Eladósodik a lakosság, de nem elég gyorsan

Pénzcentrum

2006. július 14. 11:00

A PSZÁF Éves jelentése szerint nem biztos, hogy a devizaalapú hitelek kockázata magasabb, mint a forintalapúaké, és minden hitelfajta rejt bizonyos rizikót. Azonban a hazai lakosság eladósodottsági szintje még mindig messze elmarad a nyugati szomszédainktól.

2005-ben az előző évhez képest a lakosság (háztartások) részaránya a bankrendszer hiteleiből 27,4 százalékról 29,7 százalékra növekedett. Ennél jelentősebb mértékben nőtt meg a banki hitelezésen belül a devizahitelek aránya, 43,2 százalékról 50,5 százalékra. Ennél még szembetűnőbb, hogy a növekvő lakossági hiteleken belül egy év alatt a devizahitelek aránya 14,6 százalékról 32,6 százalékra emelkedett.

Jövedelmükhöz képest gyorsan nőtt a háztartások adóssága: a 2003-as 29 százalék után 2005 végén az összjövedelem 42 százalékát tette ki az összes adósság - írja honlapján publikált éves jelentésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A teljes képet figyelembe véve a háztartások összes hiteltartozásainak állománynövekedése 2003-ban még 61 százalékot ért el, majd 2004- ben 30 százalékra, 2005-ben pedig 25 százalékra mérséklődött úgy, hogy elsősorban a nem banki hitelek lendülete esett vissza. A lakossági hitelroham csillapodása tehát a teljes kép alapján sokkal erősebbnek tűnik, mint ami a hitelintézeti szektor adataiból kiolvasható.

A fennmaradó növekedési ütem még így is magas volt, és a háztartások eladósodottsága a lassuló hitelexpanzió ellenére is gyorsan emelkedett. A rendelkezésre álló jövedelemhez képest a teljes adósság 2005 végéig közel 42 százalékosra nőtt (2003: 29 százalék, 2004: 36 százalék). Ez első látásra nem tűnik különösen magasnak, hiszen a hasonló ráta az Egyesült Államokban 120 százalék fölött, az eurótérségben pedig 100 százalék körül helyezkedik el, és mindkét esetben jelentősen növekvő irányzatú.

A hazai lakosság eladósodottságának értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak csak egy része rendelkezik bankkapcsolatokkal, és ezen belül is csak egy kisebb részének van valamilyen hitelintézeti kölcsöne. Erre a körre vetítve az eladósodottság mértéke természetesen jóval nagyobb. Másik oldalról közelítve, a lakosság átlagának szabad rendelkezésű jövedelmei az összjövedelem kisebb részét képezik, mint Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Mindezeket figyelembe véve jelenleg még nem tekinthető a lakosság eladósodása aggasztó mértékűnek, de ma már mindenképpen számottevő és főként gyorsan növekszik, és fokozott hitel-kockázatkezelést igényel a hitelt nyújtók részéről. Ez az értékelés a lakossági eladósodás általános mértékére vonatkozik, amelyen felül az adósság devizaösszetétele további olyan piaci kockázatot jelenthet, amely hitelezési kockázattá alakulhat át. A lakossági hitelek legnagyobb súlyú összetevőjét továbbra is a jelzálogfedezetű lakáshitelek képezik.

A felügyelet szerint bár a bankok a jelzálog fedezetű lakáshitelek terén óvatos hitelezési politikát folytatnak, mégis vannak kockázatok. Leginkább az, hogy az új lakások iránti kereslet visszaesése rossz esetben durva árcsökkenéshez vezet, amit tovább súlyosbíthatna, ha a hitelezők egyszerre akarnának pénzükhöz jutni a lakások tömeges eladásával.

A lakosság hitelezési kockázata önmagában - devizanemtől függetlenül - a termékverseny erősödése, a szükséges ügyfél-információk viszonylagos hiánya, a fedezet nélküli hitelek növekvő aránya, a lakosságot potenciálisan fenyegető gazdasági kockázatok: a növekvő munkanélküliség, az erőteljesebb jövedelemingadozások stb. miatt akár magasabb is lehet, mint a többi nem pénzügyi szektor finanszírozásáé. Az elmúlt évben a lakossági hiteleken belül nőtt a jelzáloghiteleknél jóval kockázatosabb áruvásárlási és személyi kölcsönök aránya. A jelzáloghitelek után a második legnagyobb csoportot képező, az áruvásárlási csoportba tartozó gépjárműhitelek túlnyomó része devizában elszámolt hitel. A gépkocsihitelekre jellemző kockázati tényezők, valamint a devizakockázat hatása összeadódik, amit tovább fokoz, hogy a természetes hitelbiztosíték könnyen amortizálódhat, könnyen károsodhat, és egy több éves gépkocsi értékesíthetősége nagyon piacfüggő.

A PSZÁF a lakossági hitelek közül a gépjármű-finanszírozási kölcsönöket látja a legkockázatosabbnak: az élesedő versenyben sok hitelező növeli a futamidőt, és csökkenti a fedezetarányt, vagyis egyre nagyobb kockázatot vállal amellett, hogy már így is egyre nő a "bebukott" gépjárműhitelek aránya: tavaly több mint 30 ezer autót vettek vissza a törleszteni képtelen tulajdonosoktól.

