Jó tudni, mi befolyásolja jövődet!

A kis- és középvállalkozások a gazdaság lelke

Nem győzzük mi sem hangsúlyozni, mennyire fontos szerepet játszanak az egyes országok gazdaságában a kis- és középvállalkozások. Nem gondolkodik másként erről a szektorról az ÚMVP sem, hiszen a kkv-k igen fontos szerepet játszanak mind a munkahelyteremtés, mind pedig az üzleti újítások, az innováció területén.

Ugyan a 2005-ös adatok alapján a kiemelkedő szerepet a foglalkoztatásban játssza a kkv-szektor, azonban nem szabad elfelejtkezni a gazdaság teljesítményéhez való hozzájárulásukról sem.

A múlt

A 2003-2006-os fejlesztési időszak során a magyar kormány kkv-fejlesztési stratégiáját a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) jelentette, melynek három fő célját lehet azonosítani:
· elősegíteni a növekedésben lévő kkv-k további fejlődését, valamint a külpiacokon való terjeszkedésüket,
· támogatást biztosítani a stagnáló fázisban lévő, de életképes kis- és középvállalkozásoknak,
· valamint segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű, vagy hátrányos helyzetű térségben található kkv-k egyenlő esélyeinek megteremtéséhez.

Ebben a konstrukcióban jelentek meg a vissza nem térítendő támogatási elem mellett új hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciók, visszatérítendő támogatások is. Az SZVP öt pilléren alapult:
1. Kiszámíthatóság
2. Versenyképesség és teljesítménynövelés
3. Gyorsuló alkalmazkodás
4. Esélyteremtés
5. Európai uniós pályázatok.

Mi lépett a helyébe?

Az SZVP 2007 és 2013 közötti fejlesztési időszakra vonatkozó alternatíváját a kormány által október 10-én elfogadott ÚMVP jelenti, melynek fő célkitűzése, hogy a kkv-k gazdasági teljesítményét javítsa.

A stratégia négy fő beavatkozási területet azonosít, ez a 4 pillér jelenti azokat a területeket, melyek a kis- és középvállalkozások helyzetét leginkább befolyásolják:
· szabályozási környezet,
· finanszírozás,
· tudás (vállalkozói tudás, humánerőforrás),
· vállalkozói infrastruktúra fejlesztése.

Mi jellemzi a hazai vállalkozói szektort?

Az elemzés alapján kiderül, hogy ugyan a vállalkozások körében jellemző a növekvő pénzügyi kultúra és tudatosság, ugyanakkor mindez még mindig nem került a kellően fejlett szintre.

Szintén pozitív, hogy egyre inkább jellemzővé válik az új vállalkozói generációk belépése, valamint a nagyszámú gyorsan növekvő vállalkozás jelenléte. Ugyanakkor a gyengeségek közé sorolható, hogy jelentősen elmarad a szektor jövedelemtermelő képessége és termelékenysége az európai színvonaltól.

A kkv-kra jellemző a magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás, melyen a fejlesztések és az innovációs tevékenység inspirálásával lehetne javítani. Ezt gátolhatja, hogy a helyzetelemzés szerint alacsony kutatás-fejlesztési ráfordítás, kapacitás és innovációs tevékenység jellemző a hazai vállalkozásokra.

A külső adottságok közül kiemelhető, hogy a világgazdaság erősödő globalizációja révén egyre inkább bővül az elérhető források, piacok és együttműködések köre. Ugyanakkor jellemző a vállalkozói szektor fejlődésének lassulása, valamint a növekvő versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben.

Az alapozás

Az SZVP és az ÚMVP mellett azonban számos más dokumentum is napvilágot látott, melyeket azért is nagyon fontos ismerni, illetve a megfelelő keretbe helyezni, mert az ÚMVP ezekre a stratégiai programokra, koncepciókra épülve került meghatározásra.

Fontos, hogy ne keverjük az ÚMVP-t se az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, se az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervvel, és a Nemzeti Fejlesztési Tervvel sem. Az ÚMFT és az NFT viszonylatáról egy cikkünkben már bővebben nyilatkoztunk, így azt elolvasva valósulhat meg a tisztánlátás.

2007. februárjában fogadta el a kormány a kis- és középvállalkozások fejlesztési koncepcióját, amely az uniós források felhasználási eszközeire vonatkozó politikát tartalmazza. Az ÚMVP egyik legfontosabb elemeként a vállalkozói környezet javítása szerepel. Ennek elősegítése érdekében kerül kidolgozásra egy külön program, "Üzletre hangolva" elnevezéssel, ezt közel egy évvel ezelőtt hirdették ki.

Ez utóbbi program célja az üzleti környezet fejlesztése, a vállalkozások működési és tranzakciós költségeinek csökkentése. A szabályozást és fejlesztési politikát érintő területek mellett a program érinti a cég- és adóadminisztráció egyszerűsítésének, a vállalkozások jogbiztonságának, a pénzügyi működési feltételek javításának, valamint a verseny tisztaságának és átláthatóságának növelésére irányuló kérdéseket is.

A kkv-k versenyképessége nagymértékben múlik az innovációs képességen, a fejlődésre való irányultságon. A középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) kormánystratégia márciusban került elfogadásra, ennek alapelvei között szerepel többek között a szellemi és anyagi erőforrások fókuszálásával a hatékonyság javítása, illetve a régiók innovációs felzárkóztatása.

S végül, de nem utolsó sorban az ÚMVP a középtávú külgazdasági stratégián is alapul, hiszen cél a hazai vállalkozások nemzetközi szinten is versenyképessé tétele.

Összefoglalva tehát mindenképpen érdemes tudni, milyen fejlesztési politika, stratégia van hatással vállalkozásunk mindennapi életére, s milyen támogatásokra, forrásokra számíthatunk az elkövetkező évek során.