Eladósodik a lakosság, de nem elég gyorsan

Pénzcentrum
2006. július 14. 11:00

A PSZÁF Éves jelentése szerint nem biztos, hogy a devizaalapú hitelek kockázata magasabb, mint a forintalapúaké, és minden hitelfajta rejt bizonyos rizikót. Azonban a hazai lakosság eladósodottsági szintje még mindig messze elmarad a nyugati szomszédainktól.

A PSZÁF Éves jelentése szerint nem biztos, hogy a devizaalapú hitelek kockázata magasabb, mint a forintalapúaké, és minden hitelfajta rejt bizonyos rizikót. Azonban a hazai lakosság eladósodottsági szintje még mindig messze elmarad a nyugati szomszédainktól.

2005-ben az előző évhez képest a lakosság (háztartások) részaránya a bankrendszer hiteleiből 27,4 százalékról 29,7 százalékra növekedett. Ennél jelentősebb mértékben nőtt meg a banki hitelezésen belül a devizahitelek aránya, 43,2 százalékról 50,5 százalékra. Ennél még szembetűnőbb, hogy a növekvő lakossági hiteleken belül egy év alatt a devizahitelek aránya 14,6 százalékról 32,6 százalékra emelkedett.

Jövedelmükhöz képest gyorsan nőtt a háztartások adóssága: a 2003-as 29 százalék után 2005 végén az összjövedelem 42 százalékát tette ki az összes adósság - írja honlapján publikált éves jelentésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A teljes képet figyelembe véve a háztartások összes hiteltartozásainak állománynövekedése 2003-ban még 61 százalékot ért el, majd 2004- ben 30 százalékra, 2005-ben pedig 25 százalékra mérséklődött úgy, hogy elsősorban a nem banki hitelek lendülete esett vissza. A lakossági hitelroham csillapodása tehát a teljes kép alapján sokkal erősebbnek tűnik, mint ami a hitelintézeti szektor adataiból kiolvasható.

A fennmaradó növekedési ütem még így is magas volt, és a háztartások eladósodottsága a lassuló hitelexpanzió ellenére is gyorsan emelkedett. A rendelkezésre álló jövedelemhez képest a teljes adósság 2005 végéig közel 42 százalékosra nőtt (2003: 29 százalék, 2004: 36 százalék). Ez első látásra nem tűnik különösen magasnak, hiszen a hasonló ráta az Egyesült Államokban 120 százalék fölött, az eurótérségben pedig 100 százalék körül helyezkedik el, és mindkét esetben jelentősen növekvő irányzatú.

A hazai lakosság eladósodottságának értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak csak egy része rendelkezik bankkapcsolatokkal, és ezen belül is csak egy kisebb részének van valamilyen hitelintézeti kölcsöne. Erre a körre vetítve az eladósodottság mértéke természetesen jóval nagyobb. Másik oldalról közelítve, a lakosság átlagának szabad rendelkezésű jövedelmei az összjövedelem kisebb részét képezik, mint Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Mindezeket figyelembe véve jelenleg még nem tekinthető a lakosság eladósodása aggasztó mértékűnek, de ma már mindenképpen számottevő és főként gyorsan növekszik, és fokozott hitel-kockázatkezelést igényel a hitelt nyújtók részéről. Ez az értékelés a lakossági eladósodás általános mértékére vonatkozik, amelyen felül az adósság devizaösszetétele további olyan piaci kockázatot jelenthet, amely hitelezési kockázattá alakulhat át. A lakossági hitelek legnagyobb súlyú összetevőjét továbbra is a jelzálogfedezetű lakáshitelek képezik.

A felügyelet szerint bár a bankok a jelzálog fedezetű lakáshitelek terén óvatos hitelezési politikát folytatnak, mégis vannak kockázatok. Leginkább az, hogy az új lakások iránti kereslet visszaesése rossz esetben durva árcsökkenéshez vezet, amit tovább súlyosbíthatna, ha a hitelezők egyszerre akarnának pénzükhöz jutni a lakások tömeges eladásával.

A lakosság hitelezési kockázata önmagában - devizanemtől függetlenül - a termékverseny erősödése, a szükséges ügyfél-információk viszonylagos hiánya, a fedezet nélküli hitelek növekvő aránya, a lakosságot potenciálisan fenyegető gazdasági kockázatok: a növekvő munkanélküliség, az erőteljesebb jövedelemingadozások stb. miatt akár magasabb is lehet, mint a többi nem pénzügyi szektor finanszírozásáé. Az elmúlt évben a lakossági hiteleken belül nőtt a jelzáloghiteleknél jóval kockázatosabb áruvásárlási és személyi kölcsönök aránya. A jelzáloghitelek után a második legnagyobb csoportot képező, az áruvásárlási csoportba tartozó gépjárműhitelek túlnyomó része devizában elszámolt hitel. A gépkocsihitelekre jellemző kockázati tényezők, valamint a devizakockázat hatása összeadódik, amit tovább fokoz, hogy a természetes hitelbiztosíték könnyen amortizálódhat, könnyen károsodhat, és egy több éves gépkocsi értékesíthetősége nagyon piacfüggő.

A PSZÁF a lakossági hitelek közül a gépjármű-finanszírozási kölcsönöket látja a legkockázatosabbnak: az élesedő versenyben sok hitelező növeli a futamidőt, és csökkenti a fedezetarányt, vagyis egyre nagyobb kockázatot vállal amellett, hogy már így is egyre nő a "bebukott" gépjárműhitelek aránya: tavaly több mint 30 ezer autót vettek vissza a törleszteni képtelen tulajdonosoktól.

Kockázatosnak ítéli a PSZÁF az áruhiteleket is, mert néhány esetet kivéve nincs különösebb adósvizsgálat a hitelnyújtás előtt (a rizikó mértéke az áruhitelek THM-jében is megmutatkozik - a szerk.). A felügyelet szerint piacromboló, hogy néhány pénzügyi vállalkozás a bankok számára túlságosan is kockázatos hitelfelvevőknek is nyújt kölcsönt. A helyzeten a felügyelet szerint a pozitív adóslista vagy a hitelregiszter segítene.
PC BLOGGER & PODCASTER
Kasza Elliott-tal  |  2025. december 27. 19:43
Akkurátusan vezetem, hogy mit csinálok a tőzsdén (van egy trading_log nevű óriási táblázatom, histor...
ChikansPlanet  |  2025. december 26. 08:00
Egy új technológia megoldást jelenthet a hosszabb távú energiatárolás kérdésére: az olvadt sóra épít...
Holdblog  |  2025. december 24. 15:51
Boldog, meghitt karácsonyt kívánunk mindenkinek! A HOLD-csapat. The post Boldog karácsonyt kívánunk...
Bankmonitor  |  2025. december 23. 11:24
Részletesebb statisztikai adatok jelentek meg az Otthon Start hitel első 100 napjáról. Ebből már ért...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 27. szombat
János
52. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?