Mi van a devizahitelesek mentőcsomagjában?

A végtörlesztésnél a bankok, az eddigi árfolyamrögzítésnél pedig a devizaadósok számára kedvezőbb - legalább ennyi már most megállapítható arról a megállapodásról, melyet tegnap aláírt a kormány és a Bankszövetség, és írásban is megjelent a kormány honlapján. Utóbbi alapján már viszonylag pontos képet kapunk a csomagról, mely az alábbi fő elemeket tartalmazza:

1. Kedvezményes árfolyamrögzítés bevezetése a jól, vagy csak kis késéssel fizető deviza jelzáloghitelesek számára
2. A már szeptember 30-án 90 napon túli késedelembe esett adósok hitelének forintosítása és tartozásuk 25%-ának elengedése
3. A jelenleg is zajló végtörlesztéssel kapcsolatos szabályok szigorítása
4. A növekedést elősegíteni hivatott intézkedések a kormány és a bankok között

1. Kedvezményes árfolyamrögzítés

A megállapodás legrövidebb része, de a legtöbb jelenlegi devizahitelest érinti. Az augusztus 12-e óta már érvényben lévő árfolyamrögzítés szabályait alkalmaznák, a rögzítés ideje alatt az ügyfél rögzített, 180-as frank-, 250-es euróárfolyam mellett fizetné az ügyfél a törlesztőrészletét (a jenhiteleseknél a korábbi 2-vel szemben 2,5 forintos árfolyam szerepel a szövegben). A különbség az, hogy ez nem 2014, hanem 2016 végéig szólna, de ami még ennél is fontosabb, hogy az időközben ki nem fizetett (vagyis a rögzített árfolyam feletti) összegnek csak a tőketörlesztéssel arányos része halmozódna egy új gyűjtőszámlán, a kamattörlesztést (a devizahitel rögzített árfolyam feletti részéből származót és nem a gyűjtőszámláét!) a bank és az állam fele-fele arányban elengedné. Mekkora összeget jelent ez?

Annál nagyobb az elengedett összeg, minél nagyobb egy devizahitel törlesztőrészletén belül a kamattörlesztés aránya, ami (normál, annuitásos hiteleknél) a teljes futamidőtől, a futamidőből már eltelt idő hosszától és a hiteldíjtól függ, az idő múlásával pedig folyamatosan csökken.

A hiteladós rögzített árfolyam feletti tartozását tehát ugyanolyan arányban vállalja át együttes erővel a bank és az állam, amekkora a kamattörlesztés aránya ezen időszak alatt a teljes törlesztőrészleten belül. Mivel a devizahitelek többségét 3-5 éve vették fel, jellemzően 15-20 évre, a kamattörlesztés általában közel kétharmados arányt képvisel a következő években a teljes törlesztőrészleten belül, így az öt év alatt ki nem fizetett összegnek is nagyjából ekkora részét vállalják át az adósoktól.

Tanácsadó legyen a talpán, aki minden, hozzá forduló ügyfél esetében kiszámolja az így kapott törlesztőrészletet. Egyetlen, átlagosnak mondható hitel esetében ezt az alábbiakban megtesszük. A példában szereplő lakáshitel jellemzői az alábbiak.

Amennyiben az adós februárban belép az általa immár négy éve törlesztett hitelével a csaknem öt évig (2016 végéig) tartó árfolyamrögzítésbe, törlesztőrészlete a jelenlegi 91 ezer forintról 66 ezer forintra csökken (ha a kamat változatlan marad). Öt év múlva 613 ezer forintnyi gyűjtőszámla-tartozása gyűlik össze. Ez ugyan soknak tűnik, de ennél még nagyobb, közel 993 ezer forintnyi tartozást az öt év alatt a bank és az állam elengedett számára. Ez esetben 38%-ot az ügyfél, 62%-ot a bank és az állam megosztva vállalt. A gyűjtőszámlás forinthitelt eredeti devizahitelével párhuzamosan a lejárat végéig kell törlesztenie az adósnak, így a 2017 elején havi terhe a jelenlegihez képest nem drámaian ugyan, de 98 ezer forintra megemelkedik (250-es frankárfolyam mellett). A tervek szerint dönthet úgy is majd az ügyfél, hogy a rendszerből már 3 év után kilép. Akárhogy is tesz, a magasabb törlesztőrészletre való felkészülés pénzügyi tudatosságot igényel, ugyanakkor a példában szereplő adós számára vonzó lehet, hogy öt év alatt csaknem egymillió forintnyi kamattartozásától megszabadult. Ha az átlagos frankárfolyam alacsonyabb lesz 250 forintnál, természetesen az elengedett és a fizetendő tartozás is kisebb lesz.

