10 °C Budapest
Polar Bear (Ursus maritimus) standing upright on fjord ice at Sabinebukta Bay at Irminger Point on summer morning.

A klímaváltozás okai: milyen hatással van a globális felmelegedés a földi időjárásra?

2023. március 12. 17:00

A földi élet természetes velejárója a klímaváltozás, avagy az éghajlatváltozás - azonban a kutatók már évtizedekkel ez előtt felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenységeknek köszönhetően felgyorsult a klímaváltozás, nem győzik hangsúlyozni a globális felmelegedés veszélyeit társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt. Tudd meg, mi a globális felmelegedés lényege, miért veszélyes a klímaváltozás és hogy mit tehetünk mi a klímaváltozás ellen!

Cikkünkben eláruljuk, hol tart ma a klímaváltozás Magyarországon és a nagyvilágban: mi a klímaváltozás lényege, miért veszélyes a globális felmelegedés, mi idézi elő mindezt és mik lehetnek a globális felmelegedés következményei? Hogyan ront az emberiség a földi éghajlatváltozás természetes folyamatán, mi a globális felmelegedés elsődleges oka? A klímaváltozás a mi világháborúnk: tudd meg, hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei, mit tehetünk mi a klímaváltozás ellen, befolyásolják-e az éghajlatváltozást az egyszerű ember hétköznapi törekvései?

A klímaváltozás a mi világháborúnk?

Az emberiség a bolygónkon élő más fajokhoz képest robbanásszerű ütemben fejlődik: habár mint életforma régóta jelen vagyunk a bolygónkon, az első fejlett civilizációink mindössze körülbelül 8000 évvel ez előtt jelentek meg, azonban az ipari forradalom (1769-1850) óta egyre jelentősebb hatást gyakorlunk a környezetünkre. Habár a technológiai felfedezéseink nélkül nem tartana ma ilyen fejlettségi szinten az emberiség, mindenképpen fontos kiemelnünk, hogy a társadalmi, ipari fejlődésért súlyos árat fizetünk.

Az intenzív ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenységeknek köszönhetően egyre több üvegházhatású gázt bocsájtunk a Föld légkörébe (az egyéb szennyező tevékenységeinkről, az erdőirtásról és a műanyaghulladék felhalmozásáról nem beszélve), amelyek bizonyítottan a globális felmelegedés okaiként vannak számontartva. A klímaváltozás egyre gyorsul, a földi viszonyok pedig mindössze néhány évtized alatt jelentősen megváltozhatnak – azonban még nincs késő, hogy a változást mérsékeljük.

Amit a klímaváltozásról tudni érdemes

Mielőtt bővebben belemennénk, hogy hogyan nyilvánul meg a globális felmelegedés Magyarországon és általánosságban a bolygónkon, célszerű tisztáznunk néhány alapvető fogalmat, ugyanis a klímaváltozás (éghajlatváltozás) nem egyenlő a globális felmelegedéssel, a bolygó klímáját számos külső és belső hatás befolyásolja. Legelőször válaszoljuk meg legfontosabb kérdéseinket: mi a klímaváltozás jelentése, mi a globális felmelegedés?

Mi a klímaváltozás?

A klímaváltozás (= éghajlatváltozás) a Föld éghajlatának tartós és jelentős mértékű, helyi vagy globális szintű változását jelenti, mindez hatással van a hőmérsékletre, a széljárásra, a csapadékra, ezzel együtt a bolygónk élővilágára – beleértve az embert is. A klímaváltozás alapvetően egy természetes folyamat, amit külső és belső hatások is eredményezhetnek, így akár néhány évtized alatt jelentősen megváltozhat a bolygó klímája és az életterünk. A klímaváltozás okai közé olyan külső tényezők tartoznak, mint a Nap sugárzásában végbemenő változások és a bolygópálya változásai, de az éghajlatváltozás befolyásoló tényezői közé tartozik a Föld vulkanikus működése, a lemeztektonika, az óceánok áramlásaiban bekövetkező változások és az emberi tevékenység is.

Mi a globális felmelegedés?

A természetes klímaváltozás alapvetően egy lassú folyamat, akár évezredekig is elhúzódhat egy globális felmelegedés vagy lehűlés, azonban az emberi ipari tevékenység mindössze kb. 150 éve vált jelentőssé, és már ezalatt a rövid idő alatt is kimutatható, hogy a természetes éghajlatváltozást meggyorsítják az általunk kibocsájtott üvegházhatású gázok. Hivatalosan globális felmelegedésnek nevezzük a klímaváltozásnak az 1960-as években megkezdődött korszakát (ekkortájt kezdtek ténylegesen foglalkozni a jelenséggel), a földi éghajlat - ha nem is feltétlenül az ember által előidézett, de légszennyező tevékenységünknek köszönhetően gyorsuló – felmelegedési folyamatát.

