Így szívatják a bankok a nehéz sorsú hiteleseket: az MNB tehetetlen

Végig fix kamatozású személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Tarolnak a fix kamatozású lakáshitelek az új kihelyezések között, az elmúlt egy évben pedig a korábban változó kamatozású személyi hitelek is immár fix kamatozással vehetők fel. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a változó kamatozású hitelek eltűntek a piacról: a meglévő állományon belül még mindig jelentős a hányaduk. Az MNB épp ezért indította el tavasszal a fixálási programját, amelyben arra kötelezte a bankokat, hogy küldjenek tájékoztató levelet az ügyfeleknek, amelyben bemutatják, hogy milyen feltétel mellett tudnák fixálni a hitelüket. Mindez érthető, hiszen ezzel a jelenlegi alacsony kamatszinten tudnák bebetonozni a törlesztőjüket. Egy nem várt hiba ugyanakkor becsúszott a rendszerbe.

Olvasónk, Márk (nevét kérésre megváltoztattuk) egy egykori devizahiteles, akinek forintosították a hitelét. A változó kamatozású hitelének a kamata 3 százalék, és meg is kapta az MNB által szorgalmazott levelet a bankjától. Ebben megtudta, hogy alig lenne magasabb a kamata, ha 5 évre fixálna, így szerette is volna ezt meglépni. Csak ezt látva kijelenthetnénk, hogy az MNB kezdeményezése valóban informatív volt, és Márk példája mutatja, hogy segített is a hitelesek egy részének a döntésben.

Mindez szép és jó, de amikor Márk felhívta a bankot, hogy érdeklődjön a lehetőségről, azzal szembesült, hogy a fixálással járó szerződésmódosításkor a közjegyzőt újra be kell vonni, és annak díját az ügyfél fizeti. Márk ezt írja:

A személyi hitelek kamatai a padlón vannak: hasonlítsd össze őket kalkulátorunkban!

Ez pedig azt jelenti, hogy ha valakinek épp nincs 60-120 ezer forintja, amennyibe a közjegyzők kerülnek, akkor bizony hiába van ott a lehetőség, hogy biztonságos hitelre cserélje a kockázatosabbat, nem tudja majd meglépni. Megoldás lehet a személyi hitel, de sok adósnak ez a jövedelmébe egyszerűen már nem fér bele.

Megkérdeztük az MNB-t

Mi megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy ismeri-e a problémát, és van-e esetleg elképzelésük arra, hogy hogyan küszöböljék ki. Hiszen az MNB kezdeményezése akkor lenne igazán sikeres, ha a fixálás valóban gördülékenyen menne, és nem kéne egyszerre, nagy összegű kiadással szembesülnie annak, aki biztonságos hitelre cserélné a kevésbé biztonságos, változó kamatozású hitelt.

A jegybank válaszában azt írja, hogy ismereteik szerint a bankok a kamatrögzítést nem új hitelként, hanem szerződésmódosításként kezelik. Ennek megfelelően nem számítanak fel - a hitelkiváltásnál, vagyis a régi hitel lezárásánál és új hitel nyújtásánál jellemző - végtörlesztési, folyósítási vagy éppen ingatlan-értékbecslési díjat. Ahogy írják továbbá:

Találd meg a legolcsóbb személyi hitelt a Pénzcentrum kalkulátorában!

A jegybank hozzáteszi, hogy az egyébként szigorú adósságfék-szabályok is kedveznek a fixesítésnek, hiszen amennyiben csak a kamatrögzítés hossza változik, akkor nem kell a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra vonatkozó korlátok megfelelését sem vizsgálni. A jegybank kiemeli, hogy az ajánlásukkal ugyanakkor nem ellentétes pl. az, ha a bankok a módosítást az érintett szerződésen fennálló lejárt tartozás megfizetéséhez kötik. Az MNB azt is hozzáteszi, hogy még az esetlegesen magasabb törlesztés esetén is érdemes lehet átállni a fix kamatozásra.

Akkor most mi van?

Az van, hogy az MNB ugyan elvárja, hogy a bankok ne számolják fel a szerződésmódosításhoz kapcsolódó költségeket, és ahogy írják, tudomásuk szerint egyes bankok a közjegyző díjat is elengedik. Ebből a válaszból viszont az látszik, hogy erre az MNB nem kötelezi a bankokat, és ahogy azt Márk példája mutatja, vannak bankok, akik ezt nem is teszik meg. És bár akár a némileg magasabb törlesztő árán is érdemes lehet fixálni a biztonság kedvéért, olvasónk példája is igazolja, hogy a járulékos költségek elrettenthetik ettől a hiteleseket - és ennek később nagyon magas ára lehet.