Először is tisztáznunk kell, kik veheti igénybe a kedvezményes árfolyamrögzítést. Teljes hitelállományukra vonatkozó becsléseinket az alábbi táblázat tartalmazza. Annyit tudhatunk, hogy a 90 napon túli késedelemben lévők, vélhetően (az eredeti árfolyamrögzítéshez hasonlóan) a más adóskönnyítő programban lévők, illetve az időközben végtörlesztők nem veszik/vehetik igénybe. Ugyanígy a 30 millió forintnál értékesebb ingatlannal rendelkezők is kimaradnak a lehetőségből. Előbbi kettőre az MNB adatait, utóbbi kettőre (és ezek átfedéseire) saját becsléseinket használtuk.

Az állam és a bankszektor öt év alatti potenciális tehervállalásának kiszámításához ismernünk kellene a deviza jelzáloghitelek pontos lejárat és kamatszint szerinti összetételét, ez azonban nem áll rendelkezésünkre. A fentiekkel összhangban és az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük ezért, hogy a rögzített árfolyam feletti rész egyharmadát az ügyfél, egyharmadát a bankszektor, egyharmadát az állam fizeti. Ekkor azt kapjuk, hogy a fent kiszámolt 3226 milliárd forintnyi deviza jelzáloghitel ki nem fizetett törlesztőrészlete öt év alatt 250 forintos frankárfolyam mellett nagyjából 537 milliárd forint. Ennek egyenként a harmadát, 179-179 milliárd forintot vállalná át a bankszektor és az állam az öt év során. E két szereplő éves tehervállalása a kamattörlesztés csökkenő jellege miatt egyre az öt év során egyre kisebb. Az első évben emiatt a 179 milliárdos összeg ötödénél nagyobb, nagyjából 45-50 milliárd forintos közvetlen bevételkiesést (és nem követelésleírást!) jelentene mindez például a bankszektor számára, ha minden jogosult csatlakozna az árfolyamrögzítéshez. E veszteség ugyanakkor a jövőbeni bevételtermelő képesség szempontjából is hiányozhat a bankoknak, így a közvetett hatással együtt ennél nagyobb lehet az eredményrontó hatás. Az állam kockázata viszont, vállalta, 270-es frank-, 340-es euró- és 3,3-as jenárfolyam felett ő vállalja a veszteségeket.

2. A késedelmes hitelek forintosítása és 25%-os tartozáselengedése

A szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esettek deviza jelzáloghitelét a 2012. március 15-e és április 15-e közötti irányadó középárfolyamok átlagán forintra váltják, majd a konverziót követően a tartozás 25%-át elengedik. Az MNB adatai szerint a potenciálisan érintett (90 napon túl késedelmes) deviza jelzáloghitel-állomány összege 598 milliárd forint, úgy tudni azonban, hogy az állomány fele nem lesz jogosult erre a lehetőségre, mert ingatlanjuk forgalmi értéke a devizahitel-szerződés megkötésekor meghaladta a megállapodásban rögzített 20 millió forintot. Így összesen 300 milliárd forintnyi állományról lehet szó, ráadásul a forintosításra vonatkozó kérelmüket csak akkor fogadják el, ha március 15-éig igazolják, hogy a késedelembe esést a fizetőképesség jelentős romlása okozta. Az ezt igazolók bizonyos feltételek mellett állami kamattámogatást is igénybe vehetnek, a Nemzeti Eszközkezelő pedig vállalja, hogy 2014 végéig a tervezett 5 ezer helyett 25 ezer lakást vásárol.

Mit vállal mindezzel a bankszektor és az állam?