A klímakutatók azon az állásponton vannak, hogy ha az ember ilyen rövid idő alatt fel tudta gyorsítani a klímaváltozást, akkor intenzív klímavédelmi tevékenységével le is lassíthatja azt – azonban a globális felmelegedés „meggyógyítása” nem ilyen egyszerű, gyökeres változásokat kellene eszközölnünk az ipar, a mezőgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok terén.

Miért van klímaváltozás VS miért van globális felmelegedés?

Mi a különbség a klímaváltozás és a globális felmelegedés között? Nos, a klímaváltozás, mint hosszútávú, tartós folyamat (az okoktól függetlenül - amelyek lehetnek természetes külső és belső okok, illetve ebbe a tág halmazba soroljuk az emberi tevékenységet is) fogalma magában foglalja a globális felmelegedést és annak hatásait (ugyanígy a lehűléseket, jégkorszakokat), ám a globális felmelegedés jelentésének szigorú értelemben véve a bolygó felszíni hőmérsékletének emberi eredetű hatások miatti globális emelkedését tekintjük.

A közéleti és politikai viták során a klímaváltozást és a globális felmelegedést gyakran használják szinonimaként, ám tudományos szempontból a globális felmelegedés jelentése alatt a hőmérsékleti változást értjük, a klímaváltozás jelentése alatt a globális felmelegedés következményeit (beleértve az üvegházhatású gázok egyéb következményeit is). Nézzük, mik a globális felmelegedés okai, milyen hatással van a globális felmelegedés a földi időjárásra!

Mi a globális felmelegedés elsődleges oka?

A fentiekben megválaszoltuk a kérdést, hogy miért van globális felmelegedés (a globális felmelegedés az emberi tevékenység okozta hőmérsékletemelkedés), azonban a helyzet ennél jóval árnyaltabb. A globális felmelegedés elsődleges okaként az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsájtását tekintik (fosszilis energiahasználatból származó, a légkörbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok), azonban a kutatók jelentős része úgy gondolja, hogy ehhez hozzájárul az erdőirtás, a túlzott mezőgazdasági földhasználat, de az állattenyésztés is túlterheli a környezetünket.

Milyen hatással van a globális felmelegedés a földi időjárásra?

A globális felmelegedés indikátoraként tartjuk számon a gleccserek változását, amelyeknek mérete az olvadás és a friss hó közötti egyensúlyt mutatja – éppen ezért kimondottan érzékenyek az éghajlatváltozásra, mérhető az állapotukkal a globális felmelegedés mértéke. A kutatók szerint a gleccserek területe világszerte jelentős mértékben csökken, emellett a globális felmelegedés következtében elvékonyodnak a sarki jégsapkák és emelkedik a tengerszint, megváltozhat a csapadékeloszlás, ráadásul elvékonyodik az élőlényekre káros UV-sugárzást elnyelő ózonréteg is.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A földi átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 +/- 0,18°C-kal nőtt, becslések szerint 2100-ig az átlaghőmérséklet további 1,1-6,4°C-kal emelkedhet meg (a szárazföldek hőmérsékletnövekedése jelentősebb, mint a tengereké). Az éghajlatváltozás összefügg a földi növényzet változásával is: a felmelegedés következményeképp a bolygó bizonyos részein az elsivatagosodás jelenségével találkozhatunk – mindez jelentős problémát okoz Afrikában, a Szahara peremvidékén -, ahol a növényzet pusztulása, az édesvizek elapadása veszélyezteti a helyi emberi közösségek és az állatvilág fennmaradását.

A globális felmelegedés következményei közé soroljuk továbbá a jégolvadás következtében az Atlanti-óceánba kerülő hatalmas tömegű édesvizet, ami a Golf-áramlat megváltozásához, akár megszűnéséhez vezethet - emiatt akár 10°C-ot is csökkenhet az európai téli középhőmérséklet, szintén megváltozhat a sarkvidéki tél. Az emelkedő tengerszint (2080-ra akár 40 cm-rel magasabban állhat a tengerszint) veszélyeztetheti az alacsonyabban fekvő országokat (pl. Hollandiát), emellett további problémát okoz – számos más, az éghajlatváltozás miatt létrejövő tényező mellett – az El Niño is, ami alatt olyan időjárási jelenségek összességét értjük, amelyek az amerikai kontinenseken viharokat, áradásokat, Délkelet-Ázsiában pedig aszályokat idéznek elő.

Klímaváltozás Magyarországon – mit érzékelhetünk itthon?

Az éghajlatváltozás nem csak a jégsapkákat, gleccsereket érinti, a bolygó bármely pontján felfedezhetjük annak jeleit. A klímaváltozás Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedésével járt, a globális felmelegedés következtében az ország nagyrészén érzékelhetően mediterrán típusúvá válik az éghajlatunk. A globális felmelegedés legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy a régen természetesnek vett zord, hideg, havas telek száma lecsökkent, jellemzően rövidebb, enyhébb telek váltakoznak hosszú, forró nyarakkal, az átmeneti évszakok (tavasz, ősz) érzékelhető hossza lecsökkent. A globális felmelegedés magyarországi bizonyítékai közé soroljuk az elmúlt években egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló aszályos időszakokat (különösen az Alföldön) és a ritkán hulló, ám annál intenzívebb csapadékot, ami árvizekhez is vezethet.

