Kiderült az igazság: tényleg a SZÉP-kártyák miatt drágult meg a belföldi nyaralás Magyarországon?

Idén is a Balatonra és Horvátországba tervez nyaralást a legtöbb magyar, de a Tisza-tó és Bulgária is egyre népszerűbb. Egy friss felmérés adatai alapján idén az akciós, előleg nélküli foglalásokat keresik a magyarok, és fontos számukra a SZÉP kártyás fizetési lehetőség is. Ugyanakkor felemás a nyári szezon a szállásadóknak és a szolgáltatóknak: a Balatonon és környékén 30-40 százalékos visszaesésről is beszélnek, a főváros jellemzően a külföldi vendégek miatt viszont száguld.

2023. februárja óta csökken Magyarországon a belföldi turizmus aránya, ez többek között az inflációval, a szállásárak kényszerű emelésével és a reálbérek csökkenésével van összefüggésben, de szakértők szerint még akár a Covid utóhatása is közrejátszhat ebben a trendben: sokan most pótolják az elmaradt külföldi nyaralásokat. Ez a jelenség, mármint hogy idén inkább a külföldi nyaralást választja, aki megteheti, az nem csak Magyarországon, de egész Európára jellemző – bár itthon a pihenőkártyákra feltöltött adómentes összegek miatt is vonzó a belföldi nyaralás.

Nem csak a mostani, de a 2008-2009-es gazdasági világválság is alapjaiban rengette meg a magyar turisztikai, vendéglátói piacot, így megoldást kellett keresni a problémára. A Széchenyi Pihenőkártyának nem titkolt célja volt a szektor megsegítése, ahogy komoly szerepe van a pandémia, az energiakrízis és az infláció által megtépázott ágazat mostani helyreállításában is.

A kormány legfrissebb döntése értelmében 2023. augusztus 1. és december 31. között ismét lehet hideg élelmiszert vásárolni vele, aminek a szállásadók nem örülnek feltétlenül. A hazai turizmus képviselői ugyanis attól tartanak, hogy a SZÉP-kártya hideg élelemre való felhasználása miatt jelentősen visszaesik majd a turizmus bevétele. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint az idei nyári szezon így is kiszámíthatatlan, a foglalások száma csökkent és az új szabályozás augusztusi bevezetésével akár az ágazat bevételeinek huszonöt százaléka is máshová kerül majd.

Ám az eddigi tapasztalaton inkább azt mutatják, hogy ez érdemben nem befolyásolja a költést. Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő a Pénzcentrumnak elmondta,

a belföldi turizmus motorja egyértelműen megjelenése óta a SZÉP Kártya, és most a zsebek megszüntetése még egyszerűbbé tette a használatát. Kedvező a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Augustus 1-től lehet ugye hideg élelmiszert is vásárolni belőle, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy azért nem tűnt el teljesen a turizmusból, hiszen az üdülésre, a rekreációra nyáron van igény a lakosság részéről, sőt inkább mindig felhalmozódnak ezek a pénzek a kártyákon.

Hozzátette, a piac minden szereplőjének hasznos a pihenőkártya: a munkaadónak, mert adómentesen adhat juttatást a dolgozónak, a munkavállalónak, mert ezáltal magasabb összeget kaphat, a szolgáltatóknak, hiszen forgalomélénkítő hatása van, illetve az államnak is, hiszen további adóbevételeket generál a használata. Az elfogadóhelyek száma pedig ma már elég magas, 44 270 helyen fogadják el az országban, és a szakember szerint a kártyákon lévő alvó összegeket érdemes minél hamarabb elkölteni.

Az árakkal kapcsolatban kijelentette, jelenleg nem SZÉP Kártya használata emeli meg a szállásárakat, hanem az infláció, mely nem csak hazánkban, de szinte minden európai országban érezteti a hatását, igaz, növeli a keresletet a népszerű szolgáltatások iránt.

11 éve velünk

A pihenőkártyának tehát egyértelműen számos, fent felsorolt pozitív hozadéka volt az elmúlt 12 évben, sőt olyan családok is eljuthattak a segítségével nyaralni belföldön, akik különben talán nem engedhették meg maguknak. Ők ha a teljes költséget nem is, de egy jelentős részét, akár 150-200 ezer forintot is ki tudtak fizetni SZÉP Kártyával.

Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy mivel nőtt a kereslet a szállásadók szolgáltatásai iránt, nőttek az áraik is, azaz keresletmegtámasztó hatása van ennek az eszköznek

 – mondta el a Pénzcentrumnak Nagy Károly, a Portfolio külsős elemzője.

20 százalékos áremelkedés

A turizmus a korábbi felívelés után, immár három éve a figyelem középpontjában áll, hiszen rájár a rúd. Sok országban az egyik legfontosabb iparág, van, ahol a GDP felét is kiteszi. Magyarország nem tartozik ezek közé, 2019-ben az utolsó békeévben 13 százalékát tette ki, és több mint 400 ezer embert foglalkoztatott – ezek magas számok.

Nehéz időszakot tudhat maga mögött az iparág, a két pandémia által sújtott év után a háború kitörése nyomán uralkodó bizonytalanság, az újabb kínai járványhullám, most pedig az infláció és csökkenő reálbérek tizedelhetik a turizmusbevételeket.

A globálisan magas infláció, és az ennek ütemétől elmaradó bérnövekedés eredményeképp az utazni vágyók egy fontos dilemmával szembesülnek. Drágább lett az utazás, mint amit megszokhattunk, ez pedig egy újabb visszatartó erőként jelenhet meg a most következő nyári szezonban.átlagosan 20 százalékkal magasabb kiadással lehet számolni 2019-hez képest.