Súlyos számok érkeztek: milliárdos károkat okoztak a júniusi viharok

Viharos júniuson vagyunk túl: ebben a hónapban mintegy 31,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 3,4 milliárd forintot. A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán. Az elmúlt évben a május még szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két hónapjának 4,6 milliárd forintos számlája alapján félő volt, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik majd a 2021-es tíz éves rekordot (9,1 milliárd forintot) is. A júliusi és augusztusi forróság és aszály azután inkább az agrárbiztosításokat terhelte meg. Idén a csendesebb május egymilliárdja után a június „behozta” a tavalyi félidős számokat, és a hétvégi békési pusztítások, valamint az eheti előrejelzések azt sejtetik, hogy másként alakulhat az idei kártalanítási görbe.

A június Budapesten, Pest vármegyében, valamint az ország keleti részein hagyott maradandó nyomokat: Jász-Nagykun, borsod, Szabolcs, Bás-Kiskun vármegyében, valamint Cegléd, Kecskemét, Kaposvár, Debrecen, Baja, Pécs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Lajosmizse, Jánoshida városokban. Leginkább a június 6-10, valamint a június 23-27 közötti napokban voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák. A legtöbb bejelentés viharhoz, felhőszakadáshoz, beázáshoz, jégveréshez, villámhoz, valamint a villámcsapás másodlagos hatásaihoz kapcsolódott. A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a szerződés típusától függően – további több tucat kockázatra.

Az MNB statisztikái szerint a lakásbiztosítási szerződések havi átlagdíja nem éri el a négyezer forintot. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy egy-egy nagyobb vihar után a kárrendezés összegének átlaga már meghaladja a százezer fontot, mivel a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően.

Ennek ellenére a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással.

Hasonló gondot jelenthet, hogy a meglévő szerződések jelentős részét is sok évvel korábban kötötték és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak. Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterületét helytelenül adtuk meg.

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.