Kamatcsökkentés után - kamatcsökkentések előtt

Pénzcentrum
2004. március 24. 08:37

Hétfőn a monetáris tanács váratlanul 25bázisponttal csökkentette az irányadó jegybanki kamatot, a korábbi 12,5%-ról 12,25%-ra. Mi vezetett a kamatcsökkentéshez? Az alábbiakban Török Zoltán, A Raiffeisen elemzőjének írását olvashatjuk. A jegybank indoklása szerint javul a külső konjunktúra, emelkedik az ipari kibocsátás, és termelékenység,kedvező az export-dinamika és a vállalati


Hétfőn a monetáris tanács váratlanul 25bázisponttal csökkentette az irányadó jegybanki kamatot, a korábbi 12,5%-ról 12,25%-ra. Mi vezetett a kamatcsökkentéshez? Az alábbiakban Török Zoltán, A Raiffeisen elemzőjének írását olvashatjuk.

A jegybank indoklása szerint javul a külső konjunktúra, emelkedik az ipari kibocsátás, és termelékenység,kedvező az export-dinamika és a vállalati beruházások felfutása. Mindezek mellett fokozatos fiskális korrekció figyelhető meg és várhatóan a lakossági fogyasztás növekedési üteme is lassul. Így a magyar gazdaság egy kedvezőbb, az export és a beruházások húzta növekedési pályára állhat, ennek pedig a külső egyensúlyra van kedvező hatása, azaz mérséklődhet a folyó fizetési mérleg hiánya és a háztartások megtakarítása hajlandóságának növekedésével együtt imígyen csökken Magyarország külső finanszírozási igénye.

Ez a fundamentális alapállás, de a fenti kép nem hirtelen rajzolódott ki: a vállalati beruházások 2003 egészében robusztusan emelkedtek, az ipar teljesítménye immáron háromnegyede éve javul, a külkereskedelmi hiány és a folyó fizetési mérleg pedig már 2003 utolsó negyedévében is javult. Igaz, a minimális januári reálbérnövekedésről (0,4%-os reálbéremelkedés, szemben az előző évek 10%-os növekedésével) szóló statisztika csak a múlt héten jelent meg, de ez egyrészt nem volt váratlan, másrészt a belőle levonható következtetések nem újszerűek.

Másfelől azonban a költségvetés helyzete korántsem megnyugtató: az idei hiánycsökkenés minimális, a kormányzat pedig nem rendlekezik olyan költségvetési reform-javaslatokkal amelyek tartósan alacsony államháztartási hiányt eredményezhetnének. Az infláció februárban 7% fölött volt, a következő hónapokban pedig akár 8% fölé is emelkedhet, és az inflációs várakozások emelkedése a dezinfláció menetét ma még kiszámíthatlan mértékben fogja lassítani 2004 második, és 2005 első felében. Ilyen értelelemben nehezen lehet kikövetkeztetetni a fentiekből a monetáris tanács azon logikáját, hogy a fundamentális kép alapján immáron jónak ítélhető meg annak esélye, hogy teljesülhet a 2005 decemberi inflációs cél (4%-os infláció), azaz, hogy ez tenné lehetővé a kamatcsökkentést.

Tehát, ha a kamatcsökkentés hátterében álló okokat keressük, akkor a monetáris tanács indoklása kellő óvatossággal kezelendő. Véleményünk szerint a fundamentumok változásánál (amelyek zöme, mint láthattuk nem újszerű) sokkal lényegesebb szempont irányítja Magyarországon a monetáris politikát. Ez pedig a forint árfolyama, illetve a magyar eszközök kockázati felárának változása (azaz, mondjuk a német államkötvények és magyar hosszú lejáratú kötvények hozamának különbsége). A forint február elejétől erősödik, március elejétől pedig az EUR/HUF 255 alatt stabilizálódott. Ez ugyan döntően a carry-tradereknek köszönhető, akik forró pénz befektetők és alapvetően a magas kamat-tartalom miatt vesznek forintot, de az utóbbi időszakban már a külföldi végbefektetők is meg-megjelentek. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a fundamentumok nem számítanak, sőt: a forint erősödésének és az enyhén csökkenő hozamspreadnek a hátterében alapvetően tényleg a kedvezőbb makrogazdasági helyzet és a javuló kilátások húzódnak meg. De a kamatcsökkentés kiváltó oka a javuló piaci hangulat és a stibilizálódó erősebb forint volt.

Mi várható mindezek tükrében? Véleményünk szerint a tegnapi kamatcsökkentéssel az MNB teret nyújtott további kamatcsökkentésekhez. Azt kommunikálja a jegybank, hogy infláció-emelkedés ide, költségvetési problémák oda, a monetáris tanács a piacra figyel, a forint erősödésére és az állampapírhozamok csökkenésére. Azaz, ha a fenti folyamatok előrehaladnak, még több magyar államkötvényt vásárolnak a külföldi befektetők ezzel pedig még erősebbé válik a forint árfolyama, ebből pedig további kamatcsökkentések következnek. A befektetők pedig a további forinterősödés és hozamcsökkenés reményében egyre nagyobb számban jelenhetnek meg a piacon, így egy önmagát erősítő spirál alakulhat ki. Ráadásul a közeljövőben nem látunk olyan kockázati tényezőket amelyek a kialakuló optimista piaci hangulatot megfordíthatnák. Azaz két hónap távlatában 50-100bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, amit a második
félévben további 200bázispontos csökkentés követhet, a EUR/HUF árfolyam 250-ig erősödhet rövid távon, a második félévben pedig 250 alatti árfolyamot várunk. A kötvények hozama rövid távon 40-60 bázisponttal, év végéig pedig 100-180bázisponttal csökkenhet a 3-10-éves szegmensben.
HR BLOGGER
laskainelli  |  2026.06.10 12:47
A határhúzás nehézsége és a napi mikrostressz adagunk összefügg. Van kliensem, aki azt mondja, hogy...
hrdoktor  |  2026.06.02 06:33
Az ételintolerancia hasonló tüneteket okozhat, mint az ételallergia, ezért az emberek gyakran összek...
legacykft  |  2026.05.22 19:14
Az elmúlt években nagyon sok vezetőt támogattunk abban, hogy a vezetői szerepükben minél inkább kite...
coachco  |  2026.05.05 20:26
Izgalmas téma az 1989-es rendszerváltás. Azért is, mert sokan a mostanit is annak reméljük. [...] B...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
NAPTÁR
Tovább
2026. június 24. szerda
Iván
26. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. június 24. 22:03
Agrárszektor  |  2026. június 24. 20:28