29 °C Budapest
Beindult a szülői vakcina-para: valóban meddőséget okozhat a fiataloknál a Pfizer-oltás?

Beindult a szülői vakcina-para: valóban meddőséget okozhat a fiataloknál a Pfizer-oltás?

2021. május 14. 16:55

A 16-18 évesek május 13-tól zajló és a 16 év alattiak közeledő tömeges oltásának tükrében számos szülőben merültek fel kérdések az oltóanyaggal és gyermekük oltakozásának szükségességével kapcsolatban. Az interneten számos rémhír kering a vakcinák mellékhatásairól és hatástalanságáról, az oltás által okozott meddőségtől kezdve a kiskorúak állítólagos Covid-immunitásáig. A Pénzcentrum megvizsgált néhányat a népszerűbb, a gyermekek oltakozása körül keringő mítoszok közül, hogy kiderüljön, lehet-e ezeknek bármilyen valóságalapja.

Péntekre átlépte az 5 milliót a koronavírus elleni oltásra regisztráltak száma és közülük 4 millió 483 ezren már fel is vették legalább az egyik oltást. Ezzel a John Hopkins Egyetem által publikált statisztikák szerint Magyarország május közepére az EU legátoltottabb országa lett.

A KSH által becsült 9 493 293 fős teljes népességgel számolva persze még így is körülbelül 5 millió 10 ezer magyar van, akik valamilyen okból nem vették még fel az oltást.

Általános tapaszatalat, hogy sokan kivártak, amíg van esélyük a nekik leginkább megfelelő vakcinára, akár egészségügyi okok, akár a különböző gyártmányú vakcinák iránti szimpátia alapján. A vakcinabőség ugyanis sokáig csak bizonyos típusú oltásokból jelentett magas ellátottságot.

Jelenleg a teljes átoltottsággal kapcsolatos legnagyobb kihívás ezért, hogy egyre nehezebb további oltakozni vágyókat találni. A helyzeten pedig nem segítenek a koronavírusról a hazai és nemzetközi nyilvánosságban keringő összeesküvés-elméletek, féligazságok és álhírek sem. Ezek sűrűjében ugyanis nem könnyű feladat kiigazodni.

Nem meglepő tehát, hogy a 16 és 18 év közöttiek május 13-tól, Pfizer-vakcinával megindult tömeges oltása óta rengeteg szülő is kételyekkel küzd, érdemes-e egy olyan vakcinával beoltatni gyermekét, ami a rémhírek szerint akár ártalmas is lehet. Utánanéztünk néhánynak a gyermekek és fiatalkorúak oltakozásával kapcsolatban keringő legnépszerűbb hiedelmek közül, hogy kiderüljön, van-e valós okuk az aggodalomra.

1. tévhit: a Covid-19 vakcinák veszélyesek a gyerekekre

A koronavírus oltást kísérő egyik leggyakoribb félreértés, hogy az oltóanyagok használata a gyerekek körében nem biztonságos, hiszen kiskorúakon nem is tesztelték. Pedig a Pfizer vakcinájával szemben, amivel május 10-e óta hazánkban is oltják a 16 és 18 év közöttieket, ez a vád biztosan nem áll meg.

A nyugati fejlesztésű vakcina biztonságosságát ugyanis többek között egy több mint 2,200 fős, 12 és 15 év közötti gyerekekből álló mintán végzett kutatás is alátámasztja. A vizsgálat során a résztvevők fele két dózis vakcinát, a másik fele placebo oltásokat kapott, és a kutatók arra jutottak, hogy a vakcina esetleges mellékhatásai semmivel nem voltak súlyosabbak, mint a korábban a nagyobb gyerekek, vagy a felnőttek körében tapasztaltak.

Leggyakrabban az oltási területen érzett fájdalomról, lázról, hidegrázásról és fejfájásról számoltak be.

Igaz persze, hogy a hasonló vizsgálatok eredményeit egyelőre hivatalos szervek nem hagyták jóvá. A gyermekek klinikai vizsgálatával kapcsolatban sajnos hátráltató tényező, hogy sok országban a kiskorúakon végzett vizsgálatokra az általánosnál sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, ráadásul mivel a felnőttekre eleve veszélyesebb a koronavírus járvány, a rajtuk végzett kutatások eleve prioritást élveztek.

