A te gyereked is ezekkel játszik a számítógépen? Súlyos veszélyben is lehet, ha szülő vagy, ezt tudnod kell

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya annak is utánajárt, hogy milyen veszélyekkel és kihívásokkal kell szembenézniük a játékosoknak, valamint, hogy milyen szabályozási környezetben kell eligazodniuk a gaming-ipar egyes szereplőinek.

Napjainkra nemcsak egyre népszerűbbek az online, többjátékos módot lehetővé tévő játékok, hanem elkezdődött az úgynevezett metaverzummá alakulásuk is. Számos hasonlóságot mutatnak a közösségimédia-szolgáltatásokkal: a játékok mellett lehetőség van a tartalommegosztásra, virtuális termékek adásvételére, de akár online rendezvényeken is részt vehetünk rajtuk keresztül. A metaverzum több, mint videójáték: olyan kiterjesztett virtuális valóság, amelyben az emberek dolgozhatnak, intézhetik ügyeiket vagy szórakozhatnak.

A ma létező metaverzumok, mint a Roblox vagy a Minecraft még lényegében online platformként működnek: a résztvevők kérésére információkat tárolnak és osztanak meg. A metaverzum célja azonban az, hogy olyan virtuális világot képezzen, ami jóval túllépi az online platform fogalmi kereteit, és ez az új, komplex digitális környezet pedig kétségtelenül újfajta kihívásokat hoz magával – társadalmi, gazdasági és jogi téren egyaránt.

Már napjainkban is súlyos problémát jelent, hogy a videójátékok kiváló terepet szolgáltatnak a szexuális visszaéléseknek, mivel sok játékplatform ma is engedi az anonim regisztrációt, ráadásul a játékosok által használt kommunikációs csatornák sokasága miatt a moderálás és szabályozás igen nagy kihívást jelent.

Ezen felül a hagyományos hírközlési szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettségével szemben jogszabályi szinten nem egységes az online videójáték-szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettsége sem, ami pedig bűncselekmény esetén hátráltathatja a nyomozást. Egy uniós rendelettervezet ezért kiemelt figyelmet fordítana a közösségi funkciókkal, például a csevegőfunkcióval rendelkező online játékokra is, hogy megakadályozza rajtuk ártó szándékú felnőttek kapcsolatfelvételét gyermekekkel. A tervezet elsősorban a felhasználók megbízható azonosításával és hatékonyabb életkor-ellenőrzési eljárások előírásával védené a fiatalokat.

A videójátékok platformizációjának másik irányát a digitális videójáték-értékesítő felületek jelentik, mint a Steam vagy az Epic. Egyes online disztribúciós platformok a virtuális szoftverértékesítés mellett gyakran fórumokkal, játékbeli tárgyak adásvételét lehetővé tévő piacterekkel, sőt, videómegosztási és streamingelési lehetőséggel is várják a felhasználókat.

Az ilyen platformok egyes közösségi funkcióira az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv (AVMS), valamint a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) is alkalmazható, hiszen közösségi platformoknak, egyes funkcióik tekintetében pedig videómegosztóplatform-szolgáltatóknak is minősülhetnek. Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek az olyan közösségi médiafelületek is, mint a Twitch. Ezek elsődleges funkciója, hogy a játékosok élőben közvetíthessék játékaikat vagy követhessék mások játékát. Ezen felületekre szintén vonatkoznak az AVMS és DSA előírásai.