Érettek-e a magyar vállalkozások a kockázati és magántőke befektetések fogadására?

A jelenlegi helyzet

Magyarország, a többi közép-európai országhoz hasonlóan jelentős kihívásokkal nézett szembe az Európai Uniós csatlakozás után. Az integrációval járó kihívások kétség kívül a magyar kis- és középvállalkozásokat érintették a legérzékenyebben, az élesedő gazdasági verseny mellett az EU által megkövetelt minőségi szabványok teljesítése is komoly kihívást jelent a magyar KKV-k számára.

A magyar KKV-k növekedési potenciáljának gyakorlati hasznosításához nélkülözhetetlen tőke legfontosabb forrását a hazánkban is jelenlévő mintegy 30 kockázati és magántőke alap jelenti. 2007-ben a Magyarország iránt is érdeklődő alapok által összegyűjtött tőke minden korábbi rekordot megdöntve 3,1 milliárd euró értéket ért el, amely a 2004-ben mért félmilliárd, majd a 2005-ben regisztrált egymilliárd euróhoz képest 2006-ban 1,2 milliárd euróra bővült,
Magyarországnak komoly kihívást jelent az EU-hoz újonnan csatlakozott országokkal való verseny is, de mivel a tőkebefektetők mindig a jövőbe fektetnek be, fontos kiemelnünk, hogy Magyarország ebből a szempontból jó helyzetben van.

Miért fontos a felek számára a kockázati tőke bevonása?

Egy kockázati tőkebefektetést a tőkét kereső vállalkozás átlagon felüli növekedési potenciálja tehet gazdaságilag racionálissá, hiszen a befektetők hozama a cég piaci értékének középtávú növekedéséből származik. E növekedési potenciál megítélését a befektetők egy igen szigorú kritériumrendszer alapján végzik. A magyar gazdaság, illetve a KKV szektor felkészültsége a kockázati és magántőke befogadására ennek a kritériumrendszernek a tükrében mérhető a leghatékonyabban.

Az iparági tapasztalatok alapján egy adott cég fejlődésének ütemét leginkább a cég múltja, az üzleti terv minősége és a meghatározott célrendszert elérni képes menedzsment (belső kritériumok) határozzák meg. A belső kritériumok mellett a külső feltételrendszernek is adottnak kell lenni a fejlődéshez. A piac stabilitása és növekedése, a piac szerkezete, a szállítók és vevők száma és minősége, illetve a versenytársak erőssége a legfontosabb szempontok.
A fejlődési potenciál mellett a befektetés alapvető feltétele az exit lehetősége. A kockázati tőkebefektető középtávú, jellemzően 3-5 éves időperiódusra fektet be azzal a céllal, hogy a befektetési időszak végén a tőzsdei hozamnál magasabb megtérüléssel értékesíthesse üzletrészét. A befektetési periódus alatt a fejlődés (fejlesztési tőke) vagy a stabilitás (buy-out tranzakciók) érdekében a megtermelt jövedelmet a vállalkozásban hagyja, hiszen a tőkés (aki társtulajdonná válik a portfolió vállalatban) jellemzően nem az osztalékfizetésben, hanem a cég fejlődésében, stabilitásában érdekelt, ami jelentkezik majd az üzletrész értékesítésekor kért vételárban. Sikeres kockázati tőke exitek sora volt már Magyarországon.

Mi szükséges még a kockázati tőke hatékony befogadásához?

A magyar kis- és középvállalkozások foglalkoztatottságban betöltött szerepüknél, rugalmasságuknál és innovációs képességüknél fogva jelentősen hozzájárulnak hazánk gazdasági fejlődéséhez, azonban a kockázati tőke hatékony befogadásához és hasznosításához néhány területen további fejlődést kell felmutatniuk. Az iparági tapasztalatok alapján ezek a feladatok a következők:

• Tőkestruktúra optimalizálása és kedvező cash flow struktúra kialakítása
• Vállalatirányítási / menedzsment funkciók fejlesztése
• Hatékony költséggazdálkodás
• Hosszú távú üzleti stratégia kialakítása
• Üzleti terv szakszerű elkészítése és felhasználása
• A szellemi tőke jogvédelmének és gyakorlati hasznosításának tudatosítása
• Márkanév erősítése

A tőke sikeres befogadáshoz feltétlenül szükséges a jól kidolgozott, megalapozott üzleti terv és az információs memorandum. Ezek nem csupán formai kellékek, hanem az üzleti tervezés legalapvetőbb dokumentumai, amelyek nemcsak a kockázati tőke "meggyőzésének" nélkülözhetetlen kellékei, de az igényelhető EU hitelek, támogatások, a kohéziós és strukturális alapokhoz való hozzáféréshez is nélkülözhetetlenek.

A HVCA szerepvállalása

A regionálisan összegyűlt források befektetéséért folyó versenyben a magyar piac lehetőségeit a hazai vállalkozások regionális versenyképességének javításához a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület is aktívan hozzá kíván járulni - ezúttal az Év Vállalata Díj 11. alkalommal való meghirdetésével, a díj kiírásának szélesítésével, a Díjátadó eseményt megelőző tájékoztató rendezvényével, és az ez alkalomból megjelenő Tőkebevonási Kalauzzal a vállalkozások sikeres tőkebevonásra való felkészüléséhez járul hozzá.

A presztízsértékű díjjal olyan hazai vállalkozásokat ismer el az Egyesület a kis,- közép,- illetve nagyvállalati kategóriákban, amelyeknél a működés mellett a vállalkozói szellem, az értékteremtésre való törekvés, a hosszútávú üzleti szemlélet, sikerre való alkalmasság és nem utolsó sorban a gazdasági teljesítmény is kiemelkedő.