Eladósodik a lakosság, de nem elég gyorsan

Pénzcentrum

2006. július 14. 11:00

A PSZÁF Éves jelentése szerint nem biztos, hogy a devizaalapú hitelek kockázata magasabb, mint a forintalapúaké, és minden hitelfajta rejt bizonyos rizikót. Azonban a hazai lakosság eladósodottsági szintje még mindig messze elmarad a nyugati szomszédainktól.

2005-ben az előző évhez képest a lakosság (háztartások) részaránya a bankrendszer hiteleiből 27,4 százalékról 29,7 százalékra növekedett. Ennél jelentősebb mértékben nőtt meg a banki hitelezésen belül a devizahitelek aránya, 43,2 százalékról 50,5 százalékra. Ennél még szembetűnőbb, hogy a növekvő lakossági hiteleken belül egy év alatt a devizahitelek aránya 14,6 százalékról 32,6 százalékra emelkedett.

Jövedelmükhöz képest gyorsan nőtt a háztartások adóssága: a 2003-as 29 százalék után 2005 végén az összjövedelem 42 százalékát tette ki az összes adósság - írja honlapján publikált éves jelentésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A teljes képet figyelembe véve a háztartások összes hiteltartozásainak állománynövekedése 2003-ban még 61 százalékot ért el, majd 2004- ben 30 százalékra, 2005-ben pedig 25 százalékra mérséklődött úgy, hogy elsősorban a nem banki hitelek lendülete esett vissza. A lakossági hitelroham csillapodása tehát a teljes kép alapján sokkal erősebbnek tűnik, mint ami a hitelintézeti szektor adataiból kiolvasható.

A fennmaradó növekedési ütem még így is magas volt, és a háztartások eladósodottsága a lassuló hitelexpanzió ellenére is gyorsan emelkedett. A rendelkezésre álló jövedelemhez képest a teljes adósság 2005 végéig közel 42 százalékosra nőtt (2003: 29 százalék, 2004: 36 százalék). Ez első látásra nem tűnik különösen magasnak, hiszen a hasonló ráta az Egyesült Államokban 120 százalék fölött, az eurótérségben pedig 100 százalék körül helyezkedik el, és mindkét esetben jelentősen növekvő irányzatú.

A hazai lakosság eladósodottságának értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak csak egy része rendelkezik bankkapcsolatokkal, és ezen belül is csak egy kisebb részének van valamilyen hitelintézeti kölcsöne. Erre a körre vetítve az eladósodottság mértéke természetesen jóval nagyobb. Másik oldalról közelítve, a lakosság átlagának szabad rendelkezésű jövedelmei az összjövedelem kisebb részét képezik, mint Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Mindezeket figyelembe véve jelenleg még nem tekinthető a lakosság eladósodása aggasztó mértékűnek, de ma már mindenképpen számottevő és főként gyorsan növekszik, és fokozott hitel-kockázatkezelést igényel a hitelt nyújtók részéről. Ez az értékelés a lakossági eladósodás általános mértékére vonatkozik, amelyen felül az adósság devizaösszetétele további olyan piaci kockázatot jelenthet, amely hitelezési kockázattá alakulhat át. A lakossági hitelek legnagyobb súlyú összetevőjét továbbra is a jelzálogfedezetű lakáshitelek képezik.

A felügyelet szerint bár a bankok a jelzálog fedezetű lakáshitelek terén óvatos hitelezési politikát folytatnak, mégis vannak kockázatok. Leginkább az, hogy az új lakások iránti kereslet visszaesése rossz esetben durva árcsökkenéshez vezet, amit tovább súlyosbíthatna, ha a hitelezők egyszerre akarnának pénzükhöz jutni a lakások tömeges eladásával.

A lakosság hitelezési kockázata önmagában - devizanemtől függetlenül - a termékverseny erősödése, a szükséges ügyfél-információk viszonylagos hiánya, a fedezet nélküli hitelek növekvő aránya, a lakosságot potenciálisan fenyegető gazdasági kockázatok: a növekvő munkanélküliség, az erőteljesebb jövedelemingadozások stb. miatt akár magasabb is lehet, mint a többi nem pénzügyi szektor finanszírozásáé. Az elmúlt évben a lakossági hiteleken belül nőtt a jelzáloghiteleknél jóval kockázatosabb áruvásárlási és személyi kölcsönök aránya. A jelzáloghitelek után a második legnagyobb csoportot képező, az áruvásárlási csoportba tartozó gépjárműhitelek túlnyomó része devizában elszámolt hitel. A gépkocsihitelekre jellemző kockázati tényezők, valamint a devizakockázat hatása összeadódik, amit tovább fokoz, hogy a természetes hitelbiztosíték könnyen amortizálódhat, könnyen károsodhat, és egy több éves gépkocsi értékesíthetősége nagyon piacfüggő.

A PSZÁF a lakossági hitelek közül a gépjármű-finanszírozási kölcsönöket látja a legkockázatosabbnak: az élesedő versenyben sok hitelező növeli a futamidőt, és csökkenti a fedezetarányt, vagyis egyre nagyobb kockázatot vállal amellett, hogy már így is egyre nő a "bebukott" gépjárműhitelek aránya: tavaly több mint 30 ezer autót vettek vissza a törleszteni képtelen tulajdonosoktól.

Kockázatosnak ítéli a PSZÁF az áruhiteleket is, mert néhány esetet kivéve nincs különösebb adósvizsgálat a hitelnyújtás előtt (a rizikó mértéke az áruhitelek THM-jében is megmutatkozik - a szerk.). A felügyelet szerint piacromboló, hogy néhány pénzügyi vállalkozás a bankok számára túlságosan is kockázatos hitelfelvevőknek is nyújt kölcsönt. A helyzeten a felügyelet szerint a pozitív adóslista vagy a hitelregiszter segítene.