2024-ben impozáns bővülést ért el a globális biztosítási ágazat, a teljes díjbevétel 7 ezermilliárd euróig emelkedett.
Az online vásárlások jelszóhoz kötését Magyarországon 2021. január 1-től vezették be kötelezően a bankok. Ez az erős ügyfélhitelesítés azonban egyelőre csak körülményesebbé tette az online fizetést, ennyit érzékelnek a vásárlók. Még gyakran egy pár ezer forintos tételt kifizetni is kétszer annyi időbe telhet, mint korábban. Mi indokolja akkor ezeket a szabályokat, és mi lehet valójában az előnye egy ilyen biztonsági intézkedésnek?
Az európai fizetési rendszerekre vonatkozó PSD szabályozást 2007-ben vezette be az Európai Unió, és akkoriban ez fontos volt az online fizetési rendszerek terjedése miatt. A 2015-ös PSD2 azonban eddig inkább kudarcnak tűnik - írja a G7. Az EU szerint három fő célja volt a rendeletnek:
- költségek csökkentése a verseny növekedésével, új szolgáltatók és fintech cégek könnyebb piacra lépésével.
- több jogot adni a fogyasztóknak például a nem kívánt fizetések visszatérítése terén.
- a biztonság növelése, ami végső soron a költségek csökkentéséhez is kell.
Ebből a felhasználó ez utóbbi hatását érzékelik: a biztonság növelése érdekében bevezetett úgynevezett erős ügyfél-hitelesítés miatt körülményesebbé és nehezebben átláthatóbbá tett online fizetést. A várt piaci verseny ugyanis elmaradt, nem lett érdemi hatása a fintech cégek növekedésére a PSD2-nek, ahogy a banki tranzakciós díjak sem változtak a fizetési szolgáltatások kapcsán.
A fintech cégek pedig sok esetben nemhogy növelték az ügyfelek biztonságát, hanem sokkal inkább új problémákat és kockázatokat jelentenek. Az MNB tájékoztatója is felhívja a figyelmet, hogy az ezeknél a társaságoknál tartott pénzünkre nem érvényes a magyar betétbiztosítás - így nagyon nehéz lehet például egy esetleges csőd után az ügyintézés, és panaszok esetén sem tud a magyar hatóság segíteni. A fogyasztók többsége azonban igazság szerint nem igazán érdeklődik a fintech megoldások iránt egyelőre.
A többség csak azért találkozik a PSD2-vel, mert a korábban egyszerű online vásárlás bonyolultabb lett 2021. január 1-jétől. A szabályok azonban nem egyértelműek. Például mekkora összegtől van szükség erős ügyfél-hitelesítésre, és mikor elég a hagyományos módon megadni a kártyaadatokat webes vásárlásnál? Erre nem sikerült egy átlagembernek is követhető uniós szabályt alkotni. Ahogy már sokan tapasztalhatták, néha néhány ezer forintos tranzakcióknál is jöhet a hosszadalmas extra adminisztráció, máskor több tízezer forint is elmegy enélkül.
Az MNB szerint alapvetően 150 eurónak (nagyjából 55 ezer forint) megfelelő összeg felett van szükség erős ügyfél-hitelesítésre. Azonban ez csak a főszabály, ettől számos eltérés lehet. Egy külön uniós rendelet foglalkozik azzal, hogy milyen kockázatkezelési rendszert kell alkalmazni: ez függ attól, hogy az adott típusú tranzakciónál mekkora volt a csalások értéke. De akkor sem kell erős ügyfél-hitelesítést alkalmazni, ha a pénzforgalmi szolgáltató műveletkockázati rendszere azt alacsony kockázatúnak tekinti.
