Lesújtó hírt kaptak a magyar nyugdíjasok: nagy csalódás érheti őket a boltok kasszáinál

Decemberben átlagosan 4,6%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat, míg az élelmiszerek ára még ennél is nagyobb mértékben, 5,4%-kal múlta felül a 2023. decemberieket. Mindez azt jelenti, hogy a pénzromlás mértéke az év végére annyira felgyorsult, amire utoljára 2023 végén láttunk példát – a fogyasztóiár-index utoljára 2023 decemberében (5,5%), míg az élelmiszerek árindexe 2023 novemberében (7,1%) volt magasabb a 2024 decemberinél.

A nyugdíjasok árindexe is jelentős mértékben megemelkedett – a novemberi 3,7%-ról 4,5%-ra, ami ugyancsak a tavalyi év legmagasabb értéke volt.

A többi lakossági réteg árindexében is emelkedés volt megfigyelhető – volt olyan réteg, amelynél közel 1 százalékpontos volt a pénzromlás gyorsulásának mértéke:

• nyugdíjasok: 3,7% → 4,5%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 3,7% → 4,4%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 3,6% → 4,5%,
• a három és több gyerekes háztartások: 3,8% → 4,7%,
• magas jövedelmű háztartások: 4,2% → 5,0%.

Mire futotta a decemberi nyugdíjból?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly decemberben 234 426 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj összege, így ezúttal mi is ebből indultunk ki akkor, amikor megnéztük, hogy a múlt hónapban egy átlagos nyugdíjas hány kilót/darabot/litert tudott volna megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

Egy darab zsemle átlagára a novemberi 65-ről decemberben 66 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség 3 598 darabról 3 552 darabra csökkent. A tojásból megvásárolható mennyiség ugyancsak csökkent (2 818 db → 2 548 db), ugyanis egyetlen tojás ára a novemberi 83 forintról egészen 92 forintig emelkedett.

A 2,8%-os pasztőrözött tej literenkénti átlagára is emelkedett az év végén (487 liter → 493 forint/liter), így a megvásárolható mennyiség 480-ról 476 forintra csökkent. A párizsi felvágott esetében csak enyhe áremelkedés volt megfigyelhető (2 710 forint → 2 730 forint/kiló), így ebben az esetben nem változott a megvásárolható mennyiség (86 kiló).

A másik termék, amelynek megvásárolható mennyisége nem változott, a burgonya volt – ebben az esetben csak minimális áremelkedés ment végbe (395 forint → 396 forint/kiló), így decemberben is 592 kilót tudott volna belőle megvásárolni egy átlagos nyugdíjas. Az alma ára már nagyobb mértékben, 593 forintról 600 forintra emelkedett, így a novemberi 394 kilóval szemben decemberben már csak 391 kilóra futotta volna belőle.

Ugyanakkor a liszt átlagára 275 forintról 261 forintra csökkent, így ez a termék egyike volt annak a kettőnek, amelynek nőtt a megvásárolható mennyisége (850 kiló → 898 kiló) decemberben. A másik ilyen termék a kristálycukor volt – ebből 601 kiló helyett már 607 kilóra is futotta volna, köszönhetően annak, hogy az átlagára 389-ről 386 forintra csökkent az év végén.

A sertéscomb átlagára tovább emelkedett decemberben (2 020 → 2 030 forint/kg), így 116 helyett már csak 115 kilóra futotta volna belőle. Ugyancsak egy kilóval, 173-ról 172 kilóra csökkent a bontott csirke megvásárolható mennyisége, mivel a termék átlagára 1 350-ről 1 360 forintra emelkedett.

Decemberben többnyire csökkent a megvásárolható mennyiség

Összefoglalva azt mondhatjuk tehát, hogy a vizsgált tíz termék közül kettő (liszt, kristálycukor) esetében emelkedett, kettő (párizsi, burgonya) esetében nem változott, a maradék hat (zsemle, tojás, tej, alma, sertéshús, csirkehús) esetében pedig csökkent az átlagos öregségi nyugdíj összegéből megvásárolható mennyiség.

Az év egészét nézve azt mondhatjuk, hogy 2024-ben több termék esetében is emelkedett a havonta megvásárolható mennyiség, legalábbis abban az esetben, ha a 2023-as mennyiségekhez viszonyítunk. Ilyen termék például a zsemle (2023-ban 3 390 darab, 2024-ben 3 809 darab volt a havonta átlagosan megvásárolható mennyiség), a tojás (2 778 db → 3 373 db), a tej (464 liter → 554 liter), a párizsi (82 kg → 93 kg), a burgonya (547 kg → 616 kg), a liszt (1 097 kg → 1 198 kg) és a bontott csirke (171 kg → 185 kg).

Vannak azonban kivételek is – almából (459 kg → 447 kg), kristálycukorból (749 kg → 658 kg) és a sertéshúsból (137 kg → 130 kg) csökkent 2023-hoz képest a hazavihető mennyiség.

Elmondhatjuk tehát, hogy 2024-ben a termékek többségéből többet tudtunk volna havonta megvásárolni, mint 2023-ban, magyarul egy átlagos nyugdíjas tavaly jobban élt, mint két évvel ezelőtt.

Valamelyest eltérő képet kapunk, amennyiben a tavalyi adatokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal vetjük össze (azért ezzel, mert indexünk névadó termékéből, a zsemléből ebben az évben tudta a legtöbbet megvásárolni egy átlagos nyugdíjas). A legtöbb termék esetében itt is 2024 a nyerő, de persze itt is vannak kivételek.

Éppen zsemléből például csak a 2016-os mennyiség 59,8%-át tudtuk volna megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíj összegéből, tejből a 99,2%-át, burgonyából pedig a 90,1%-át.

A másik végletet a liszt és a kristálycukor jelentik, amikből 2016-hoz képest jelentősen nőtt a megvásárolható átlagmennyiség – lisztből 36,6%-kal, cukorból pedig 34,9%-kal lehetett volna többet megvásárolni tavaly, mint 8 évvel korábban.