2. tévhit: a vakcina hatásfoka a fiataloknál nem elég magas

Az előzetes klinikai adatok szerint a serdülőkorúaknál valamivel még hatásosabb is a Pfizer vakcinája, mint a felnőttek körében. Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának véleménye szerint ezért a vakcina 100%-os hatásfokkal bír a súlyos tünetekkel járó Covid-19 fertőzés ellen a kamaszok körében. Az amerikai járványvédelmi központ hivatalos álláspontja ugyan még várat magára, de az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetsége és más szervezetek kielégítőnek tartják a kutatási eredményeket.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

3. tévhit: az oltás a gyerekeknek felesleges, hisz betegek sem lehetnek

Sajnos a médiában és a közbeszédben számos félinformáció kering arról is, a koronavírus mekkora veszélyt jelent valóban a gyermekekre és környezetükre. Hallottunk már olyat, hogy a kiskorúak gyakorlatilag immunisak a fertőzésre és olyat is, hogy ők a legnagyobb szuperterjesztők. A valóság ennél bonyolultabb.

A gyerekek ugyanúgy elkaphatják a koronavírust, amit csak az Egyesült Államokban 3,85 millió pozitív covid-teszt bizonyított a pandémia kezdete óta. És bár az igaz, hogy a fiatalkorúak tünetei jellemzően enyhébbek, mint a felnőtteké, ezt nem szabad általános érvényűként kezelni.

A fertőzött gyerekek egy részénél például a friss fertőzés lezajlása után 2-4 héttel kialakult egy olyan, sok szervrendszert érintő gyulladásos betegség, mely igen súlyos állapothoz vezetett. 

Ezenkívül az orvosok, bár kevés, de egyre növekvő számú gyermeknél megfigyelték a fertőzés hosszan tartó utóhatásaiként jelentkező kimerültséget, légzési problémákat és fejfájást is. A gyermekekre leselkedő veszély megszüntetésén felül persze nyájimmunitás minél előbbi elérésében is fontos szerepet játszhat a gyermekek oltakozása. Tehát a gyermekek mellett a szülők is közelebb kerülnek vele a biztonságos és normális életük visszanyeréséhez.

4. tévhit: a vakcinák módosítják a gyermekünk DNS-ét és felnőtt korára meddővé tehetik

A Pfizer és a többi hasonló elven alapuló mRNS vakcina még csak nem is magát a vírus fehérjét, hanem annak hírvivő molekularészletét, az mRNS-t tartalmazza. A molekularészletet az oltást követően a sejtjeink felveszik, majd a teljesen ártalmatlan fehérjerészletet megtermelik. A megtermelt fehérje részleteket szervezetünk immunsejtjei felismerik és legalább olyan hatékonysággal kezdenek el ellenanyagokat termelni, mintha a szervezetünk magával a kórokozó vírussal találkozott volna.

A DNS-ünkbe viszont a molekularészlet semmiképp nem képes beépülni, legyen bármilyen életkorú az oltást felvevő. Ezért teljesen alaptalan azon aggódni, hogy átírná gyermekünk DNS-szerkezetét!

Arra sincs bizonyíték, hogy a beoltott gyerekek később meddővé válhatnának a vakcina összetevőitől. Bár számos oltásellenes csoport hirdeti ennek állítólagos kockázatát, az orvosok körében nem merült fel, hogy az mRNS vakcinák növelnék a felnőttkori meddőség kockázatát.

5. tévhit: a vakcinát kötelezővé teszik az iskolába járó gyerekeknek

Jelenleg semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy az iskolásoknak kötelezővé tennék az oltakozást. Bár bizonyos szakértők rebesgetik, hogy az oltás kötelezővé tételének nem lenne jogi akadálya, ilyen törekvésekről egyelőre nem tudni.

Az iskolák újranyitása és a helyben zajló érettségi után hónapokkal pedig értelme sem sok lenne az oltatlan gyerekek utólagos hazaküldésének.

A helyztetet bonyolítja, hogy várható az is, hogy sok család kivár, amíg a még javában zajló klinikai tesztek tisztább képet mutatnak a vakcina gyerekekre gyakorolt esetlegesen eltérő hatásairól. Emiatt pedig megbecsülni sem lehet, hogy az iskolába járók teljes átoltottsága, ha egyáltalán reális cél, mikorra mehetne végbe.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 17. csütörtök
Laura, Alida
24. hét
Június 17.
A tapas világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?