Jégkorszak - hogyan formálta a földet a klímaváltozás?

A klímaváltozás nem csak a globális felmelegedés jelenségét foglalja magában – számos hidegebb vagy éppen melegebb földtörténeti korszakot különböztetünk meg, amelyek közé soroljuk a glaciálist, hétköznapi nevén a „jégkorszakot” is. A földtörténeti hidegebb és melegebb korszakok periodikus váltakozása természetes folyamat, az utolsó igazi jégkorszakunk körülbelül 10.000 évvel ez előtt zárult le (ekkoriban az emberiség még a vadászó-gyűjtögető korszakát élte).

A jégkorszak okai közé soroljuk a vulkáni tevékenységeket, a kontinensek elhelyezkedésében bekövetkezett változást és a bolygó pályaváltozását, melyeknek következtében globális lehűlés jött létre. A hűvösebb klíma miatt a hó könnyebben alakult ki és maradt meg, ami megnövelte a Föld fényvisszaverő képességét (mintha a bolygó fehér kabátot húzott volna), ami további lehűlést vont maga után, a bolygó pólusain elhelyezkedő szárazföldek pedig akadályozták a tengerálamlatok hőkiegyenlítő munkáját.

A jégkorszakok és jégkorszakközi korok között is vannak átmeneti hidegebb és melegebb időszakok – ide soroljuk például az ún. „kis-jégkorszakot”, ami már az emberiség mérhető történelmében volt. A legutóbbi tartós lehűlés a 14-19. század között következett be (nehéz meghatározni, hogy pontosan mettől-meddig tartott), csúcspontja az 1600-as években lehetett. A kis-jégkorszak előtt volt a „középkori meleg időszak” (Észak-Atlanti térség, kb. 950-1250), egy olyan éghajlati rendellenesség, melynek következtében az északi klíma enyhe volt – ekkorra tehető például a viking hódítások időszaka is.

Mit tehetünk MI a klímaváltozás ellen?

Ahogy a fentiekben is írtuk, a tudomány jelenlegi állása szerint igen is lehetséges a globális felmelegedés lelassítása, amennyiben nemzetközi szinten – fejlett és fejlődő országok közös összefogó tevékenysége révén – fellépünk a globális felmelegedés ellen. A globális felmelegedés tényét a ’70-es évek óta kísérjük aktív figyelemmel – a világháborúk lezárulta utáni nyugalmi időszakban, a fokozódó ipari tevékenységgel párhuzamosan az emberiségnek lehetősége nyílt nagyobb figyelmet fordítania a környezetére. Ekkoriban alakultak meg az első, jelentősebb környezetvédelmi szervezetek és jöttek létre az első nemzetközi egyezmények, a figyelem középpontjába került többek között a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a hulladékprobléma és az óceánok túlhalászása.

Tehát: hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei? Nos, olyan radikális szintű nemzetközi intézkedésekre lenne szükség, melyeknek célja első sorban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, továbbá a globális felmelegedés már meglévő hatásaihoz történő alkalmazkodás. Az éghajlatváltozás mérsékléséhez, megállításához csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, helyette a megújuló energiaforrások használatát kell előtérbe helyezni, át kellene szervezni az üvegházgáz-forrásként funkcionáló mezőgazdasági tevékenységeket, illetve mérsékelni az erdőirtást – majd újraerdősíteni a pusztuló részeket.

Fontos, hogy a globális felmelegedés tényére egy ok-okozati háló részeként tekintsünk, hiszen az éghajlatváltozás együtt jár az emberiség fejlődésével, múltjával, tevékenységeinek összességével. Egy bolygó állapotát nem lehet pusztán technikai megoldásokkal rendbe hozni, egyes kutatók szerint a globális felmelegedés problémájának megoldása a társadalmi értékrend megváltoztatásában rejlik. Mi magunk is hozzájárulhatunk a klímaváltozás mérsékléséhez – mint a társadalom részei -, ha a környezettudatos értékrendet képviseljük, mérsékelt szinten tartjuk a fogyasztásunkat és arra törekszünk, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2024. április 22. 07:55
Mekkora most a szakadék a férfiak és a nők nyugdíja között? Melyik országrészben a legmagasabb az át...
MEDIA1  |  2024. április 22. 07:29
Az amerikai képviselőház szombaton megszavazta a TikTok betiltását, amennyiben az alkalmazás tulajdo...
Holdblog  |  2024. április 22. 06:24
Ez csak egy politikai üzenet mondta Zsiday Viktor a Partizán vendégeként arról, hogy a kormányzat az...
Kiszámoló  |  2024. április 21. 14:10
A legfontosabb hír a héten az Izrael elleni, eddigi példanélküli támadás volt Irán területéről, aki...
Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 22. hétfő
Csilla, Noémi
17. hét
Április 22.
A Föld napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem