Devizás alapok és forinterősödés - felemésztett hozamok

A külföldi alapok megjelenése természetesen pozitív fejlemény a befektetők számára, hiszen jelentősen szélesíti az elérhető befektetési piacok körét, bővíti a diverzifikációs lehetőségeket, és a befektetőkért folytatott versenyen keresztül nyomást gyakorolnak a hazai szereplők termékfejlesztési politikájára is. A hazánkban elérhető alapok jellemzően euróban, illetve dollárban kibocsátottak, de találhatunk japán jenben vagy kanadai dollárban denominált alapokat is. A nem forintban kibocsátott alapok esetében azonban egy speciális tényezővel mindenképpen számolnunk kell: a forint árfolyamának hatásával.

A probléma nyilván nem ismeretlen a svájci frank-hiteleken edződött magyar háztartások számára, mégis számos gyanútlan befektetőt "tréfálhatott" már meg a forint árfolyamának váratlan irányú vagy intenzitású elmozdulása. Különösen igaz lehet ez az elmúlt 3-4 hónapra, hiszen a belpolitikai helyzet sokakat késztethetett arra, hogy tőkéjüket a biztonságosnak hitt euró- vagy dolláralapokba "menekítsék".

A devizapiacokat nem érdekli a könnygáz...

A szeptember 18-ai eseményeket követően rövid ideig igazolódni is látszódott félelmük, miután a forint néhány nap leforgása alatt több mint 2 %-kal, a 277.11 forint/eurós szintig gyengült. Aki ezt látva szeptember második felében, illetve október első napjaiban euróalapba tette tőkéjét, körülbelül 274 Ft/euró árfolyam környékén tehette ezt meg.

Az események elültével (és egy újabb hirtelen gyengülést követően) a forint folyamatos erősödésbe kezdett, a kurzus meredeken csökkent, és ezen még az október 23-ai zavargás sem igazán változtatott. Az átmeneti megtorpanás után hasonló ütemben folytatódott a forint felértékelődése, egészen a december végi 251 forintos szintig, és az kismértékű gyengülést követően jelenleg is 254 forint körül áll. Ha tehát valaki az említett 274 forintos szint körül fektetett euróalapba, befektetése pusztán a devizaárfolyamok változása miatt mintegy 7 %-ot veszített értékéből.

A forint erősödése tehát mély nyomokat hagyott a dollár és euróalapok forintban számított teljesítményén. Az alábbi táblázatban a hazánkban forgalmazott, nem forintban kibocsátott alapok átlagos hozamait foglaltuk össze, és jól látható, hogy az egyébként jól teljesítő alapkategóriák többségét érzékenyen érintette a forint erősödése, egyedül a nemzetközi részvényalapok tudtak forintban számítva is pozitív tartományban maradni, köszönhetően a 2006-ban jól teljesítő részvénypiacoknak.

A két vezető deviza közül a dollárt kedvelők jártak rosszabbul, hiszen a forint jelentősen erőebb szinteken tartózkodik, mint az elmúlt év során bármikor, és ezen az elmúlt napok dollár-erősödése sem változtatott érdemben.

Az elmúlt év legjelentősebb tőkebeáramlását egyértelműen az augusztusi kamatadó miatti roham hozta, így okunk lehet feltételezni, hogy a devizaalapok is az átlagosnál magasabb értékesítést regisztrálhattak ebben az időszakban. Nehéz viszont megbecsülni, hogy mekkora mennyiségű tőkét fektettek a magyarországi befektetők a devizaalapokba, miután a külföldi alapokat az alapkezelők jellemzően több országban is forgalmazzák, így nehézkes kiszűrni a tőkebeáramláson belül a hazai értékesítések szerepét.

A hazai alapkezelők euróban vagy dollárban denominált nyilvános, nyíltvégű alapjaiba ugyanakkor az legnagyobb forgalmat hozó augusztus 16-tól szeptember 4-ig tartó időszakban (a késleltetett elszámolás miatt szeptember első napjainak forgalma augusztusi megbízásokból származik) becsléseink szerint mintegy 13.4-13.5 milliárd forint áramolhatott be, ez a teljes, augusztusi mintegy 400 milliárdos nettó értékesítésnek 3.4 %-a.

2006.12.27 14:00
Ez már egy másik piac - kamatadó meg a többiek (TOP 10 sztori 2006-ban - 5.)
Érdemes megemlíteni, hogy akik ekkor választottak nem forintban kibocsátott alapot még rosszabbul járhattak, mint az ősszel befektetők, ekkor ugyanis mind az euró, mind pedig a dollár körülbelül az őszi "zavargásoknak" megfelelő szinten, kevéssel az éves csúcs alatt tartózkodott a forinttal szemben.

Nem érint mindenkit

A forinterősödés hatásait szemlélve joggal merül fel a kérdés, hogy az egyébként forintban kibocsátott , de nemzetközi befektetéseket célzó alapokra milyen hatást gyakorol a forint erősödése.

A legnagyobb, külföldi részvényeket is vásároló részvényalapok azonban különböző származtatott konstrukciókon keresztül fedezik a forint árfolyamának ingadozása jelentette kockázatokat, ez azt jelenti tehát, hogy egyéni befektetőként nem kell a teljes árfolyamkockázatot viselnünk.