21 °C Budapest
Also known as an electricity pylon or simply a pylon in British English and as a hydro tower in Canadian English, is a tall structure, usually a steel lattice tower, used to support an overhead power line.

Magyarok millióit kopasztja meg a láthatatlan rezsi: hiába az árstop, erről hallgatnak

2022. február 22. 05:38

Termelésükkel felhagyó vállalkozások, elmaradt, alacsonyabb mértékű fizetésemelések, folyamatos drágulás, ez a nagy hármas nagyjából Magyarország összes lakóját érinti a brutális energiaár-válság miatt. Hiába ugyanis a lakossági rezsi-stop, közvetett módon, így vagy úgy mindenki egyre durvábban érezni fogja a radikális energiaár-növekedés hatását. Legrosszabbul persze a cégek jártak, sőt a Pénzcentrumnak megszólaló szakember szerint az utóbbi időben kivívott életszínvonal-emelkedés is simán elpárologhat Magyarországon, ha nem születnek meg fontos döntések a hazai vállalatoknál.

Arról, hogy a legmeghatározóbb energiahordozók árai mennyire szálltak el az elmúlt időben, szinte már a hatóság is csak szuperlatívuszokban tud beszélni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb, év eleji publikációiban maga is úgy fogalmaz egy ponton, hogy az ármozgások mértékére és gyorsaságára „már nem lehet jelzőket találni”.

Ez például azt jelenti, hogy Németországban a december 22-i villamosenergia-ár 2,3-szorosa volt a december 1-i árnak. Ezt a drágulást pedig a magyar piac is lekövette. Ugyancsak rekordárak dőltek a földgázpiacon is decemberben, ahol szintén rendkívüli ingadozás jellemezte (és jellemzi ma is) a nemzetközi árjegyzéseket.

Az pedig, hogy miért tart ott most az energia-piac, ahol, rengeteg tényező befolyásolja: kezdve a kereslet emelkedésétől, az ellátási láncokkal kapcsolatos aggodalmakon át, a kiszámíthatatlan időjárásig. Az előrejelzések pedig egyáltalán nem rózsásak, a szakértők 2022 elején is további drágulásra számítanak szinte minden energiahordozó terén.

Ezt mindenki a bőrén érzi

Az energiaárak brutális emelkedését bár a magyar lakosság közvetlenül (a befagyasztott árak miatt) nem érzi a bőrén, közvetett módon mindenkire hatással van. A lakosságnak elérhető árstop ugyanis a hazai vállalkozások túlnyomó többségére egyáltalán nem vonatkozik. Tehát a magyarok milliót foglalkoztató cégeknek ugyanúgy ki kell perkálniuk a soha nem látott, rekordmagas energiaárakat, aminek következtében a működési költségeik jóval magasabbak lesznek.

Ebből pedig egyenesen következik, hogy a szolgáltatások és a termékek árai, amiket a vállalatok előállítanak, növekedni fognak. Ahogy az is várható, hogy fix költségek drágulása miatt a vállalatok a munkavállalóik felé sem lesznek olyan bőkezűek, mint amennyire korábban lehettek volna. És akkor ezen a színtéren, a hatalmas, alulról érkező bérnyomást előidéző minimálbér-emelésről még nem is beszéltünk.

Azért, hogy a magyarországi munkavállalói oldalról is tisztábban lássunk energiaár-emelkedés ügyében, és ennek hatásait illetően, a Pénzcentrum megkereste a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK). Leginkább az érdekelt bennünket, mennyire nehéz a hazai vállalkozások helyzete az energiaárak-emelkedése miatt, illetve ennek kapcsán, milyen hatások érhetik a magyar munkavállalókat.

Mindenki pénztárcája rámegy erre

Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint, kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érint az energiaárak drasztikus emelkedése Magyarországon. Olyannyira, hogy olyan számokról beszélhetünk, amelyek valóban megrázkódtatásként érhetik még a nem energia igényes vállalkozásokat is, hiszen jelenleg a duplázódás és a tízszereződés közötti arányok érvényesülnek az energia-piacokon és így a piaci árakban is.

A nagy energia-fogyasztók  pedig akár a termelés abbahagyására is kényszerülhetnek, mert nincs az a kereslet, amely elviselhetővé tenné az energia megfizetéséhez szükséges áremelést (ezt  sok más termék mellett a műtrágya, vagy az adblue adalékok esetében is)

- fogalmazott lapunk kérdésére a főtitkár. De hogyan hat mindez az idei béremelésekre? Perlusz László szerint, a közel 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelés már önmagában is felfelé tolja az átlagos bérszínvonalat. Az így kialakult bértolódás pedig már önmagában bőven kétszámjegyű bérszínvonal-emelkedést okozna a szakember szerint, aki szerint ráadásul a helyzetet tovább élesíti a kibontakozó munkaerőhiány és az infláció.

