Összejátszást gyanít a bankok elmúlt időszakban megfigyelt, új hitelekre vonatkozó sorozatos kamatemelései mögött Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, ezért a GVH-hoz, illetve a PSZÁF-hez fordul. A Portfolio.hu számításai szerint ugyanakkor a bankok kamatemelései - a múltbeli tapasztalatokhoz hasonlóan - ezúttal sem függetlenek a forrásköltségek emelkedésétől. Utóbbiban jelentős szerepet játszott a pénzügyi stabilitást veszélyeztető végtörlesztési törvény.
A banki hirdetményeket nyomon követve a gazdasági bizottság szakértői is látják, hogy a forinthitelek következetes drágításába kezdtek a bankrendszer egyes szereplői - mondta Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke egy mai sajtótájékoztatón. Tekintettel arra, hogy az alapkamat nem emelkedett, a forrásköltségek nem növekedtek, ez súlyos kérdéseket vet fel. Felmerül ugyanis a gyanúja a banki kamatemelések összehangoltságának - mondta Rogán. Eltérő mértékű, de állandó a drágítás - tette hozzá a képviselő. Szerinte jelentős (pl. a már megfigyelt 2 százalékpont feletti) drágításra semmi nem ad okot és alapot, nem lehet a kamatemeléseket a forintforrások hiányával, vagy a forrásszerkezet változásával indokolni.
Rogán Antal szerint a gazdasági Bizottság elnökének kötelessége, hogy ilyenkor vizsgálatot kezdeményezzen. A Gazdasági Versenyhivataltól (GVH) azt kérik, vizsgálja ki, történt-e összejátszás és együttműködés a bankok között, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökétől pedig azt, hogy vizsgálja ki a drágítás indokait. Utóbbitól gyors választ vár Rogán Antal, ez ugyanis reményei szerint a parlamentnek lehetőséget adna arra, hogy a parlament rövidesen megalapozottan dönthessen a referencia alapú árazás kidolgozásáról, melyről egyébként elmondása szerint intenzíven egyeztetnek a Bankszövetséggel. Eredeti terveik szerint az új szabályozás október végéig készült volna el, a fentiek azonban Rogán szerint felgyorsíthatják az elkészültét. A végtörlesztésre nyitva álló időszak meghosszabbítását nem tervezik.
Valóban látványos és egyértelmű a bankok elmúlt napokban mutatott hirtelen kamatemelése, ez a politikusok számára gyanús is lehet. Véleményünk szerint, hogy a forinthitel-háború nem indult el, a bankok döntő többsége részéről racionális üzletpolitika következménye lehet, nem kartellezés:
- Minél több ügyfél végtörleszt, annál nagyobb a magyar bankszektor tőkevesztesége és ezzel együtt az egyes bankokra leselkedő stabilitási veszély.
- Ha agresszívan elkezdene hitelezni egy bank, annak jelentős tőkeigénye lenne. Ez a bankok többségénél nem lehetséges, hisz az egyszeri veszteségek épp a tőkét apasztják, az anyabankok részéről pedig nem ésszerű döntés feneketlen zsákba önteni a pénzt.
- Egyes nagybankok érthető módon veszteségeik minimalizálására törekszenek, ennek első lépése, hogy (nem ismerve a versenytársak stratégiáját) nem ösztökélik ügyfélállományukat tömeges végtörlesztésre, így a forrásköltségek változásától függetlenül is inkább kamatot emelnek.
- Egyes bankok (melyek jó forinthitelezési potenciállal rendelkeznek) stratégiájában ezekben a hetekben a kivárásnak is meghatározó szerepe lehet.
-
Az Év Bankja 2025: mutatjuk a teljes listát, ők lettek a győztesek
Csütörtökön adták át a Mastercard díjait.
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