A maximum 300 milliárd forintnyi hitelkövetelés 25%-ának elengedése legfeljebb 75 milliárd forintos veszteséget jelent jövőre a bankszektor számára, ugyanakkor az ügyfelek egy része esetében a fizetőképesség helyreállása esetén a céltartalékok esetleges visszaírásának köszönhetően a nettó hatás ennél kisebb lehet. Az állam a Nemzeti Eszközkezelő lakás vásárlásainak megötszörözésével öt év alatt becsléseink szerint 25 milliárd forintos terhet vállalhat, míg a kamattámogatás évente maximum 7 milliárd, öt év alatt 35 milliárd forint lehet.

3. A jelenleg is zajló végtörlesztéssel kapcsolatos szabályok szigorítása

A kormány a bankok javaslatait megfogadva igyekszik mérsékelni a végtörlesztés negatív hatásait. Ezek költséghatása nehezen számszerűsíthető, mindenesetre a bankok egyelőre még mindig kiszámíthatatlan végtörlesztési veszteségeit mérsékelhetik:
- a végtörlesztési igényt a bank visszautasíthatja, ha az ügyfél 2012. január 30-ig nem tudja bemutatni, hogy a végtörlesztéshez elengedő összegű, más hitelintézet által kiállított kötelező érvényű hitelígérvénnyel vagy megfelelő pénzfedezettel rendelkezik.
- leírható az idei bankadóból a végtörlesztésből származó veszteségek 30%-a. Amennyiben a bankok végtörlesztési vesztesége eléri a november végi 90,5 milliárd forintos érték kétszeresét, akkor ez a tétel a bankoknak közel 54 milliárdos bankadó-visszatérítést jelenthet.
- a jövőbeni jutattások terhére megelőlegezett kifizetés ne, csak munkáltatói kölcsön nyújtható a végtörlesztéshez, mértéke az eltartott kiskorú gyermekek számtáól függ. A végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást pedig legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani kell.

4. Növekedési Paktum

- 2013-tól a bankadó mértéke 50%-kal csökken. 2014-től az EU jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő (kérdés, mekkora összegű) bankadó lesz érvényben. A felére csökkentett bankadó közel 65 milliárd forinttal alacsonyabb terhet jelent a bankok, és ugyanekkora bevételkiesést az állam számára.
- a Bankszövetség 2012. január végéig kidolgoz egy, a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalását a gazdasági növekedés szempontjából pontosan bemutató javaslatot, amiről a felek február végéig megállapodnak.
- az a bank, amely 2012. szeptember 30-ig növeli, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét levonhatja a 2012. évi bankadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés bázisát a 2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95%-a jelenti. Hasonló ösztönzés lép életbe a lakásfedezetű és az EU-s támogatásokra vonatkozó hitelekre is, a fentiekkel összességében érvényesített levonás azonban nem haladhatja mega különadó 30%-át. A fentiek hatása ugyanakkor nem számszerűsíthető, lévén, hogy a bankok hitelkihelyezései szempontjából sokkal több a negatív tényező, ami jelentősen háttérbe szoríthatja a fenti, ösztönző hatást.

Konklúzió

A Bankszövetség és a kormány megállapodásának legnagyobb erénye, hogy intenzív párbeszéd indult meg a két fél között, és öt év alatt a jól fizető adósok terhei a jelenleginél jóval mérsékeltebbek lehetnek. Ez a bankrendszer hiteleinek minőségére és némileg a belső keresletre is pozitív hatással lehet. A bankok által vállalt veszteség ugyanakkor visszafogja a hitelkihelyezéseket, igaz, időben jóval inkább szétporlasztott módon, mint a végtörlesztés. A bankszektor fenti csomagból származó tehervállalásának maximuma becsléseink szerint a Matolcsy György által említett 600 milliárd forinttal szemben közel 200 milliárd forint, ha figyelembe vesszük a végtörlesztési veszteségek 30%-os levonhatóságát, a bankadó már korábban ismert felezésével azonban nem számolunk. Az állam költsége a kedvezményes árfolyamrögzítésben való részvétele, a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységének kibővítése, a kamattámogatásban való részvétele és egyes tételek bankadóból való levonhatósága miatt ennél akár másfélszer nagyobb is lehet, ami viszont szinte megfelel a kormány 300 milliárd forintos becslésének.