Egy évig kell majd tárolni az e-maileket

A kormányzat összesen 25 millió fontot adományozott a szolgáltatóknak arra, hogy az új szabályozás bevezetése zökkenőmentesen menjen végbe. A Home Office (Belügyminisztérium) szerint a fejlesztés létfontosságú a terroristák elleni harcban, az emberi jogok pedig nem sérülnek, mivel az e-mailek tartalmát nem kell elraktározniuk a szolgáltatóknak. Az Európai Bizottság direktívája alapján hozott döntés nyomán azonban a hatóságok ki tudják ragadni a terroristákat a szürke tömegből, fel tudják térképezni a kapcsolati hálójukat és be tudják azonosítani, mikor merre jártak. Már ha a terroristák lesznek olyan bolondok, hogy ezentúl is e-mailben kommunikálnak.

A törvény ellenzői szerint ugyanis lehetne jobb dolga is a rendőrségnek, mint mindent e-mailt elraktároztatni. Csakhogy a levelezések 95 százaléka spam, vagyis az adatokban kutatni olyan, mint a szeméthegyekben üveggyöngyöt keresni. A megnövekedett adatmennyiséghez pedig nagyságrendileg nagyobb állambiztonsági állományra lenne szükség, akik átfésülik az e-maileket, ám erről eddig nem szoktak a hírek.

Addig viszont csak a lakosság vegzálása az egyetlen, amit el lehet érni, az adatok eltárolása ugyanis egyenlő azzal, mintha valakit a nap 24 órájában folyamatosan megfigyelnének. A társaságok kötelesek a törvényben maghatározott hatóságoknak (rendőrség, társadalombiztosító, biróságok) kiadni a levelezések adatait, amennyiben azok kérik. (A telefontársaságoknál ez a gyakorlat már évek óta fennáll, igaz ott elsősorban a számlázási viták rendezése végett rögzítik a híváslistákat.)

A legfőbb probléma azonban, hogy EU direktíva ide vagy oda, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egyezményének nyolcadik paragrafusa rendelkezik arról, hogy a magánélet minden ember joga, amely ha elveszik rendkívül nehéz visszaállítani.