Kevesebbet fizetnek a nők az életükért! - Miért?

Az életbiztosítók, amikor egy terméket áraznak, az ügyfél által fizetendő díj meghatározásánál figyelembe vesznek egy ún. technikai kamatlábat is. Ez tulajdonképpen azt a kamatlábat jelenti, ami "hozzásegít" a garantált biztosítási összeg eléréséhez - ahhoz, amit az ügyfélnek a biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetnek ki.

Mint tudjuk az életbiztosítások jellemzően hosszú (még ha Magyarországon alig több mint 15 éves) távra kötődnek, amiből az ügyfél csak jelentős veszteséggel tud kiszállni a futamidő alatt, a biztosító viszont sehogy. Ha egy termék esetében a biztosító túl optimista volt és magas kamatlábat alkalmazott, amit később - akár 20 év múlva - nem tud "kitermelni", akkor a veszteség az övé, és a "saját zsebéből" kell a különbözetet állnia.

Éppen azért, hogy az esetleges piaci versenyben a biztosítók ne tehessék ki magukat ennek a kockázatnak, minden ország biztosítási törvénye (vagy annak alapján alacsonyabb szintű jogszabálya) maximálja ezt a kamatlábat. Magyarországon Pénzügyminiszteri rendelet mondja ki a verdiktet. Amely szerint 2006. április 1-je után már csak olyan életbiztosítási termékek értékesíthetők, ahol ez a kamatláb nem nagyobb, mint 2,9%.

Könnyű belátni, hogy ha kisebb a garantált kamatláb egy számításban, akkor többet kell invesztálni, hogy a végén ugyanoda jussunk. Vagyis a kamatlábcsökkentés elvileg emeli a fizetendő havidíjat (vagy csökkenti a garantáltan kifizetésre kerülő összeget). Az ügyfél által fizetendő díjnak azonban van költségtartalma is (a PSZÁF meg is szokta dorgálni őket, hogy elég magas költséghányaddal dolgoznak). Ha egy biztosító le tudja csökkenteni a költséghányadát, akkor az új ügyfél "észre sem veszi", hogy átárazták a terméket (a már megkötött szerződéseket a csökkentés nem érintheti). Egy biztosítási termék legnagyobb költségét a termékfejlesztés mellett az értékesítés jutalékai adják. Ezek a költségek kitehetik az új üzlet teljes éves díját is, ez az egész biztosítási portfolióra vetítve 18-22 százalék is lehet. A rendszeres költségek nálunk 9-16 százalék között mozognak, ez az arány az EU-ban csak egyszámjegyű.

Ezét nem öröm a biztosítóknak háromévenként termékskálát cserélni és még abban sem bízhatnak, hogy kihúznak újabb három évet. 2007 decemberére ugyanis adaptálniuk kell a Gender direktívát. Ez a 2004. decemberében elfogadott EU direktíva kimondja, hogy a szolgáltatások terén a nőket a férfiakkal azonos módon kell kezelni. Ezáltal a biztosítás területén is meg valósul az esélyegyenlőség elve, holott pontosan az életbiztosítás az, ahol látványosan olcsóbbak voltak a női tarifák (körülbelül fele annyiba kerültek), mint a férfiaké, már csak a statisztikailag kimutatott kedvezőbb női halandóság miatt is.(a férfiak korábban halnak) Az életjáradék-biztosításért pedig a férfiak fizettek kevesebbet, hiszen a hölgyeknek - statisztikailag - tovább kell folyósítani a havi járadékot, mint az uraknak.

Portugáliában és Franciaországban a Felügyelet egyszerűen megoldotta ezt a kérdést mindenkinek a magasabb díjat kell fizetni (a férfiakra kalkulált biztosítási díjat), ezáltal neki nőttek a bevételei. Az viszont, hogy nálunk, hogyan fogják megállapítani az uniszex biztosítások díját még egyenlőre rejtély, de valószínű, hogy jó magyar szokás szerint valami "okosság" lesz a dologban (megemelik a díjakat de mondjuk a nőknek különböző okok miatt díjkedvezményeket adnak).

Tehát hamarosan kiderül, hogy a biztosítók kidobhatják valamennyi piacelemzésüket, és áprilisban kezdhetik elölről. Akkor fog kiderülni, ki hogyan taktikázott. Mert aki a 2,9%-ot alkalmazza, kiteszi magát annak, hogy egy év múlva újból termékpalettát cserél. De ez talán nem is baj, hiszen addigra eldől, miként ültettük át jogrendünkbe a Gender direktívát. Kapunk-e pár év haladékot, vagy 2008-tól uniszex tarifák jönnek? Lesz-e olyan biztosító, aki meg meri kockáztatni, hogy már uniszex tarifákkal, 2%-hoz közeli technikai kamatlábbal árazza be az új termékeket? Ha piacon akar maradni, akkor tud-e akkora költségcsökkentést végrehajtani, hogy díja versenyképes maradjon?

A Polgári Törvénykönyv szövege is kifejezetten fogyasztóbarát szemlélettű, vagyis az ügyfelet sokkal több dologról kell - bizonyíthatóan - tájékoztatni, figyelmét felhívni (pl. tértivevényes levélben kell tájékoztatni, hogy késett a díjfizetéssel). Végül is az új termék is díjemelő hatású, hiszen kevés drágább dolog létezik egy biztosító életében, mint a fejlesztés, aminek költségei egyébként természetszerűen beépülnek a díjba. A biztosító társaságok célja, hogy a költségek újrakalkulálásával (ami mögött automatizált folyamatok bevezetése áll), leendő új vagy meglévő ügyfeleink ne érezzék megterhelőnek a 10-15 %-os áremelkedést.