Kockázatosnak ítéli a PSZÁF az áruhiteleket is, mert néhány esetet kivéve nincs különösebb adósvizsgálat a hitelnyújtás előtt (a rizikó mértéke az áruhitelek THM-jében is megmutatkozik - a szerk.). A felügyelet szerint piacromboló, hogy néhány pénzügyi vállalkozás a bankok számára túlságosan is kockázatos hitelfelvevőknek is nyújt kölcsönt. A helyzeten a felügyelet szerint a pozitív adóslista vagy a hitelregiszter segítene.

Ezt rengeteg hitelkérelmező elrontja mostanában: szívhatják a fogukat később

Logikusnak tűnhet így kiválasztani a hitelt, ez a hozzáállás azonban nagyon is tévútra vezethet bennünket.

Retteghetnek a júliustól a magyar hiteligénylők? Küszöbön a drasztikus kamatrobbanás

A teljes hiteldíj mutató maximumának emelkedése a személyi kölcsönök és a hitelkártyák árait is magával húzhatja.

Nagyon fontos levél érkezik a bankodtól: rengeteg pénzről van szó, a család jövője múlhat rajta

Megjelent a rendelet arról, hogy pontosan milyen adatlapot kell kitöltenie annak, aki július 31-e után is maradna a törlesztési moratóriumban.

Ezek a hitelesek járhattak rosszul a kamatstop-hosszabbítással: tényleg rossz lóra tettek?

A korábban kockázatos, változó kamatozású kölcsönt választókat továbbra is védik a kamatemelkedés hatásától.

Így vásárolnak az élelmes magyarok elektromos autót: ezt a legális trükköt használják ki

A Zöldautó Finanszírozás keretében már 2,5 százalékos fix kamatozású lízingkonstrukcióval vehetnek a vállalkozások elektromos autót. Így

Befenyítette a magyar bankokat az MNB: súlyos ára lesz, ha ezt teszik majd az ügyfelekkel

Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait.

Továbbra is pörögnek a lakásfelújításon a magyarok: így lehet még összeszedni az állami ingyenmilliókat

Továbbra is sokan terveznek lakásfelújítást, azt ezt támogató állami hitelprogramok népszerűsége pedig töretlen.

Ketyeg az óra: hamarosan őrülten megdrágulhatnak a magyarok slágerhitelei

Továbbra is magas a hitelfelvételi kedv, de a Babaváró lassan tényleg kifuthat. Mennyi hitelt vettünk fel áprilisban?

Így néz ki a bankok feketelistája: ezek a magyarok biztos hogy jó ideig nem juthatnak kölcsönhöz

2022 második negyedévében újra szárnyal a magyarok hitelfelvételi kedve, sokaknak azonban esélye sincs kölcsönhöz jutni.

Tényleg drágulhatnak a bankszámlák a különadó miatt? Itt a válasz, sokan nem fognak örülni

Megdrágulhatnak a bankszámlák az új bankadó miatt? 2022-ben és 2023-ban a pénzintézeteknek évi 300 milliárd forinttal emelkedne az adófizetési kötelezettsége.

Megdőlni látszik a magyar lakáshitel-tévhit: erről mindenképp tudj, mielőtt kölcsönhöz nyúlsz

Egy lakáshitel hosszú évekre, évtizedekre meghatározza az adós pénzügyi helyzetét, ezért fontos tisztában lenni az alapvető fogalmakkal és törvényszerűségekkel.

Ketyeg az óra: egyre kevesebb magyarnak marad esélye lecsapni az ingyemilliókra

Nincs már sok idejük a családoknak, ha így jutnának állami segítséghez.

Nincs más út a nagyobb kiadást tervező fiatalok előtt? Nagyobb részük kölcsönből fedezné a terheket

A legtöbben autóra költenének, de sokan vennének belőle háztartási gépet, nagyobb értékű bútort vagy fizetnének a kölcsönből.

Indul a magyar bankok őrült versenyfutása? Van, ahol már lakáshitel-kamatot is vágtak

9 nagybank közül ötnél drágultak a kölcsönök, kettő pedig nem változtatott hitele kondícióin - írja a Bankmonitor.

Szabályos roham indult a magyar bankokba: hamarosan nagyot drágulnak a magyarok slágerhitelei

Történelmi rekordot döntöttek az ilyen típusú hitelek. Érdemes azonban sietnünk, ha a legjobb körülmények között szeretnénk igényelni őket.

Sosem látott roham a magyar bankokban: mindenki ezeket a hiteleket keresi

Idén áprilisban összesen 144,8 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok. De vajon minek köszönhető ez a kiugró érték?

Retteghetnek június elsejétől a magyar hitelesek? Mindenki az MNB lépéseire vár

A szakértők arra számítanak, hogy az eddig a változó kamatozású konstrukciókat előnyben részesítő ügyfelek nagyobb számban váltanak majd a fix kamatozású termékekre.

Brutális feketeleves jöhet a kamatstop után: ez várhat a magyar hitelesekre, ha kivezetik

Júniusban lejár a kamatstop eredetileg meghirdetett határideje. Mekkora segítséget jelentett a kamatok rögzítése? Mi várható júliustól?

A Hitel rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír