Hitelkamatok: mit trükköznek megint a bankok?

A forintalapú lakáshitelek állományát taglaló táblázatból jól látszik, hogy a kereslet nyár közepén jelentősen megugrott, köszönhetően a támogatott lakáshitelek, valamint a "szocpol" megszüntetése előtti rohamnak. Bár a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a nyár közepe óta több lépésben is csökkentette az alapkamatot, a bankok nem hogy csökkentették volna a hitelek kamatterheit, inkább növelték, ezzel is kompenzálva valószínűleg a szokottnál jóval magasabb betéti kamatok kifizetését.

A tendencia jól látszik a szabad felhasználású forint alapú jelzáloghitelek piacán is: a szezonális szinten mérve is magas magasabb júliusi folyósítási összeg után augusztusban megugrott az átlagos THM.

Igaz, a szabad felhasználású jelzáloghitelek terén a forint csak minimális súlyt képvisel, a legnagyobb piaci részesedése tavaly év vége óta töretlenül az eurónak van.

Az euró alapú hitelek esetében viszonylag stabilan alakult az utóbbi 9 hónapban a THM: 10 és 11 százalék között. Ugyanakkor ez idő alatt az eurózóna alapkamata 2,5 százalékról 1,0 százalékra csökkent, vagyis a banki kamatok itt sem tükrözik túl markánsan a monetáris politikában végbement változásokat.

A személyi hitelek piacát gyakorlatilag a forint uralja a tavalyi év vége óta. A svájci frank eltűnt, az euró állomány töredéke a forinténak.

E területen sem érzékelhető komoly változás a kamatok területén, igaz a személyi hitelek kamata egészen messze fekszik az alapkamattól. A tavaly őszi pénzpiaci felfordulás idején 25-ről 30 százalékra ugrott az átlagos kamat mértéke, s azóta is 30-32 százalék körül ingadozik, függetlenül attól, hogy az MNB alapkamat ez idő alatt 11,5 százalékról 8,0 százalékra csökkent.