Rengeteg autós kgfb-díja ugorhat a duplájára: elég egy apró hiba, jön a csekk

Csupán becsületes akart lenni a Pénzcentrum egyik olvasója, ám jóhiszeműségére keményen ráfizetett. Egy átlagos hétköznap reggel éppen késében volt, a helyzetet nehezítette, hogy a külső kerületben, ahol le szokta tenni az autóját - vidékről jár a belvárosba dolgozni, de odáig nem megy be - már elég kevés volt a szabad parkolóhely.

- mesélte olvasónk. Pár órán belül fel is hívta az autó tulajdonosa, akivel aznap délutánra beszélt meg találkozót.

Ugyanis a kárbejelentést követően olvasónk levelet kapott a biztosítójától, amelyben értesítették, hogy visszasorolták a bonus-malus fokozatát, így pedig magasabb díjat kell fizetnie a kötelező biztosításra. Majdnem duplaannyit, mint amit a károkozás előtt fizetett, meséte:

Mindebből olvasónk azt a következtetést volnta le, hogy még az is olcsóbb lett volna, ha a helyszínen kifizeti a kárt.

- írta.

Az ombudsman szerint sem kerek a rendszer

Szeptember közepén az alapvető jogok biztosa is aggályokat fogalmazott meg a hazai kgfb-rendszerrel kapcsolatban. Kozma Ákos ombudsman a Magyar Autóklub panasza nyomán vizsgálódott, a szervezet a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma jelentése szerint

Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

Megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe.

- áll Kozma Ákos jelentésében. Ezzel egyidőben felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet módosítását.

MABISZ: a társaságokon múlik, változtatnak-e

Az ombudsman felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségét, hogy tájékoztatta a jelentésben foglaltakról az érintett társaságokat. Ennek a MABISZ eleget is tett, ám innentől a piacon érdekelt biztosítótársaságokon múlik, hogyan építik be a tarifákba az ombudsmani ajánlásokat - tudta meg a Pénzcentrum Lambert Gábortól, a MABISZ kommunikációs vezetőjétől.

- tette hozzá. Kérdésünkre azt is ismertette, hogy ha valaki egy adott biztosítási időszakban kárt okoz alapesetben a következő biztosítási időszakban két fokozatot lép vissza a bonus-malus besorolásban, az okozott kár nagyságától függetlenül.

- hívta fel a figyelmet Lambert Gábor. Arra is rákérdeztünk, hogy a magyar autósok mennyire hívei még a "kék-sárga" kárbejelentőlapnak, hányan tértek át az applikációra. A MABISZ adatai szerint 2019-ben 410 158 volt a tárgyévi gépjármű káresemények száma. A bejelentések többsége még most is a hagyományos "kék-sárga", papíralapú kárbejelentőn érkezik a társaságokhoz.

- ismertette a kommunikációs vezető.