28 °C Budapest

Kamatcsökkentés után - kamatcsökkentések előtt

Pénzcentrum
2004. március 24. 08:37

Hétfőn a monetáris tanács váratlanul 25bázisponttal csökkentette az irányadó jegybanki kamatot, a korábbi 12,5%-ról 12,25%-ra. Mi vezetett a kamatcsökkentéshez? Az alábbiakban Török Zoltán, A Raiffeisen elemzőjének írását olvashatjuk. A jegybank indoklása szerint javul a külső konjunktúra, emelkedik az ipari kibocsátás, és termelékenység,kedvező az export-dinamika és a vállalati


Hétfőn a monetáris tanács váratlanul 25bázisponttal csökkentette az irányadó jegybanki kamatot, a korábbi 12,5%-ról 12,25%-ra. Mi vezetett a kamatcsökkentéshez? Az alábbiakban Török Zoltán, A Raiffeisen elemzőjének írását olvashatjuk.

A jegybank indoklása szerint javul a külső konjunktúra, emelkedik az ipari kibocsátás, és termelékenység,kedvező az export-dinamika és a vállalati beruházások felfutása. Mindezek mellett fokozatos fiskális korrekció figyelhető meg és várhatóan a lakossági fogyasztás növekedési üteme is lassul. Így a magyar gazdaság egy kedvezőbb, az export és a beruházások húzta növekedési pályára állhat, ennek pedig a külső egyensúlyra van kedvező hatása, azaz mérséklődhet a folyó fizetési mérleg hiánya és a háztartások megtakarítása hajlandóságának növekedésével együtt imígyen csökken Magyarország külső finanszírozási igénye.

Ez a fundamentális alapállás, de a fenti kép nem hirtelen rajzolódott ki: a vállalati beruházások 2003 egészében robusztusan emelkedtek, az ipar teljesítménye immáron háromnegyede éve javul, a külkereskedelmi hiány és a folyó fizetési mérleg pedig már 2003 utolsó negyedévében is javult. Igaz, a minimális januári reálbérnövekedésről (0,4%-os reálbéremelkedés, szemben az előző évek 10%-os növekedésével) szóló statisztika csak a múlt héten jelent meg, de ez egyrészt nem volt váratlan, másrészt a belőle levonható következtetések nem újszerűek.

Másfelől azonban a költségvetés helyzete korántsem megnyugtató: az idei hiánycsökkenés minimális, a kormányzat pedig nem rendlekezik olyan költségvetési reform-javaslatokkal amelyek tartósan alacsony államháztartási hiányt eredményezhetnének. Az infláció februárban 7% fölött volt, a következő hónapokban pedig akár 8% fölé is emelkedhet, és az inflációs várakozások emelkedése a dezinfláció menetét ma még kiszámíthatlan mértékben fogja lassítani 2004 második, és 2005 első felében. Ilyen értelelemben nehezen lehet kikövetkeztetetni a fentiekből a monetáris tanács azon logikáját, hogy a fundamentális kép alapján immáron jónak ítélhető meg annak esélye, hogy teljesülhet a 2005 decemberi inflációs cél (4%-os infláció), azaz, hogy ez tenné lehetővé a kamatcsökkentést.

Tehát, ha a kamatcsökkentés hátterében álló okokat keressük, akkor a monetáris tanács indoklása kellő óvatossággal kezelendő. Véleményünk szerint a fundamentumok változásánál (amelyek zöme, mint láthattuk nem újszerű) sokkal lényegesebb szempont irányítja Magyarországon a monetáris politikát. Ez pedig a forint árfolyama, illetve a magyar eszközök kockázati felárának változása (azaz, mondjuk a német államkötvények és magyar hosszú lejáratú kötvények hozamának különbsége). A forint február elejétől erősödik, március elejétől pedig az EUR/HUF 255 alatt stabilizálódott. Ez ugyan döntően a carry-tradereknek köszönhető, akik forró pénz befektetők és alapvetően a magas kamat-tartalom miatt vesznek forintot, de az utóbbi időszakban már a külföldi végbefektetők is meg-megjelentek. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a fundamentumok nem számítanak, sőt: a forint erősödésének és az enyhén csökkenő hozamspreadnek a hátterében alapvetően tényleg a kedvezőbb makrogazdasági helyzet és a javuló kilátások húzódnak meg. De a kamatcsökkentés kiváltó oka a javuló piaci hangulat és a stibilizálódó erősebb forint volt.

Mi várható mindezek tükrében? Véleményünk szerint a tegnapi kamatcsökkentéssel az MNB teret nyújtott további kamatcsökkentésekhez. Azt kommunikálja a jegybank, hogy infláció-emelkedés ide, költségvetési problémák oda, a monetáris tanács a piacra figyel, a forint erősödésére és az állampapírhozamok csökkenésére. Azaz, ha a fenti folyamatok előrehaladnak, még több magyar államkötvényt vásárolnak a külföldi befektetők ezzel pedig még erősebbé válik a forint árfolyama, ebből pedig további kamatcsökkentések következnek. A befektetők pedig a további forinterősödés és hozamcsökkenés reményében egyre nagyobb számban jelenhetnek meg a piacon, így egy önmagát erősítő spirál alakulhat ki. Ráadásul a közeljövőben nem látunk olyan kockázati tényezőket amelyek a kialakuló optimista piaci hangulatot megfordíthatnák. Azaz két hónap távlatában 50-100bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, amit a második
félévben további 200bázispontos csökkentés követhet, a EUR/HUF árfolyam 250-ig erősödhet rövid távon, a második félévben pedig 250 alatti árfolyamot várunk. A kötvények hozama rövid távon 40-60 bázisponttal, év végéig pedig 100-180bázisponttal csökkenhet a 3-10-éves szegmensben.
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 23. szerda
Zoltán
25. hét
Június 23.
Szentivánéj
Június 23.
Olimpiai világnap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?