Lezárult a nyomozás egy online csalássorozat ügyében: egy fiatal férfi márkás termékek hirdetésével 17 vásárlót csapott be országszerte.
Újra futárcég nevével próbálnak adatokat és pénzt kicsalni a csalók: ezúttal a DPD-re hivatkozó SMS érkezik egy külföldi, fülöp-szigeteki számról.
A telefonos átverések mellett egyébként drámaian megszaporodtak az SMS-ben érkező csalási kísérletek is.
2024-ben több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és banki átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben.
Figyelemmel arra, hogy a csalás gyanúja is felmerülhet az ügyben, az NKFH a nyomozóhatósághoz fordult az esetleges bűncselekmény felderítése érdekében.
A csalók aztán felhívták telefonon is, magyar számról, és azt állították, hogy „brókerként” segítenek a befektetés kezelésében.
Egyre több fogyasztó kap olyan SMS-t, amelyben az MVM Next nevében sürgetik egy „elmaradt villanyszámla” befizetését.
Az elmúlt napokban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nevével éltek vissza egy internetes felületen.
A mostani e-mailekben gyakran megjelenik a NAV Ügyfélportál hivatalos logója is.
Újra támadásba lendültek az SMS-ben és e-mailben terjedő csalók: ezúttal a Magyar Posta nevében próbálnak meg személyes és banki adatokat kicsalni hamis csomagértesítő üzenetekkel.
Bár a Google hatékonyan szűri a spam és csaló leveleket, a védelem nem tökéletes.
A digitális fizetések fejlődését Magyarországon a technológiai innovációk mellett leginkább a szabályozás alakítja.
A telefonos csalások az egyik leggyakoribb pénzügyi visszaélési formát jelentik.
Egy újabb, megtévesztő SMS-kampány terjed a magyar mobilhasználók körében.
Elképesztő csalás áldozata lett egy egy szekszárdi nő, akitől 24 millió forintot loptak el.
Fiktív vámokmánnyal tévesztettek meg egy ügyfelet, akit mintegy 20 millió forinttal károsítottak meg, áruja soha nem érkezett meg Magyarországra.
A Webinar Universe nevű platform továbbra is szedi áldozatait, hiába a számos feljelentés.
Elképesztő mértékben sikerült kiszedni a banki ügyfelekből a pénzüket, és a bankok sem nagyon tudnak ilyenkor kártérítést fizetni.
A KiberPajzs állítólagos „biztonsági szolgálata” nevében telefonálnak csalók magánszemélyeknek - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.
Délkelet-Ázsiában virágzik a kiberbűnözés új formája, a csalásközpont, ahol emberek százezrei dolgoznak kényszer hatása alatt.
