30 °C Budapest
Megbonyolított online fizetés: ettől szenvednek az ügyfelek és a boltok

Megbonyolított online fizetés: ettől szenvednek az ügyfelek és a boltok

2021. március 31. 08:31

Az online vásárlások jelszóhoz kötését Magyarországon 2021. január 1-től vezették be kötelezően a bankok. Ez az erős ügyfélhitelesítés azonban egyelőre csak körülményesebbé tette az online fizetést, ennyit érzékelnek a vásárlók. Még gyakran egy pár ezer forintos tételt kifizetni is kétszer annyi időbe telhet, mint korábban. Mi indokolja akkor ezeket a szabályokat, és mi lehet valójában az előnye egy ilyen biztonsági intézkedésnek?

Az európai fizetési rendszerekre vonatkozó PSD szabályozást 2007-ben vezette be az Európai Unió, és akkoriban ez fontos volt az online fizetési rendszerek terjedése miatt. A 2015-ös PSD2 azonban eddig inkább kudarcnak tűnik - írja a G7. Az EU szerint három fő célja volt a rendeletnek:

  • költségek csökkentése a verseny növekedésével, új szolgáltatók és fintech cégek könnyebb piacra lépésével.
  • több jogot adni a fogyasztóknak például a nem kívánt fizetések visszatérítése terén.
  • a biztonság növelése, ami végső soron a költségek csökkentéséhez is kell.

Ebből a felhasználó ez utóbbi hatását érzékelik: a biztonság növelése érdekében bevezetett úgynevezett erős ügyfél-hitelesítés miatt körülményesebbé és nehezebben átláthatóbbá tett online fizetést. A várt piaci verseny ugyanis elmaradt, nem lett érdemi hatása a fintech cégek növekedésére a PSD2-nek, ahogy a banki tranzakciós díjak sem változtak a fizetési szolgáltatások kapcsán.

A fintech cégek pedig sok esetben nemhogy növelték az ügyfelek biztonságát, hanem sokkal inkább új problémákat és kockázatokat jelentenek. Az MNB tájékoztatója is felhívja a figyelmet, hogy az ezeknél a társaságoknál tartott pénzünkre nem érvényes a magyar betétbiztosítás - így nagyon nehéz lehet például egy esetleges csőd után az ügyintézés, és panaszok esetén sem tud a magyar hatóság segíteni. A fogyasztók többsége azonban igazság szerint nem igazán érdeklődik a fintech megoldások iránt egyelőre.

A többség csak azért találkozik a PSD2-vel, mert a korábban egyszerű online vásárlás bonyolultabb lett 2021. január 1-jétől. A szabályok azonban nem egyértelműek. Például mekkora összegtől van szükség erős ügyfél-hitelesítésre, és mikor elég a hagyományos módon megadni a kártyaadatokat webes vásárlásnál? Erre nem sikerült egy átlagembernek is követhető uniós szabályt alkotni. Ahogy már sokan tapasztalhatták, néha néhány ezer forintos tranzakcióknál is jöhet a hosszadalmas extra adminisztráció, máskor több tízezer forint is elmegy enélkül.

Az MNB szerint alapvetően 150 eurónak (nagyjából 55 ezer forint) megfelelő összeg felett van szükség erős ügyfél-hitelesítésre. Azonban ez csak a főszabály, ettől számos eltérés lehet. Egy külön uniós rendelet foglalkozik azzal, hogy milyen kockázatkezelési rendszert kell alkalmazni: ez függ attól, hogy az adott típusú tranzakciónál mekkora volt a csalások értéke. De akkor sem kell erős ügyfél-hitelesítést alkalmazni, ha a pénzforgalmi szolgáltató műveletkockázati rendszere azt alacsony kockázatúnak tekinti.

Mivel a banki rendszer fizetéskor dönti el, hogy mely esetben szükséges erős ügyfél-hitelesítés, ezért a vásárlók előre nem tudhatják, kell-e ezzel bajlódniuk.

A bankokra összességében több felelősség hárul, így érthető, hogy sokkal biztosabbak akarnak lenni abban, hogy nincs-e csalás a tranzakciók hátterében. A PSD2 mögött az az elgondolás állt, hogy a pénzügyi cégek az informatikai fejlesztéseikkel fogják majd szavatolni, hogy a szolgáltatás ne csak gyors és kényelmes, hanem biztonságos is legyen. Viszont szinte minden bank és pénzügyi szolgáltató más és más megoldást választott. Megérte-e bevezetni ezeket?

