Helycserés támadás: kinek fizetjük a milliárdokat?

A szektornak alapvetően az ad energiát, hogy nálunk az egy főre jutó biztosítási kiadások még jelentősen elmaradnak a nyugat-európai adatoktól. Míg hazánkban az egy főre jutó költés 270 euró volt 2005-ben, addig ez Nyugat-Európában 2000 euró. A felzárkózás azonban elkezdődött és ennek köszönhető az, hogy a fejlettebb piacok éves díjbevételének 3-4 %-os reálnövekedését, a hazai növekedés jelentősen meghaladja.

A fejlődés irányát jól mutatja, hogy tavaly nálunk is megfordult az élet és nem-élet biztosítási ág közötti sorrend, és az életbiztosítások kerültek a mezőny élére. Arról, hogy ez a folyamat a tavaly megugró egyszeri díjas állománynak volt köszönhető, vagy egy tartós trend kezdete, megoszlanak a vélemények. Az kiderül az első negyedéves adatokból, hogy év/év alapon az életbiztosítási ág 22 százalékkal nőtt, míg a nem-életbiztosítási ág 5 százalékkal. Viszont a nem élet biztosítások első negyedéves, 122 milliárd forintos díjbevétele, meghaladja az élet ág 110 milliárdos díjbevételét. A növekedés dinamikáját kifejező százalékos növekedés még jól mutatja a tavaly augusztusi megugrást. Az első negyedéves díjbevételi adatok pedig a visszarendeződést.

A piac fejlődésének másik kifejező eszköze, a piaci koncentráció. Ez a verseny élénkülésének és új szereplők belépésének köszönhetően, fokozatosan és jelentősen csökkent az elmúlt években. Ennek köszönhetően az első öt legnagyobb díjbevételű társaság piaci részesedése az elmúlt 6 évben 83,6 százalékról 69,3 százalékra esett vissza.

A fejlődés volumenét jól mutatja, hogy a PSZÁF adatai alapján, az első negyedévben a biztosítók mintegy 226,8 milliárd forint díjbevételre tettek szert. Ez 12 százalékkal szárnyalta túl a tavalyi év első negyedéves adatait. A legtöbbet az Allianz Hungária (57 milliárd) szedte össze, a céget a Generali-Providencia (33,7) és az ING (31 milliárd) követi.

A biztosító társaságok piacszerzése, illetve megtartása, ezáltal a további növekedés biztosítása, alapvetően két pillérre támaszkodik.

Az egyik ilyen pillér a költségek csökkentése. Az idei év első negyedében a szektor költségei 54,4 milliárdra rúgtak, ami egy 11 százalékos költségnövekedésnek felel meg év/év alapon. A költségek növekedésének fő mozgatórugója, növekvő értékesítések miatt, értelemszerűen a szerzési költségek. A költségmegtakarítások egyetlen járható útja az igazgatási és működési költségek lefaragása, illetve az alternatív értékesítési csatornák alkalmazása.

Az értékesítési csatornák megfelelő választása és kombinálása leginkább a kisebb piaci szereplőknek létkérdés. Ugyanis azok tudnak megfelelő piaci részesedést elérni, melyek erős ügynöki hálózattal, legyen az saját vagy külső közvetítő cég, széles disztribúciós bázissal rendelkeznek.

A "nagy" játékosok fegyvertára azonban már újabb elemmel bővült. A bankok és a biztosítók közötti együttműködés folyamatosan erősödik hazánkban. Minden pénzügyi szolgáltató megpróbál komplex megoldásokat kínálni ügyfelei számár, illetve kihasználják a partnerségben rejlő ügyfélszezési lehetőségeket. Az még persze a jövő kérdés, hogy melyik konstrukció lesz sikeresebb: egy biztosító a bankpiacon, vagy egy bank a biztosítási szektorban.

Az utolsó és még igen fontos kérdés amelyre ki kell térnünk az ágazat negyedéves adatit elemezve, az a kárráfordítások volumene, illetve a kárhányad.

Az elmúlt negyedévben a kárkifizetések összesen 23 százalékkal nőttek az elmúlt év azonos időszakához képest, ez köszönhető volt nagyrészt a unit-linked termékekből történő kifizetéseknek. A nem élet üzletág kárráfordításai év/év alapon 4 százalékkal növekedtek, ami alatta marad a biztosítási ág növekedési dinamikájának.

Ezek az adatok előre vetítik annak a lehetőségét, hogy az idén ismét visszaáll a "régi rend" és a nem-életbiztosítási ág díjbevételei felülmúlják az élet ág díjbevételeit. Természetesen ez a jövőkép felborulhat abban az esetben, ha a csökkenő lakásértékesítési trend tovább folytatódik, illetve egy újabb adóreform hatására ismét megnövekszik az életbiztosítások iránti kereslet.

Jelentős növekedést generálhat még a kombinált termékek értékesítése, mely az életbiztosítások szárnyalásának további lökést adhat. Ezek a konstrukciók egyébként elősegítik azt is, hogy az életbiztosítási ágazaton belüli egyszeri díjas termékek egyeduralma némiképp visszaszoruljon a folyamatos díjú konstrukciók javára.