Többször elhangzik az a vélekedés, hogy a szociális hozzájárulási adó 4 százalékpontos csökkentése, a HIPA kedvezmény fenntartása és a KIVA csökkentése túlkompenzálta volna a vállalkozások munkaerő-költség növekedését és pluszforrásokat biztosít. Ez már az infláció, a munkaerőpiaci helyzet és a bértorlódás-okozta várható átlagos munkabér-növekedés miatt sem reális, nem is beszélve a többi vállalati költség óriási mértékű növekedéséről. A vállalati bérköltségek növekedését energiaigényes terüelteken ugyanis többszörösen meghaladhatja az energia- alap- és nyersanyagárak rendkívüli drágulása, amely így összességében a vállalati működést, túlélést komoly kihívások elé állítja

- vélekedett a főtitkár, aki lapunknak azt is elmondta, lesz olyan piaci szegmens, ahol nem tudnak lépést tartani az elszálló költségekkel, máshol olyan mértékű áremelésre kényszerülnek, amely tovább táplálja az inflációs folyamatokat. Perlusz László szerint a mukaerő-költségek csökkenése, amely a bérmegállapodás részét képezi, feltétlenül hozzájárul a vállalkozások túléléséhez, fejlődéséhez és a dolgozók megtartásához, de továbbra is szükség van az adó- és járulékcsökkentési program folytatására, 2022-ben és azt követően is.

Mindezt érdemi termelkénység-növekedés – felzárózás - kell, hogy kísérje, mert ellenkező esetben az elért foglalkoztatási- és életszínvonal nem tartható fenn még középtávon sem

- mondta el a Pénzcentrumnak a VOSZ főtitkára, aki beszélt a magyar munkáltatók jelenlegi csapdahelyzetéről is. A szakember szerint a munkaintenzív növekedés korszakát felváltja a tőke- és tudásintenzív fejlődés, ami azt jelenti, hogy technológia-fejlesztéssel, digitalizációval, robotizációval kell támogatni a növekedést, mert demográfiai és életmódbeli okokból az élőmunka korlátossá válik.

Tehát a technológia-fejlesztő beruházások, innovációk jelentik a túlélést, amelyet tehát a jelen körülményei között – a fent vázolt költségrobbanás, piaci bizonytalanság és munkaerőszűke közepette – kell végrehajtani. Nem elég túlélni, mert a problémák sokasodnak és fejlődés nélkül csak elodázható, de el nem kerülhető a bukás

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

- tette hozzá a főtitkár. És hogy mit hozhat a jövő? Perlusz László szerint lehetnek hullámok és némi konszolidáció az energiapiacon, ám ezek elsősorban az árak növekedését nem fogják érinteni, csak a növekedési ütem mérséklődését jelenthetik. A főtitkár szerint a vállalatoknak

A főtitkár szerint ez olyannyira igaz, hogy a megújuló energiára alapuló technológiák alkalmazása már ma is versenyelőnyt jelent és ez a folyamat nem fog visszafordulni, hanem egyre fokozódni fog. „fogyasztási, felhasználói oldalon is egyre inkább a zöld energia, a fenntartható termékek és szolgáltatások fogyasztása felé fordulunk, ami átrendezi a piaci keresleti viszonyokat is. Ezt a folyamatot jelzi a mindennapokban , hogy rohamosan nő a házi naperőművek száma, vagy az elektromos hajtású gépjárművek iránti kereslet – ezt felválthatja más zöld megoldás is, pl. a hidrogénhajtás” – tette hozzá a szakember.

Összességében tehát a szakember szerint elmondható, hogy a koronavírus-jáványt követően – annak szelidülése után – sem fog visszatérni a világ a korábbi kerékvágásba, hanem egy új pályán folytatódik a fejlődés, amelyet a mesterséges intelligencia, az 5G és további technológiák, továbbá a fenntarthatóságra való törekvés fognak meghatározni és a tudásalapú társadalom ismérvei egyre intenzívebben jelentkezni fognak.

Borúlátóak a magyar vállalkozások

A Pénzcentrum kérdéseire az MKIK a GVI-vel közösen készített, 2021 novemberi, energiaárakra vonatkozó felmérésének eredményeit osztotta meg lapunkkal. Ebből kiderült többek között, hogy a válaszoló cégek

  • 22 százalékát súlyosan, 48 százalékát nagyon súlyosan érintette az üzemanyagárak emelkedése;
  • a földgáz árának növekedését a válaszadó cégek 34, míg a villamosenergia ár emelkedését 47 százaléka tartotta olyan tényezőnek, ami súlyosan vagy nagyon súlyosan érinti a cég működését.

