os növekedést mutat a magánhitelezés. Elemzők a vállalati hitelállomány emelkedésére is számítanak, melynek alapját a lengyel és magyar gazdasági fellendülésben látják. Az Economist példaként emeli ki az OTP-t, melynek részvényárfolyama 75%-kal nőtt az elmúlt 12 hónap során.

A legoptimistább bankárok természetesen meredeken emelkedő keresleti görbéket rajzolgatnak a hitelkártyák, befektetési alapok, életbiztosítások és egyéb olyan szolgáltatások területén, melyek nyugaton szokásosnak számítanak, annál nagyobb újdonság erejük van viszont a keleti térségben. A hasonló remények természetesen lehetnek megalapozottak, de csakis hosszabb távon, mivel a közép-európai átlagjövedelmek még mindig csak a nyugati átlag negyedét teszik ki és a régió legtöbb lakója EU-standardok szerint értelmezve szegénynek számít. Mindemellett elmondható, hogy akinek van mit megtakarítani, az is nehezebben bízza összekuporgatott pénzét a bankokra, mint nyugaton. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a magánszektor bankbetétjeinek és a GDP-nek az EU nyolc új (közép-európai) államában számított aránya mindössze 40% körül mozog, míg ugyanez az eurozónában 70%-ra tehető. Az arányszám a következő csatlakozni kívánó Bulgáriában 23, Romániában pedig 19%-ra tehető.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

A hitelezés is kevésbé fejlett még a közép-európai térségben: a magánszektornak folyósított bankhitelek állománya a GDP 33%-a körül alakult a régióban, míg ugyanez az eurozónában 91%. A számottevő lemaradást részben indokolhatja a kevés tapasztalat és az idegenkedés, biztosan szerepet játszanak azonban a múltbeli kedvezőtlen tapasztalatok is. Elemzők vitatják, hogy a hitelezés ilyenfokú lemaradása akadályozta-e a gazdasági növekedést, az azonban nem lehet kérdés, hogy a bankszektor fejlődésének gátját képezte. A Bank Austria Creditanstalt adatai alapján a nyolc új tagállam, Bulgária, Románia és Horvátország 330 kereskedelmi bankjának együttes eszközértéke 400 mrd eurót tesz ki, mely nagyságrendileg egyenlő egyetlen jelentősebb nyugat-európai bank mérlegfőösszegével.

A közép-európai régió lemaradását részben a rendszerváltások végbemenetele utáni kaotikus állapotoknak köszönheti, melyben tapasztalatlan kormányoknak rá kellett jönniük, külföldi befektetők nélkül nem tudnak működőképes bankszektort létrehozni. Az olcsó és nagy piaccal rendelkező bankok elsősorban a nyugat-európai vevőknek szúrtak szemet, akik túl kicsik voltak a globális versengéshez, hazai piacaikat viszont kinőtték. A belga KBC például megvette Csehország legnagyobb bankját, a CSOB-t és a harmadik legnagyobb magyar bankot, a K&H-t. Az olasz Unicredito a második számú lengyel bankot, a Pekao-t szerezte meg. A közeljövő talán legnagyobb falatát a legnagyobb lengyel bank, a PKO Bank Polski privatizációja szolgáltathatja.

Az új tagállamok szinte minden jogi és szabályozási tekintetben megfelelnek már az EU-standardoknak, legalábbis a szükséges intézkedéseket már megtették. Újabb kihívást jelent viszont az "egységes útlevél"-rendszer, mely lehetővé teszi az EU bankjainak, hogy pusztán otthoni engedélyeikkel fiókokat nyissanak az új tagállamokban. Mindez várhatóan a kisebb közép-európai, osztrák, német és olasz bankok lépéseit vetíti előre, melyek főként a határvidékeken nyithatnak új fiókokat.

A nagyobb változások az évtized vége felé várhatók, amikor az új tagok várhatóan már csatlakoznak az EMU-hoz is. A konvergencia általánosságban alacsonyabb kamatokat jelent a közép-európai térségben, mely egyúttal csökkenti a bankok nettó kamatbevételét. Ezt ellensúlyozandó a bankok igyekeznek nagyobb profitot elérni a hosszútávú vállalati együttműködések által, melyhez azonban jóval megbízhatóbb kockázatmenedzselési rendszert kell kiépíteniük, különösen a kkv-szektorban. Az egyik nagy lengyel bank kisvállalati hiteleinek például harmada bizonyult problémásnak.

A jelen helyzet visszásságát az adja, hogy miközben a bankok igyekeznek minél gyorsabban terjeszkedni, kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hitelképesség ellenőrzésére. Összességében azonban elmondható, hogy a külföldi bankok annak idején jó befektetéseket eszközöltek, melyek többsége (megfelelő vezetés esetén) számos bőséges esztendő elé néz. Kedvező esetben a növekedés éveiben ötvöződik majd a feltörekvő gazdaságok kiemelkedő növekedési üteme és az EU biztonsági szintje. Mindez nem hangzik túl izgalmasan a már régen bevásárolt nagybefektetőknek, az igazán nagyok már a Balkán nyugati felén vadásznak...

