Internetes szerződések: becsapva érzik magukat a felhasználók

Az ingatlandepo.com és a cégcsoporthoz tartozó egyéb oldalak ellen több ügyfél is panasszal élt, annak ellenére, hogy annak hirdetési tevékenysége nem ütközik törvénybe - ez a legtöbb szakértő véleménye. A felhasználók viszont felkészületlenek, keveset tudnak az online szerződéskötésekről.

Az online oldalak felhasználási feltételei általános szerződési feltételeknek minősülnek, amelyet úgy kell közzétennie, hogy azokat a felhasználó megismerhesse. a felhasználó általi elfogadáshoz a ráutaló magatartás is elég, vagyis például az, hogy a felhasználó beikszeli a "szerződési feltételeket megismertem, a szolgáltatásra regisztrálok" ablakot. Ezt soha nem szabadna megtennünk a szerződés elemeinek pontos megismerése nélkül. Amennyiben a szerződés megkötéséről értesítést is kapunk az életbe lép.

Az említett ügy kapcsán meg kell jegyezni, hogy ez még sok panasszal élő ügyfél szerint is megtörtént, bár azt sem olvasták el alaposan. Emiatt kerülhettek abba a nehéz helyzetbe, ahol most vannak. Talán még az is közrejátszott, hogy a jog és fogyasztóvédők csak lassan reagálták le az ügyet, amikor megtették akkor is csak elbizonytalanították az embereket.

Jó tanács: a felhasználási feltételeket, szabályzatokat mindig pontosan és körültekintően el kell olvasni! Ne kössünk olyan szerződést, még az interneten sem, amit nem olvastunk el! Ha nem így járunk el, akkor bizony nagy veszélynek is kitehetjük magunkat!

A példaként felhozott ingatlanhirdetési portállal kapcsolatban több szervezethez is éltek panasszal az ügyfelek, viszont ezek egyike sem tud segítséget nyújtani. Sokan a Gazdasági Versenyhivatal véleményezésére várnak, de ennek a szervezetnek a legfőbb célja a piaci verseny tisztaságán való őrködés, nem a fogyasztóvédelem. Ráadásul már egyszer vizsgálta az ügyet a GVH és megállapította, hogy a fogyasztóknak több esetben is lehetőségük volt tanulmányozni az ÁSZF-et. Semmilyen versenyt torzító tényezőt nem állapított meg. Bár egy negatív esetleges jövőbeni döntés sem mentesítené az ügyfeleket a tartozásuktól.

Ezt csak egy polgári peres eljárás tehetné meg, ahol kevés eséllyel indulnak azok, akik pontosan tudják lehetőségük volt az ÁSZF elolvasására, és a szerződés létrejöttéről értesítést is kaptak. Ezt a kommunikációjában egyre inkább megbékélő, fogyasztóvédelmi szervezetek képviselői is elismerik.

Egy másik szervezet, ahova fordulni lehet a panaszosoknak a NAV. Tudtunkkal el is jártak az ügyben, próbavásárlást hajtottak végre, amikor is az ügylet után még fizettek is. Szabálytalanságot így ők sem állapítottak meg.

Tehát már csak a tényleges pereskedés marad, azoknak, akik az ingatlandepo felé fennálló tartozásukat jogtalannak tartják. Egy ilyen pernek a kimenetele kétséges, a fizetendő költségek viszont akár a tartozás mértékét is meghaladhatják. Aki ezt el akarja kerülni, annak nem marad más, mint a fizetés. A társaság képviselője szerint mindig próbálnak megegyezni a tartozásokról, késedelem során felhalmozott költségeket elengedik amennyiben a peres eljárás előtt hajlandó a tőketartozást megfizetni az ügyfél. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ezt megteszi-e hangsúlyozzák a fogyasztóvédők.

A Magyarországon csak a bíróság mondhatja ki a tartozás semmisségét- mondta el Kriesh Attila, a nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársa az RTL Klub műsorában. A fogyasztókra hárul egy olyan szerep, hogy meggyőződjenek a feltételekről. Semmilyen törvény nem szabályozza, hogy az adott ingatlanhirdetéseket pénzért tegye közzé valaki, amennyiben ezt jelzi a fogyasztóknak. Az persze előfordulhat, hogy a fogyasztó csak rutinszerűen rákattint az elfogadás gombra. A magyar, e téren még hiányos szabályozás tekintetében így is elfogadottnak minősül a szerződés.

Előzmény: Nem törlik az ingatlanhirdetők adatait, de számlát küldenek