Szörnyű hírt kaptak, akik valaha elkapták a COVID-ot: ezzel jobb, ha mindenki számol, súlyos hatása lehet

November 26-án a COVID-19 betegség idegrendszeri hatásainak kialakulásáról tart előadást Dénes Ádám, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője. Dénes Ádám és kutatócsoportja egy az MTA által támogatott kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen szerepet játszanak az idegrendszeri betegségek kialakulásában a COVID-os gyulladásos folyamatok.

Az új típusú koronavírus okozta fertőzés mechanizmusainak és orvosi-biológiai hatásainak megértése azért fontos, hogy a betegedés szövődményeit, az elhalálozást és a járvány gazdasági következményeit hatékonyan csökkenteni lehessen. A magyar kutatás, amelynek eredményeiről Dénes Ádám az Akadémián beszámol, segít közelebb kerülni a kór pontos mechanizmusainak megértéséhez.

Az már 2020-ban, a járvány első hullámának csúcsán kiderült, hogy a COVID-19 betegség nagyfokú gyulladást okoz a szervezet számos pontján. Ezen túl a COVID-os betegek nagy százaléka összetett idegrendszeri tünetektől, például agyi keringési problémáktól is szenved. A tünetek gyakran hónapokig megmaradnak a gyógyulást követően is, a long-COVID-szindróma néven ismertté vált tünetegyüttes sokak életét keseríti meg napjainkban, járványidőszakon kívül is.

Miközben az immunrendszer egyre hatékonyabban védekezik az egyre szelídülő vírussal szemben, és a súlyos, kórházi kezelést igénylő esetek száma jelentősen csökkent, a COVID-19 sokszervi, hosszú távú hatásai velünk maradtak. A long-COVID-szindróma vizsgálata ezért kiemelten fontos. A kutatók egyik célja ezért az volt, hogy feltárják a gyulladásos folyamatok szerepét az agyszövetben kialakuló idegi károsodásban.

A kutatók azt találták, hogy a COVID-19 nagyon komoly mértékű gyulladást indít el az agy számos pontján. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga az agyszövet lenne vírusfertőzött, de az agyszöveten belül kialakul egy bonyolult gyulladásos állapot, és megváltozik az agy fő immunsejtjeinek állapota és működése, ami különféle idegrendszeri panaszokhoz vezet.

Ezzel párhuzamosan arra is rámutattak a magyar kutatók, hogy a COVID-on átesett betegek egy része még azután is különféle neurológiai tünetektől szenved, hogy javult az általános állapota. Ez azt jelenti, hogy esetükben egy nagyon elhúzódó, lassan javuló neurológiai folyamatról van szó, aminek hátterében a COVID-os gyulladásos folyamatok állnak.

A kutatók szerint a jelenlegi fertőzéseknél már nem a halálos kimenetelű tüdőgyulladástól, a lélegeztetőgépre kerüléstől kell inkább tartani, sokkal inkább a nagyon komoly, hosszú távú neurológiai érintettség okozhat gondot. Azt feltételezik, hogy az agyszövet önmagában nem tud hatékonyan regenerálódni, ráadásul bizonyos esetekben a COVID-19-et okozó SARS CoV-2 vírus is jelen lehet akár egy vagy több évig is az agyszövetekben. Tehát elképzelhető, hogy nemcsak a gyulladás hosszú távú hatásait látni, hanem az agyszövetben jelen lévő vírus tartja fenn a gyulladást, és nemcsak az agyban, de más szervekben is.