Lapunk megtudta azt is, hogy a villamosenergia- és a földgázár növekedése az egyes ágazatok közül a turizmusban működőket érintette a legnagyobb arányban súlyosan. Az MKIK szerint, az üzemanyagárak emelkedése azokat az ágazatokat érinti leginkább, ahol a termék vagy szolgáltatás költségének jelentős részét teszi ki az üzemanyagköltség: a szállításraktározást (94 százalék), az építőipart (83 százalék), a mezőgazdaságot (81 százalék) és a kereskedelmet (75 százalék).

A felmérésből kiderült továbbá, hogy a megkérdezett vállalkozások többsége (78 százalék) a felmérés idején nem számított arra, hogy csökkenti a cége kapacitáskihasználtságát (pl. a termelés csökkentésével) az emelkedő energia- és üzemanyagárak hatására. 37 százalékuk ugyanakkor úgy vélte, hogy az árak okozhatnak fennakadásokat a cég működésében.

Fennakadásokra a legnagyobb arányban a logisztikai (58 százalék) és a mezőgazdasági (58 százalék), legkevésbé pedig a szolgáltató (25 százalék) cégek számítottak.

Kifejezetten az energiaárak drasztikus emelkedése kapcsán a vállalkozások 30 százaléka számított a forgalmának csökkenésére, míg 33 százaléka kifejezetten az üzemanyagárak emelkedése miatt számított ugyanerre. A statisztikákból kiolvasható továbbá, hogy a cégek 62 százaléka számított arra, hogy csökkenni fog a nyereségessége az energiaárak növekedése miatt, 65 százaléka pedig arra, hogy az üzemanyagárak miatt. A nyereségességet tekintve a növekvő energiaárak miatt legnagyobb arányban a turizmus-vendéglátásban (87százalék), a mezőgazdaságban (81 százalék) és az iparban (74 százalék), az üzemanyagárak miatt pedig a szállító-raktározó (86 százalék), a mezőgazdasági (74 százalék), a kereskedelmi (71 százalék) és turisztikai (69 százalék) ágazatban működő cégek számítottak visszaesésre.

Béremelések az energiaárak fényében

A GVI október konjunktúra felmérése alapján 2022-re vonatkozóan a cégek 81%-a tervezett béremelést, 18% jelezte, hogy nem tervez változtatni a béreken, míg a cégek 1%-a csökkenésre számít. A vállalkozások várakozásai a béremelés mértékével kapcsolatban optimistábbak voltak a 2021-ben megvalósult emelésekhez képest. A béremelést tervező cégek 39%-a 6–10%-os béremelést tervez, 31%-a pedig legalább 1–5%-osat. Azt is látni, hogy az adatok alapján a cégek inkább áremeléssel reagálnak az áremelkedésre. A vállalkozások 74 százaléka jelezte ugyanis, hogy nőni fognak az értékesítési árai. Beszédes, hogy a vállalkozások 64%-a jelezte azt is, hogy áremelést tervez végrehajtani az energiaárak növekedése miatt, negyedük pedig ekkorra már hajtott végre áremelést.

Látványos az is, és ez már idén januári kutatása, hogy a 20 fő feletti cégek 72 százaléka jelezte, hogy áremelést tervez végrehajtani, a feldolgozóipari (75 százalék) és a kereskedelmi (80 százalék) ez az arány az átlagnál magasabb. Az áremelést tervező cégek körülbelül jellemzően a munkaerőköltségek, az alapanyagköltségek és az energiaárak növekedésével indokolják az áremelést. Az áremelést pedig természetesen a minimálbéremelés és indokolttá teszi.

Összességében tehát, a statisztikákra támaszkodva is azt lehet mondani, hogy a hazai cégek kellően borúlátóak. És ha még gondolkodnak is a bérek emelésében, annak vásárlói oldalon kemény ára lesz, szinte minden tovább fog drágulni. Ennek a megvalósulást pedig mindenki nap, mint nap érzi is az évtizedek óta nem tapasztalt infláció okán.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Megdőlt a nagy videójáték-tévhit: ezt rengeteg szülő elrontja, súlyos árat fizet érte

A 6-18 éves fiatalok mintegy heti 8 órát töltenek játékkal, a magyar gyerekek pedig mintegy 76 százaléka ezzel tölti a szabadidejét.

Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 6. szerda
Csaba
27. hét
Július 6.
A csók világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?