Az 1970-es évekről szóló cikksorozatunk hetedik részeként az 1970-es években zajló hazai, belső gazdasági folyamatokat, és az 1968-as gazdasági reformot mutatjuk be.
A Magyar Nemzeti Bank kamatemelésről szóló bejelentése után Virág Barnabás a jegybank alelnöke ismertette az MNB várakozásait.
Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője a Portfolio Checklist podcast-adásában magyarázta meg, hogyan kell értenünk a jegybank nemrég közölt júniusi statisztikáit.
Az érme alapanyagai már önmagukban drágábbak 5 forintnál, a Magyar Nemzeti Bank mégsem fogja bevonni azt.
Mindhárom nagy hiteltípus jegyzése visszaesett júniusban, így tehát úgy tűnik, hogy a magyarok máris ott spórolnak, ahol tudnak, és nem viszik magukat újabb adósságba.
Az emelkedő kamatok hatása látszódik ugyanis a kifizetett hitelek számán, de még mindig rengetegen keresik a lakáskölcsönök
Újabb történelmi rekordot döntöttek a lakáshitelek és egyelőre a kamatok emelkedése sem vetette vissza irántuk a magyarok érdeklődését.
Nincs még vége az inflációnak: a globális folyamatok továbbra is begyűrűznek, és még nem is tetőzött a helyzet.
Nagyon megugrott a digitálisan bankolók száma, de a rendszer teljes kiépítése még évekbe telhet.
Továbbra is magas a hitelfelvételi kedv, de a Babaváró lassan tényleg kifuthat. Mennyi hitelt vettünk fel áprilisban?
2022 második negyedévében újra szárnyal a magyarok hitelfelvételi kedve, sokaknak azonban esélye sincs kölcsönhöz jutni.
Négy százalékos gazdasági növekedést, de erősödő inflációs nyomást jósol a CIB Bank, de valószínűtlennek tartják, hogy nagy világgazdasági válság alakuljon ki.
Már az MNB is figyelmeztet arra, hogy lassan akár méregdrágán sem juthatunk építőanyaghoz.
Az MNB elégedetlen, a bankok azonban máshogy látják a lakossági kamatok alakulását.
Az eddigi adatok szerint a zöld hitel program tavaly októberi indulása és április vége között csaknem 6000 hitelszerződést kötöttek meg a pénzintézetek 187 milliárd forint összegben.
6,15 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, így nem változik az irányadó kamat
Bár a magas kamatok maradtak, a lakosság februárban ismét növekvő értékű személyi kölcsönt igényelt a magyar bankoktól.
Amíg a babaváró és a személyi kölcsönök egyre népszerűbbek voltak, a lakáshitel kimondottan gyenge hónapot zárt februárban.
A várakozásoknak megfelelően 4,40%-ra emelkedett az alapkamat az eddigi 3,40%-ról.
Ismét magyar családok tömegét vonzzák a kedvezményes hitelek. Sietniük kell, mert küszöbön a határidő.
