Mit ünneplünk Márton napján: a Márton-nap története, népszokások és a libasült

Szent Márton ünnepnapjához, a Márton-naphoz rengeteg népszokás, néphit kapcsolódik. A november 11., azaz Márton-nap a római időkben a téli évnegyed kezdő napjaként volt számon tartva, amikor is az új termésből és az újborból tartottak lakomát. Ekkoriban általában ludat, azaz Mars, a hadisten szent madarát fogyasztották. Ebből lett később népies szófejtéssel a „Márton madara”. Erre épült rá a későbbi katolikus ünnep, a Márton-nap.

Később, valamikor 316-317 körül született meg Pannónia Szent Márton, az ókori Savaria városában, azaz a mai Szombathelyen. A fiatal szent a római légió katonájaként szolgált, amikor is a legenda szerint a mostani Franciaország területén egyszer egy reszkető koldus kérte a segítségét. Szent Márton pedig a történet szerint kettévágta a talárját, aminek a felét odanyújtotta a szegény embernek, aki a legenda szerint maga Jézus Krisztus volt.

Márton pedig hamarosan kilépett a légióból és – miután kikeresztelkedett – papnak állt, később Tours városának püspökévé választották, ám amikor elérkezett az avatási szertartás ideje a későbbi Szent Márton inkább elbújt a libaólban. Azonban a libák hangos gágogása lebuktatta a bujkáló Mártont és nem tudta elkerülni a sorsát, egészen haláláig, 397. november 8-áig volt püspök. A legenda szerint testét három nappal később, november 11-én helyezték örök nyugalomra, nemsokkal később pedig szentté avatták és ő lett a természetgyógyászok védőszentje.

A Márton-nap, azaz a november 11. azonban más okból is fontos volt: ahogyan már fent említettük, a Márton-nap eredetileg egy ókori ünnepnap volt, ami később is megmaradt, ha átalakult formában is. Ugyanis ekkor fejeződik be az aratás és a szüret és kapták meg a munkások a bérüket, ami gyakran hizlalt libát is tartalmazott, amit azonnal elfogyasztottak, hiszen másnap kezdődött a 40 napos böjt. Márton-naphoz pedig nemcsak a liba, hanem az újbor megkóstolása is hozzátartozik. A hiedelmek szerint pedig aki Márton napon berúg az újbortól, az vidám évre számíthat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szegények és gazdagok eledele is, minden csak a tálalástól függ: így készül a tökéletes ludaskása

Lúdaskását kevesen tudnak jól készíteni, étteremben, vendéglőkben szinte alig kapható.

A Márton napi libasült és lakoma

Márton nap a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, éppen ezért ezen a napon hatalmas lakomákat, bálokat szokás tartani, annak ellenére is, hogy a Márton-napi hagyományok része, hogy ezen a napon nem szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulásához vezethet.

A Márton napi libasült eredete, pedig egészen a fent már említett libaólban való bujkálásig vezethető vissza, ugyanis a legenda szerint, miután megtalálták Szent Mártont és püspökké avatták a tiszteletére felszolgálták az őt lebuktató állatokat. Azaz a Márton napi menü nem volt más, mint libasült és bor.
Fent már esett pár szó a Márton-napi újbor fogyasztásról, amihez több néphiedelem is tartozik: ilyen az, hogy ha Márton napján zöld a szőlő leve, akkor enyhe télre számíthatunk, ráadásul a Márton-bornak gyógyító hatást is tulajdonítottak.

Márton-napi lampionos felvonulás

A mai napig sok helyen él még az a Márton napi hagyomány, miszerint a libasült előtt lampionos felvonulást tartanak. Ennek a Márton-napi szokásnak az eredete Márton és a koldus találkozása, a felvonulást sokszor ezért római katonának öltözve, piros talárral tartják.

EZ IS ÉRDEKELHET

Utolsó lehetőség: több ilyen akció idén nem lesz az Aldiban, Tescóban

Élesedtek a leárazások!

Magyarországon ezt a Márton napi szokást leginkább a német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében történik, amikor is a családok az utcákat járják a maguk készített lámpásokkal, miközben Márton napi dalokat énekelnek. A megemlékezés sokszor a Márton-napi tűz meggyújtásával és liba vagy ember alakú sütemény fogyasztásával végződik.

Márton-napi időjóslás

A Márton-naphoz több időjáráshoz kapcsolódó jóslás is tartozik: ilyen a fent már említett szőlő színe, illetve az, hogy a Márton-napi népi hiedelem szerint, ha a sült liba mellcsontja barna és rövid, akkor saras lesz a tél, míg, ha hosszú és fehér, akkor havas. Ezen felül úgy tartják, hogy „ha Márton fehér lovon érkezik, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”, más megfogalmazásban „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”. Azaz a Márton napi időjárást nézve jó esélyünk van egy fehér karácsonyra.