Mennyi pénzt kaptunk és fizettünk? Manapság már elengedhetetlen egy kis-, vagy közepes vállalkozás számára, hogy ha fejlesztésben gondolkodik, számba vegye a pályázati támogatás igénybe vételének lehetőségét. Azt a kérdést azonban, hogy vajon ténylegesen honnan is érkezik az uniós pénz, bizonyára elég kevesen teszik fel. Egy, még ennél is érdekesebb vetület, ha megnézzük az Állami Számvevőszék jelentése alapján, hogyan is állunk a támogatások felhasználásával! Egyelőre úgy tűnik, nem valami fényesen...
Honnan kapunk pénzt?
Egyre több pénz érkezik az Európai Unióból, ám az egyes források érhető okokból változnak. Így a PHARE előcsatlakozási alapból 1990 óta kapunk támogatást, míg a további ilyen típusú alapokból (ISPA, SAPARD) 2000 óta részesülünk. Mindezek az uniós csatlakozásunkat követően kiegészültek a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból, valamint az egyéb forrásokból (Schengen Alap, Norvég Alap + EGT).
Az ÁSZ előrejelzése szerint a tendencia tovább folytatódik, azaz a 2007-2013-as tervezési időszakban a korábbi támogatási szint várhatóan tovább emelkedik. A költségvetés végrehajtása során elszámolt és a Magyar Államkincstáron keresztül előfinanszírozott, hazai társfinanszírozású uniós támogatások GDP-hez viszonyított aránya is növekedett a 2004-2006-os időszakban, azonban még 2006-ban sem érte el a 3 százalékot.
Az előrejelzések alapján ez az arány a 2007-2008-as időszakban ez az arány 4,5 százalék fölé emelkedik, méghozzá úgy, hogy az előző programozási időszak legnagyobb mértékű kifizetései ekkorra várhatóak, miközben a jelen időszak programjai még kezdeti szakaszukban lesznek.

Magyarország a nemzetközi színtéren
Az ÁSZ vizsgálatában azt is megnézte, hogy nemzetközi területen hogyan teljesített hazánk az uniós forrásfelhasználás tekintetében. Egészen pontosan azt vizsgálták meg, hogy Magyarország a többi tagállamhoz viszonyítva mennyit kötött le a támogatási előirányzatokból, illetve mennyi volt a tényleges kifizetés 2006 vonatkozásában.
A Strukturális és Kohéziós Alapok tekintetében a források lekötése esetén nem volt probléma, hiszen mindegyik tagország teljes mértékben lekötötte a rendelkezésre álló keretet. A kifizetések azonban már nem adnak ennyi örömre okot. A kifizetések teljes kerethez viszonyított aránya rendkívüli mértékben szóródik az egyes tagállamok között, ráadásul élesen kivehető a különbség a régi és az új tagországok között. Az EU-15 kifizetés a keret 53 és 82 százaléka közé, addig az új tagoknál 32 és 52 százalék közé esett.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A Strukturális Alapok forrásfelhasználása tekintetében az Európai Bizottság kedvezően ítélte meg hazánk teljesítményét a 2006-os évre vonatkozóan, ekkor az ERFA és ESZA kifizetési források 100 százalékát felhasználtuk. A teljes programozási időszakban azonban a 25 tagállam közül csupán a 19. helyen állunk. Az új tagállamok között azonban kiemelkedően jó helyen szerepelünk.
A Kohéziós Alap kifizetéseiből (ellentétben a Strukturális Alappal) csupán néhány tagállam részesülhet. A tervezési időszakra vonatkozóan az Éves jelentés megállapításai szerint még nagy összegű a fennálló kötelezettségvállalások összege. Ennek egyik oka egyébként az, hogy a nagy infrastrukturális projektek megvalósításához hosszabb idő szükséges. Hazánk az új tagállamok mezőnyében a második helyet foglalja el.
Rosszul állunk a felhasználásban
Ejnye-bejnye
Annak ellenére, hogy relatíve kedvezőnek mondható hazánk forrásfelhasználása, a bizottsági jelentés több ponton is elmarasztalja hazánkat.

Óriási olívaolaj csalást lepleztek le Magyarországon: ezek a termékek érintettek, mindenkit átvertek
Az ellenőrzés nyomán több termék esetében is megállapították, hogy azokon a termékforgalmazásért felelős vállalkozás adatai nem voltak feltüntetve.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Hitelfelvétel 2025-ben: mire figyelnek leginkább a magyarok?
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink milyen szempontok alapján vesznek fel hitelt.
-
Az OTP Bank elkötelezett a digitális fejlesztések támogatása mellett (x)
Új, online gyorsan és kényelmesen igényelhető hitelterméket vezetett be az OTP Bank kisvállalkozói ügyfelei számára
-
Jön a nyári kupondömping a SPAR-nál! (x)
Több száz termék akár féláron – indul a SPAR nyári kuponakciója! Júliusban visszatérnek a SPAR kuponnapok, ahol nemcsak a strandtáskád, hanem a bevásárlókosarad is tele lehet kedvezményekkel!
-
Digitális vállalkozói számla a BinX-től (x)
Gyors, modern és ügyfélbarát vállalati számlaszolgáltatást kínál a hazai neobank, a BinX, sőt a tranzakciós illetéket sem hárítja át ügyfeleire.


