Már nem köröznek a befektetők az ilyen ingatlanok felett: mégis, mitől ijedtek meg?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az árak és a bérek növekedésével és a kamatok csökkenésével jutott el az ingatlanvásárlások hitelezési aránya a 2021 nyarán mért 50-53 százalékra, ami azt jelentette, hogy az ügyletek ekkora hányadához igényeltek kölcsönt országos átlagban. A képet árnyalja a városi ingatlanok magasabb (átlag)ára, illetve az is, hogy ha nem csak a kifejezetten lakáscélú konstrukciókat nézzük, amilyen a babaváró is, az ingatlanügyletek közel kétharmada során történt valamilyen hitelfelvétel. Még olyanra is volt példa, hogy a piaci konstrukció kedvezőbb volt, mint a támogatott hitelfajta. Azóta azonban a hitelezés jelentős átalakuláson ment át.

A szakértő szerint a kamatemelési ciklus előttihez képest kétharmadával esett vissza a a hitelezés, és a lakáspiaci tranzakciók száma is nagyjából a felével. Most kevesebbet és kevesebben vásárolnak hitelből. A befektetési célú vásárlások háttérbe szorulásának irányába mutat, hogy jelenleg az állampapír sokkal jobban megtérülő befektetés. A szakértő azt mondta, a mai helyzetben nehéz megállapítani, az ingatlanvásárlások mekkora hányadánál igényeltek hitelt, a legnagyobb érdeklődés az átmeneti megoldásként szolgáló személyi kölcsönök és a támogatott konstrukciók iránt van.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kapkodnak a tervgyári házakért a magyarok: elképesztő, milyen áron kelnek el a Kádár-kockák

Budapesten átlagosan több mint 700 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el a Kádár-kockák. Előnyük, hogy jellemzően szabványméretek szerint épültek, könnyebb a tervezés is.