Mennyi pénzt kaptunk és fizettünk? Manapság már elengedhetetlen egy kis-, vagy közepes vállalkozás számára, hogy ha fejlesztésben gondolkodik, számba vegye a pályázati támogatás igénybe vételének lehetőségét. Azt a kérdést azonban, hogy vajon ténylegesen honnan is érkezik az uniós pénz, bizonyára elég kevesen teszik fel. Egy, még ennél is érdekesebb vetület, ha megnézzük az Állami Számvevőszék jelentése alapján, hogyan is állunk a támogatások felhasználásával! Egyelőre úgy tűnik, nem valami fényesen...
Honnan kapunk pénzt?
Egyre több pénz érkezik az Európai Unióból, ám az egyes források érhető okokból változnak. Így a PHARE előcsatlakozási alapból 1990 óta kapunk támogatást, míg a további ilyen típusú alapokból (ISPA, SAPARD) 2000 óta részesülünk. Mindezek az uniós csatlakozásunkat követően kiegészültek a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból, valamint az egyéb forrásokból (Schengen Alap, Norvég Alap + EGT).
Az ÁSZ előrejelzése szerint a tendencia tovább folytatódik, azaz a 2007-2013-as tervezési időszakban a korábbi támogatási szint várhatóan tovább emelkedik. A költségvetés végrehajtása során elszámolt és a Magyar Államkincstáron keresztül előfinanszírozott, hazai társfinanszírozású uniós támogatások GDP-hez viszonyított aránya is növekedett a 2004-2006-os időszakban, azonban még 2006-ban sem érte el a 3 százalékot.
Az előrejelzések alapján ez az arány a 2007-2008-as időszakban ez az arány 4,5 százalék fölé emelkedik, méghozzá úgy, hogy az előző programozási időszak legnagyobb mértékű kifizetései ekkorra várhatóak, miközben a jelen időszak programjai még kezdeti szakaszukban lesznek.
Magyarország a nemzetközi színtéren
Az ÁSZ vizsgálatában azt is megnézte, hogy nemzetközi területen hogyan teljesített hazánk az uniós forrásfelhasználás tekintetében. Egészen pontosan azt vizsgálták meg, hogy Magyarország a többi tagállamhoz viszonyítva mennyit kötött le a támogatási előirányzatokból, illetve mennyi volt a tényleges kifizetés 2006 vonatkozásában.
A Strukturális és Kohéziós Alapok tekintetében a források lekötése esetén nem volt probléma, hiszen mindegyik tagország teljes mértékben lekötötte a rendelkezésre álló keretet. A kifizetések azonban már nem adnak ennyi örömre okot. A kifizetések teljes kerethez viszonyított aránya rendkívüli mértékben szóródik az egyes tagállamok között, ráadásul élesen kivehető a különbség a régi és az új tagországok között. Az EU-15 kifizetés a keret 53 és 82 százaléka közé, addig az új tagoknál 32 és 52 százalék közé esett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Strukturális Alapok forrásfelhasználása tekintetében az Európai Bizottság kedvezően ítélte meg hazánk teljesítményét a 2006-os évre vonatkozóan, ekkor az ERFA és ESZA kifizetési források 100 százalékát felhasználtuk. A teljes programozási időszakban azonban a 25 tagállam közül csupán a 19. helyen állunk. Az új tagállamok között azonban kiemelkedően jó helyen szerepelünk.
A Kohéziós Alap kifizetéseiből (ellentétben a Strukturális Alappal) csupán néhány tagállam részesülhet. A tervezési időszakra vonatkozóan az Éves jelentés megállapításai szerint még nagy összegű a fennálló kötelezettségvállalások összege. Ennek egyik oka egyébként az, hogy a nagy infrastrukturális projektek megvalósításához hosszabb idő szükséges. Hazánk az új tagállamok mezőnyében a második helyet foglalja el.
Rosszul állunk a felhasználásban
Ejnye-bejnye
Annak ellenére, hogy relatíve kedvezőnek mondható hazánk forrásfelhasználása, a bizottsági jelentés több ponton is elmarasztalja hazánkat.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- A benzin ára 25, míg a gázolajé 27 forinttal múlta felül az átlagos régiós üzemanyagárat a KSH friss statisztikája alapján
- Férfi vízilabda ob I - Nyert a Honvéd és az Eger
- Javul a brit uralkodó egészsége
- Párizs 2024: átvették a lángot a franciák - videó
- Nyílik az élelmiszerolló: csak az olcsó és a prémium a kelendő
- London: orosz barát gyújtogatót állítottak bíróság elé