Kevés csalás, kevés haszon

Az Európai Központi Bank 2020-as kártyacsalásokra vonatkozó jelentése szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a bankkártyával elkövetett csalások aránya. A 2018-as adatok alapján összeállított elemzésből az látszik, hogy hazánkban a hetedik legalacsonyabb a bankkártyás csalások aránya, alig ötöd-hatod akkora a nyugat-európai országokhoz képest. Mivel kisebb piac vagyunk, és a magyar nyelv miatt is bonyolultabb az internetes csalóknak nálunk próbálkozni, valamint az egyik legszegényebb uniós államként, nálunk kisebb lehet a csalók nyeresége is.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Amíg az eurózónában 1,59 kártya jut egy lakosra, nálunk csak 0,96 - ennél az egész EU-ban csak a román 0,89-es adat alacsonyabb. A teljes fizetési forgalom 0,012 százalékát érintették a visszaélések 2019-ben, ám ahogy az MNB 2020-as Fizetési rendszer jelentésében látható, az elmúlt évtizedben, ha lassan is, de nőtt a visszaélések aránya.

A magyar ügyfelek szempontjából azért mégis az a fontos, hogy a nehézkes kétlépcsős ügyfelhitelesítés végső soron segít-e a csalások összegének érdemi csökkentésében, és ezáltal, ha sok áttétel is, de olcsóbbá teheti-e a bankolást. 

A G7 becslése szerint az PSD2 erős ügyfél-hitelesítése legalább kétszer annyi kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, ha a többletidőt, amit az azonosításra szánnak a felhasználók "kiszámlázzuk". Ez ráadásul igen konzervatív becslés, mert a bankok költségeit nem veszi figyelembe. Nem is szólva a járulékos veszteségekről: lemerült telefonok és elfelejtett jelszavak, kódok miatt meghiúsult vásárlásokról. Ez pedig a kerekedőknek okoz gondot.

Az online kereskedők tapasztalatai inkább negatívak: a megugró panaszszámra és így az ügyfélszolgálati költségekre panaszkodtak. Sokan nem tudják ugyanis, hogy a bank új rendszere miatt nem tudnak fizetni, és a kereskedőket keresik emiatt. A másik jellemző probléma a kosárelhagyás: a webáruházak életében az egyik fontos mutató, hogy amikor valaki rákattintott a vásárlása, akkor be is fejezi-e a fizetést.

Akiknek nem megy át a pénze az új rendszer miatt, sok esetben ott is hagyják az árut.

Az új biztonsági szabályok tehát a felhasználóknak és a kereskedőknek sem túl kellemesek, és egyelőre nem is látszik, hogy az elérhető nyereség megérné a sok vesződséget. Az új szabályok mellett szólhat azonban, hogy a jövőben tovább halad előre a digitalizáció, és ehhez elengedhetetlen a bizalom. Márpedig az előnyös, ha készpénz helyett egyre inkább terjed az elektronikus fizetés.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ez lehet a 2022-es nyár új slágeritala Magyarországon? Hihetetlen, mennyien kattantak rá

A magyar piacon is megjelennek az enyhén alkoholos, gyümölcsös italok, egy felmérésből pedig kiderült, hogy a fiatalok különösen nyitottak ezekre az alkoholos frissítőkre.

Láthatáron a nyugdíjösszeomlás: rengeteg magyarnak lehet kemény nélkülözés az időskor

Sokan gondolják, hogy teljesen tudatosan szervezik a pénzügyeiket, és nem értik, hogy hova folyik a pénzük a hónap végére.

Ez lehet a jövő igazi sikerszakmája: rommá keresheti magát a gyerek, ha kitanulja?

Csak úgy, mint a többi technikai vívmányt, úgy a 3D nyomtatót is ajánlják szakértők a gyerekeknek is, hiszen rengeteget tanulhatnak, miközben alkotnak.

Őrült drágulás a magyar zöldségeseknél: sokan már így védik ki a kegyetlen inflációt

Nem járunk az élen abban, hogy elegendő zöldséget és gyümölcsöt együnk. A napi közel fél kiló gyümölcsöt és zöldséget pedig egyre nehezebb beszerezni.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. június 25. szombat
Vilmos
25. hét
Június 25.
Vitiligo világnapja
Június 25.
Barlangok napja
Június 25.
Tengerész világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?