Ők járnak a legjobban az élelmiszer árstoppal: a kisboltok készülhetnek az érvágásra

Gulyás Gergely nem részletezte, hogy milyen szintű inflációcsökkentést várnak önmagában az árstoptól, csak annyit mondott el, hogy a négy árcsökkentő intézkedéstől (kamatstop, üzemanyagár befagyasztása, rezsicsökkentés és az élelmiszerárak hatósági árazása) összesen 2 százalékpontos inflációcsökkenésre számítanak.Összességben azonban az átlagos bevásárlókosarak tartalmának elhanyagolható részére lesz hatással az állami árstop - írja a G7.

A Központi Statisztikai Hivatal inflációs kosarában az egyes termékek eltérő súllyal szerepelnek, és ezek így együtt adják ki a statisztikai hivatal által modellezett átlagos magyar fogyasztási mintázatát. A KSH adatai szerint egy átlagos magyar bevásárlókosárban a februártól hatósági áras termékek csoportjai közül a cukor 0,27, a tej 1,1, a liszt 0,17, az étolaj 0,4, a baromfihús 1,1, a sertéshús pedig 1,3 százalékos súllyal szerepel. Ez együttesen nagyjából 3,5 százalékot tesz ki. Az intézkedések hatását erősíti, hogy a liszt árcsökkenése a kenyér árára is hatással lesz, viszont csökkenti, hogy nem a teljes termékcsoportokra vonatkozik a hatósági ár.

A 3,5 százalékos arány elég alacsony, az átlagos bevásárlókosarak tartalmának elhanyagolható része. Viszont ha nem a teljes átlagot nézzük, akkor látható, hogy minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb részét költi élelmiszerre, így az intézkedés hatása annál nagyobb lehet. A legrosszabbul kereső kétmillió ember Magyarországon ugyanis kenyérből évente egy főre esően átlagosan 11,2 kilóval, étolajból 2 literrel, sertéshúsból és állati zsiradékból 1 kilóval, burgonyából pedig fél kilóval fogyaszt többet, mint a felső 20 százalék. Ezek közül a tavaly november előtti egy évben legnagyobbat dráguló termékek és szolgáltatások közül az étolaj és közvetetten (a kenyér miatt) a liszt is szerepel.