Csak mérsékelten lassul a lakossági hitelfelvétel - MNB

Enyhült egy fontos kockázati faktor

A 2006. áprilisi Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványban a fő kockázatot az jelentette, hogy a tartóssá váló egyensúlyi problémák következtében megnövekedett a valószínűsége egy jelentős reálgazdasági költségekkel járó és a pénzügyi stabilitást, főként a magánszektor devizában történő gyors eladósodása miatt veszélyeztető fundamentális válság kialakulásának. A 2006-ban bejelentett hiánycsökkentő intézkedések következtében számottevően csökkent az említett kockázati faktor.

Lassuló eladósodás

Az egyensúlytalanság mérséklődésével mind az államháztartás, mind a teljes gazdaság esetében az elmúlt évekre jellemző gyors GDP-arányos adósságnövekedés lassulhat, majd megállhat.

A gazdagabbakat sújtja jobban a kiigazító csomag

A háztartások esetében a jövedelemcsökkenés egyenetlensége elsősorban a gázár-támogatási rendszerből és az adóterhek jövedelemcsoportonként eltérő változásából fakad. A fenti hatások következtében a magasabb jövedelmi kategóriákba eső háztartások esetében jelentős reáljövedelem-csökkenésre számít az MNB szakértői csoportja.

Csak mérsékelten lassul a lakossági hitelfelvétel

A jövedelempálya megváltozása és a belső kereslet visszaesése a magánszektor hitelkeresletének lassuló bővülését vetíti előre. A lassulás mértéke prognózisuk szerint azonban csak mérsékelt lesz, mivel a vállalati szektor esetén a beruházási aktivitás enyhe bővülésével, a háztartások esetén pedig fogyasztássimítással számolnak.

Hitelportfólió: mi várható?

A belső piacra érzékeny cégek jövedelmezőségének csökkenése a vállalati hitelportfolió további romlását valószínűsíti. A háztartásoknál csak enyhe portfolióminőség-romlás prognosztizálható, mivel a reáljövedelem-csökkenéssel erősebben érintett magasabb jövedelmi kategóriájú ügyfeleknek átlagosan jobb a sokktűrőképessége.

Két kockázati forgatókönyv

Két kockázati forgatókönyv emelhető ki: a nominális bérmerevség mellett az inflációs várakozások magas szinten történő beragadása, valamint a globális kockázati étvágy csökkenése.

A költségvetési csomag az inflációs várakozások tartós megemelkedéséhez és a rendszeres bérkifizetések gyorsabb növekedéséhez vezethet. Ha a piaci szereplők várakozásaival ellentétben az árnövekedéslassul, akkor a nagyobb bérnövekedés - a hiánycsökkentő intézkedések miatt visszaeső kereslet mellett - a jövedelmezőség romlását eredményezheti, amihez a vállalatok a bérek merevsége miatt nagy részben elbocsátásokon keresztül alkalmazkodhatnak. A háztartásokat így ezen szcenárió mentén egyenetlenül érintené a jövedelemsokk: az elbocsátott munkavállalók reáljövedelme, és ezen keresztül hitel-visszafizetési képessége jelentősen romlana, a továbbra is foglalkoztatottak jövedelmi pozíciója azonban az alappályához képest kedvezőbben alakulna.

A globális kockázati étvágy historikusan magas szintje mellett továbbra sem elhanyagolható annak valószínűsége, hogy akár a főbb piacokon bekövetkező kamatszint emelkedés, akár más nemzetközi pénzügyi sokk a kockázati étvágy hirtelen csökkenéséhez és a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium tartós emelkedéséhez vezet.

A hitelkockázatok emelkedéséből származó negatív jövedelemi hatást a magas háztartási kamatmarzsok és a fedezett hitelek portfolión belüli magas aránya csökkentheti.

Összességében alacsony kockázatok

A piaci kockázatok szintje alacsony a stressztesztek a hazai pénzügyi közvetítőrendszer kismértékű kamat- és árfolyamkockázatát mutatják. A likviditási kockázat is mérsékelt, amelyhez nagymértékben hozzájárul a hosszú, főleg anyabanki külföldi források finanszírozáson belül betöltött növekvő szerepe.

A hazai pénzügyi közvetítőrendszer jövedelemtermelő képessége, valamint a vizsgált kockázatok mentén a sokkokkal szembeni ellenálló képessége továbbra is magasnak tekinthető.