#csehország gazdasága

Megint kevesebbet ér a magyarok pénze: ismét csökkent a reálkereset, meddig tart ez még?

Ismét két százalékkal csökkent a reálkereset, de a bruttó és a nettó szépen gyarapodtak. De ez mire elég?

Egyre kevesebbet ér a magyarok pénze: jöhetnek a szűk esztendők, ebből mi lesz?

A fizikai munkakörökben két év alatt nagyobb mértékben emelkedett a fizetés, mint a szemmii beosztásban dolgozóknál.

Ezt már nem söpörhetik le a magyar munkahelyek: itt a legnyomósabb érv a teljes home office mellett

Egy amerikai tanulmány szerint a távmunka jótékony hatással van bolygónk jövőjére, a dolgozók ugyanis felére csökkenthetik vele a karbonlábnyomukat.

Asztalra csapnak a szakszervezetek: óriási baj lehet Magyarországon, ha elfogadják ezeket a törvényjavaslatokat

Azonnal vonja vissza a kormány a már korábban is nagy felháborodást kiváltott, salátatörvénybe bújtatott két szakszervezet- és munkavállaló-ellenes törvénymódosító javaslatát!

Óriási tévhit kering a magyar munkahelyeken: sokaknak az állása is múlhat ezen a tévedésen

A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.

Óriási változás jöhet a magyar munkahelyeken: erre mindenkinek fel kell készülni

Hogyan fog kinézni a jövő munkahelye és hogyan tudunk alkalmazkodni hozzá? Kotsis Ádám, a Boston Consulting Group partnere kísérelt meg választ adni erre a kérdésre.

Te is lelépnél Ausztriába melózni? Ma már nem olyan egyszerű, erről jobb tudni

Évente legalább 4 ezer magyar dönt úgy, hogy Ausztriában próbál szerencsét, amivel Magyarország az osztrákok legnagyobb munkaerő exportőrévé vált.

Kongatják a vészharangot: visszafordíthatatlan károkat okozhat a kormány új terve?

A szakértők szerint élelmiszerbiztonsági és egészségügyi veszélyei is lehetnek annak, ha bizonyos szakmákat szakképesítés nélküli dolgozók is végezhetnek.

Komoly béremelést jelentett be a Rossmann: ennyi pluszpénzt kapnak a dolgozók a drogérialáncnál

A Rossmann idén már másodszor emeli meg a béreit, ezúttal 300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére a drogéria.

Milliós fizetéssel vadásszák a magyar buszsofőröket Skóciába: jogosítvány, végzettség sem feltétel

Egy kint élő magyar magyarázza el most nekünk, milyen kereseti lehetőséggel és milyen kiadásokkal számolhat, aki úgy dönt, útnak indul.

Itt a tervezet: a jövőben végzettség nélkül lehetsz szobafestő vagy villanyautó-szerelő

A gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezése értelmében a jövőben számos, a korábbiakban szakképesítéshez kötött tevékenység képesítés nélkül is végezhető lenne.

Megtilthatják a munkáltatóknak, hogy szakszervezeti tagdíjat vonjanak le és utaljanak el a közalkalmazottak béréből

Megtiltaná a kormány a munkáltatóknak, hogy a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti tagdíjat vonjanak le, és tovább utalják az érdekképviseleteknek.

Leesik az állad: ennyit keres egy egyszerű pincérnő Amerikában

Átszámítva havonta közel másfél millió forintot is megkereshet Amerikában egy pincér.

Kapkodnak a magyarok ez után a fizetett tanfolyam iránt: 700 ezres fizut ígérnek, ha sikerül elvégezni

A járművezető tanulók – munkaszerződéssel – 5-6 hónap alatt sajátíthatják el a szükséges ismereteket.

Azonnali béremelés kell, már szó szerint szenvednek a magyar dolgozók a pénztelenség miatt

A béremelés korábban a megtartásról, a motivációról szól, mára azonban szociális kérdés lett.

500 ezer vendégmunkást hívna be a magyar kormány: de valójában nincs is rájuk szükség

A Kormányfő egy korábbi beszédében, mint valós igény, jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását.

Ekkora órabérekért toboroznak napszámosokat az idei szüretre: ők vihetik haza a legjobb pénzt

1500-2500 forintos órabérért keresnek napszámosokat az idei szüretre, az állandó emberek keresnek a legjobban.

Csodálkoznak a német befektetők: komoly béremelés kell a legendás magyar gyárban

Nem értik a német befektetők, hogy miért kell a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárban kétszámjegyű százalékos béremelést adni a dolgozóknak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír