2007 utolsó negyedévében hét ponttal esett vissza a K&H kkv bizalmi index. Ezzel egyéves javuló tendencia tört meg a kis- és középvállalkozói szektor várakozásai tekintetében, hiszen -42 pontról -49 pontra változott az index értéke. Ennek oka többek között abban keresendő, hogy a vállalkozások várakozásai továbbra is erősen negatívak a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatban, de kedvezőbben ítélik meg a hitelkamatok várható alakulását.
2007 utolsó három hónapjában kevés pozitív gazdasági hír jelent meg a sajtóban, a magyar gazdaság legfontosabb jelzőszámai rendre romlottak, a lakossági fogyasztás csökkent, a BUX mélyponton volt, az olajár nőtt, a közéletet pedig továbbra is politikai bizonytalanság határozta meg. Nem meglepő tehát, hogy az index értéke 7 pontos csökkenés után -49 ponton zárta az évet. Ez az érték megtörte a több mint egy éve tartó javuló tendenciát, és újra távolabb került a 2006. júniusában mért nullához közeli értéktől, melyet hirtelen visszaesés, és azóta tapasztalható negatív várakozás követett.
A vállalkozások számára valószínűleg a vártnál is szerényebb gazdasági növekedés jelentette a legnagyobb sokkot, hiszen az a harmadik negyedévben már csak 0,9 százalékot ért el. A negatív várakozásokat tovább erősítette az is, hogy a karácsonyi szezon - bár végül jobb eredményeket hozott a vártnál - rendkívül lassan indult a kereskedők számára. Ez magyarázza azt, hogy a K&H kkv bizalmi index leginkább a kereskedelmi cégek körében csökkent. Itt 12,5 pontos visszaesés volt megfigyelhető, ami a fogyasztói bizalmi index csökkenésével és a magas inflációval magyarázható.
A Bizalmi Index negatív alakulásában továbbra is a közterhek játsszák a legnagyobb szerepet, ezzel kapcsolatban 9 pontos csökkenés figyelhető meg. A többség (73 százalék) további növekedésre számít e téren, és annak mértékét ismét drasztikusnak látják. 11 százalékkal emelkedett a jelentős, azaz 5 százalék feletti növekedésre számítók aránya, és egyre kevesebben gondolják úgy, hogy változatlanok maradnak, vagy csökkennek a közterhek. Egyre szkeptikusabbak a kkv-k a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, a megkérdezettek 54 százaléka tart a gazdaságpolitika "vállalkozásellenes" alakulásától.
Feltehetően a magas infláció miatt a munkaerő-költségek eddiginél gyorsabb növekedésével is számolnak a vállalkozások, és a járulékterhekkel kapcsolatos várakozások is romlottak. Ugyanakkor általában többet hajlandók költeni a munkáltatók az ún. cafetéria rendszerben adható béren kívüli juttatásokra.
Pozitív irányba változott a vállalati hitelkamatok megítélése. Ez nem meglepő, hiszen továbbra is meghatározza a kkv-k jövőjét az, hogy milyen feltételekkel juthatnak forrásokhoz.
A negyedik negyedévben az ipari vállalatok kivételével minden szektorban jelentős bizalmi index csökkenés figyelhető meg, de még ezek közül is kitűnik a mezőgazdasági szektor és a nagyvállalatok bizalomvesztése. Az általános negatív tendenciát magyarázza az is, hogy 2007 utolsó negyedévében csökkent az Európai Bizottság által publikált ESI (Economic Sentiment Indicator) és a hazai Fogyasztói Bizalmi Index.
Az elkövetkezendő egy évben a vállalatok 68 százaléka tervez valamilyen beruházást. A kereskedelemben (60 százalék) és a kisvállalkozásoknál (65 százalék) tapasztalható a legkisebb beruházási hajlandóság. Azok, akik készek beruházni, továbbra is főleg informatikai fejlesztésekre készülnek (36 százalék).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami a kkv-k finanszírozási hátterét illeti, megfigyelhető, hogy a szolgáltató vállalatok rendkívül nagy arányban számítanak pályázati lehetőségekre, támogatásokra és támogatott hitelekre. Mindeközben - érthető módon - a nagyobb cégek számítanak az átlagnál magasabb, 50 százalék feletti arányban bankhitelre, míg a kisebb vállalkozások jellemzően tagi kölcsönből és pályázatokon elnyert forrásokból igyekeznek finanszírozni működésüket.
A vállalatvezetők legnagyobb hányada (41 százalék) továbbra is nagyon nehéznek tartja az EU-s pályázatok révén elnyerhető forrásokhoz való hozzájutást. Ez fokozottan igaz az ipari vállalatokra. Az utolsó negyedévben csökkent azoknak az aránya, akik reálisnak tartják, hogy egyáltalán EU-s támogatásokhoz jussanak (49 százalék). E téren továbbra is az agrárvállalatok a legbizakodóbbak, 87 százalékuk tartja reálisnak a pályázati sikert.
A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 óta méri fel negyedévente a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index foglalja össze, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően. Az országosan 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló legfrissebb felmérés 2007. december 1. és 11. között készült. A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.









