Megtört a varázs - Felrobbant a piac!

Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2006-ban is az egyre élesedő konkurenciaharc mellett a dinamikus, kétszámjegyű növekedés volt jellemző a hazai biztosítási piacra.

A meghatározó társaságok már nem csupán élet- és nemélet-biztosítási termékeket, hanem egyre átfogóbb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek. Az ügyfelek árérzékenysége is egyre növekszik, ezt a társaságok a szolgáltatási színvonal folyamatos emelésével igyekeztek ellensúlyozni.

Élet területen több változás is történt a szabályozásban: kisebb léptékű rendelet- illetve törvényi változások folyományaként, pl. a biztosító vizsgálja az extrém sportokra köthető biztosítások lehetőségeit (ezeket egy parlamenti rendelet kizárta a tb-ellátás alól), nagyobb léptékben az egyik legnagyobb kihívás a több-biztosítós egészségügyi modellbe való beépülés, a biztosítók részvállalása.

A 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett Személyi jövedelemadó törvény kamatadóra vonatkozó módosítása is érintette az életbiztosításokat. Jelen helyzetben a 2006. szeptember 1-jén vagy azt követően megkötött életbiztosítások után bizonyos esetekben 20%-os kamatadót kell fizetni. Az új helyzetben még inkább hangsúly helyeződött a hosszú távú takarékoskodásra, a tíz éves, vagy annál hosszabb tartamú életbiztosítások megkötésére: ez természetesen megmutatkozott a piaci trendek alakulásában is.

A kamatadó bevezetésének kettős hatása van. Egyrészt a bevezetés előtti időszakban jelentősen megugrott az életbiztosítást kötő ügyfelek száma, másrészt a legalább 10 éves tartamú életbiztosítások és legalább 3 éves tartamú nyugdíjbiztosítások szolgáltatása továbbra is kamatadó mentes marad, így az életbiztosítás, mint hosszú távú megtakarítás tovább növelte adóelőnyét a "hagyományos" megtakarítási formákkal - például bankbetéttel, befektetési alapokkal - szemben.

Az egyik legjelentősebb változás a hagyományos biztosítások beépített (technikai) kamatának maximumát csökkentő rendelet volt, ami megemelheti a biztosítási díjakat. A technikai kamatláb csökkenése a termék versenyképességét csökkenti a unit-linked termékekkel szemben.

Az életbiztosítási piac tavaly ismét kiemelkedően fejlődött, a díjbevételek a 3. negyedéves adatok alapján majdnem 50%-kal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés motorja egyértelműen a befektetési jellegű életbiztosítás volt, 90%-os növekedéssel. Ezen belül az egyszeri díjbevételek majdnem másfélszerese bővülést hoztak, a folyamatos biztosítási díjbevétel pedig 40%-kal nőtt.

A unit-linked termékek piacán az ügyféligények tekintetében kétirányú hangsúlyváltozás volt érezhető 2006 során. A megugró növekedés minden bizonnyal a szeptemberben bevezetett kamatadóval volt összefüggésben, hiszen a 2006. augusztus 31-ig megkötött befektetési életbiztosítások még teljes egészében mentesek maradtak az új közteher alól.

Egyfelől kiemelhető, hogy a befektetési lehetőségeket tekintve egyre több ügyfél keresi a garanciát tartalmazó konstrukciókat. Másfelől ugyanakkor - a biztosítási szolgáltatások oldaláról - az látszik, hogy az ügyfelek közül egyre többen választanak a befektetés mellett halál, baleset, vagy betegség esetére szóló fedezetet is.

A termék-eladás növekedése egyfelől a részvénypiacok kiemelkedő eredményeinek, illetve a csökkenő betéti kamatoknak volt köszönhető. A fellendülés másik oka az volt, hogy a unit-linked termékeknek egyre hangsúlyosabb termékfejlesztési és értékesítési potenciálja van.

Az egyszeri díjas biztosítások díjbevétele is jelentősen nőtt. Természetesen a kamatadó is növelte az egyszeri, illetve eseti befizetéseket. Az egyszeri díjfizetésű unit-linked termékeknél a megfelelő költségszerkezetnek kiemelkedő jelentősége van, hiszen a befektetésen megtermelődő hozam mellett az ügyfeleket egyre jobban foglalkoztatja az, hogy a költségek levonása után mennyi lesz a tényleges tőkenövekmény.

Egyre népszerűbbek a kombinált termékek is. Nőtt a kereslet az életbiztosítással kombinált devizaalapú jelzáloghitelek iránt is. Az elmúlt évben egyre több magánszemély igényelt életbiztosítás fedezete mellett nyújtott jelzáloghitelt.

2006-ban megtörtént az áttörés, ugyanis először, hogy az életbiztosítási piac leelőzte a nem életbiztosítási ágazatokat. Ez azt jelenti, hogy míg a hazai biztosítók életbiztosításokból 420 milliárdot kasszíroztak, addig az összes többi biztosítási változatból - lakás-, gépjármű-, vagyon-, betegség- és balesetbiztosítás - csak 410 milliárd forintos díjbevételre tettek szert.

A biztosítási piac átrendeződése módosította a társaságok közti erősorrendet is.. Az átrendeződés miatt az OTP-Garancia tavaly már több mint négymilliárdos különbséggel előzte meg az Aegont - az elmúlt években a kettejük közti különbség néhány tízmillió forintos volt csupán. Az életbiztosítói piacot vezető ING-t már az OTP-Garancia követi 46 milliárddal, a harmadik helyen pedig a Generali-Providencia áll 42,5 milliárd forinttal.