A bankokra összességében több felelősség hárul, így érthető, hogy sokkal biztosabbak akarnak lenni abban, hogy nincs-e csalás a tranzakciók hátterében. A PSD2 mögött az az elgondolás állt, hogy a pénzügyi cégek az informatikai fejlesztéseikkel fogják majd szavatolni, hogy a szolgáltatás ne csak gyors és kényelmes, hanem biztonságos is legyen. Viszont szinte minden bank és pénzügyi szolgáltató más és más megoldást választott. Megérte-e bevezetni ezeket?
Kevés csalás, kevés haszon
Az Európai Központi Bank 2020-as kártyacsalásokra vonatkozó jelentése szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a bankkártyával elkövetett csalások aránya. A 2018-as adatok alapján összeállított elemzésből az látszik, hogy hazánkban a hetedik legalacsonyabb a bankkártyás csalások aránya, alig ötöd-hatod akkora a nyugat-európai országokhoz képest. Mivel kisebb piac vagyunk, és a magyar nyelv miatt is bonyolultabb az internetes csalóknak nálunk próbálkozni, valamint az egyik legszegényebb uniós államként, nálunk kisebb lehet a csalók nyeresége is.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Amíg az eurózónában 1,59 kártya jut egy lakosra, nálunk csak 0,96 - ennél az egész EU-ban csak a román 0,89-es adat alacsonyabb. A teljes fizetési forgalom 0,012 százalékát érintették a visszaélések 2019-ben, ám ahogy az MNB 2020-as Fizetési rendszer jelentésében látható, az elmúlt évtizedben, ha lassan is, de nőtt a visszaélések aránya.
A magyar ügyfelek szempontjából azért mégis az a fontos, hogy a nehézkes kétlépcsős ügyfelhitelesítés végső soron segít-e a csalások összegének érdemi csökkentésében, és ezáltal, ha sok áttétel is, de olcsóbbá teheti-e a bankolást.
A G7 becslése szerint az PSD2 erős ügyfél-hitelesítése legalább kétszer annyi kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, ha a többletidőt, amit az azonosításra szánnak a felhasználók "kiszámlázzuk". Ez ráadásul igen konzervatív becslés, mert a bankok költségeit nem veszi figyelembe. Nem is szólva a járulékos veszteségekről: lemerült telefonok és elfelejtett jelszavak, kódok miatt meghiúsult vásárlásokról. Ez pedig a kerekedőknek okoz gondot.
Az online kereskedők tapasztalatai inkább negatívak: a megugró panaszszámra és így az ügyfélszolgálati költségekre panaszkodtak. Sokan nem tudják ugyanis, hogy a bank új rendszere miatt nem tudnak fizetni, és a kereskedőket keresik emiatt. A másik jellemző probléma a kosárelhagyás: a webáruházak életében az egyik fontos mutató, hogy amikor valaki rákattintott a vásárlása, akkor be is fejezi-e a fizetést.
Az új biztonsági szabályok tehát a felhasználóknak és a kereskedőknek sem túl kellemesek, és egyelőre nem is látszik, hogy az elérhető nyereség megérné a sok vesződséget. Az új szabályok mellett szólhat azonban, hogy a jövőben tovább halad előre a digitalizáció, és ehhez elengedhetetlen a bizalom. Márpedig az előnyös, ha készpénz helyett egyre inkább terjed az elektronikus fizetés.

Fellélegezhetnek a magyarok a boltok kasszáinál: nagyon jó hírt kaptak, a tej- és tojásárakat érinti
Megállapítható, hogy az ellátási láncban a jövedelmi viszonyok a termelői és a feldolgozói szint felé tolódtak el
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Hitelfelvétel 2025-ben: mire figyelnek leginkább a magyarok?
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink milyen szempontok alapján vesznek fel hitelt.
-
Újabb okosórás fizetést vezet be a Gránit Bank (x)
A Garmin és a Xiaomi okosórákon is érintésmentesen fizethetnek a napokban élesített fejlesztés révén a Gránit Bank ügyfelei. A bank az innovációval tovább bővítette a gyors és kényelmes fizetési megoldásainak körét.


