Kamatcsökkentés után - kamatcsökkentések előtt

Pénzcentrum

2004. március 24. 08:37

Hétfőn a monetáris tanács váratlanul 25bázisponttal csökkentette az irányadó jegybanki kamatot, a korábbi 12,5%-ról 12,25%-ra. Mi vezetett a kamatcsökkentéshez? Az alábbiakban Török Zoltán, A Raiffeisen elemzőjének írását olvashatjuk.

A jegybank indoklása szerint javul a külső konjunktúra, emelkedik az ipari kibocsátás, és termelékenység,kedvező az export-dinamika és a vállalati beruházások felfutása. Mindezek mellett fokozatos fiskális korrekció figyelhető meg és várhatóan a lakossági fogyasztás növekedési üteme is lassul. Így a magyar gazdaság egy kedvezőbb, az export és a beruházások húzta növekedési pályára állhat, ennek pedig a külső egyensúlyra van kedvező hatása, azaz mérséklődhet a folyó fizetési mérleg hiánya és a háztartások megtakarítása hajlandóságának növekedésével együtt imígyen csökken Magyarország külső finanszírozási igénye.

Ez a fundamentális alapállás, de a fenti kép nem hirtelen rajzolódott ki: a vállalati beruházások 2003 egészében robusztusan emelkedtek, az ipar teljesítménye immáron háromnegyede éve javul, a külkereskedelmi hiány és a folyó fizetési mérleg pedig már 2003 utolsó negyedévében is javult. Igaz, a minimális januári reálbérnövekedésről (0,4%-os reálbéremelkedés, szemben az előző évek 10%-os növekedésével) szóló statisztika csak a múlt héten jelent meg, de ez egyrészt nem volt váratlan, másrészt a belőle levonható következtetések nem újszerűek.

Másfelől azonban a költségvetés helyzete korántsem megnyugtató: az idei hiánycsökkenés minimális, a kormányzat pedig nem rendlekezik olyan költségvetési reform-javaslatokkal amelyek tartósan alacsony államháztartási hiányt eredményezhetnének. Az infláció februárban 7% fölött volt, a következő hónapokban pedig akár 8% fölé is emelkedhet, és az inflációs várakozások emelkedése a dezinfláció menetét ma még kiszámíthatlan mértékben fogja lassítani 2004 második, és 2005 első felében. Ilyen értelelemben nehezen lehet kikövetkeztetetni a fentiekből a monetáris tanács azon logikáját, hogy a fundamentális kép alapján immáron jónak ítélhető meg annak esélye, hogy teljesülhet a 2005 decemberi inflációs cél (4%-os infláció), azaz, hogy ez tenné lehetővé a kamatcsökkentést.

Tehát, ha a kamatcsökkentés hátterében álló okokat keressük, akkor a monetáris tanács indoklása kellő óvatossággal kezelendő. Véleményünk szerint a fundamentumok változásánál (amelyek zöme, mint láthattuk nem újszerű) sokkal lényegesebb szempont irányítja Magyarországon a monetáris politikát. Ez pedig a forint árfolyama, illetve a magyar eszközök kockázati felárának változása (azaz, mondjuk a német államkötvények és magyar hosszú lejáratú kötvények hozamának különbsége). A forint február elejétől erősödik, március elejétől pedig az EUR/HUF 255 alatt stabilizálódott. Ez ugyan döntően a carry-tradereknek köszönhető, akik forró pénz befektetők és alapvetően a magas kamat-tartalom miatt vesznek forintot, de az utóbbi időszakban már a külföldi végbefektetők is meg-megjelentek. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a fundamentumok nem számítanak, sőt: a forint erősödésének és az enyhén csökkenő hozamspreadnek a hátterében alapvetően tényleg a kedvezőbb makrogazdasági helyzet és a javuló kilátások húzódnak meg. De a kamatcsökkentés kiváltó oka a javuló piaci hangulat és a stibilizálódó erősebb forint volt.

Mi várható mindezek tükrében? Véleményünk szerint a tegnapi kamatcsökkentéssel az MNB teret nyújtott további kamatcsökkentésekhez. Azt kommunikálja a jegybank, hogy infláció-emelkedés ide, költségvetési problémák oda, a monetáris tanács a piacra figyel, a forint erősödésére és az állampapírhozamok csökkenésére. Azaz, ha a fenti folyamatok előrehaladnak, még több magyar államkötvényt vásárolnak a külföldi befektetők ezzel pedig még erősebbé válik a forint árfolyama, ebből pedig további kamatcsökkentések következnek. A befektetők pedig a további forinterősödés és hozamcsökkenés reményében egyre nagyobb számban jelenhetnek meg a piacon, így egy önmagát erősítő spirál alakulhat ki. Ráadásul a közeljövőben nem látunk olyan kockázati tényezőket amelyek a kialakuló optimista piaci hangulatot megfordíthatnák. Azaz két hónap távlatában 50-100bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, amit a második
félévben további 200bázispontos csökkentés követhet, a EUR/HUF árfolyam 250-ig erősödhet rövid távon, a második félévben pedig 250 alatti árfolyamot várunk. A kötvények hozama rövid távon 40-60 bázisponttal, év végéig pedig 100-180bázisponttal csökkenhet a 3-10-éves szegmensben.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír