Meddig drágulhatnak még a lakások? Itt a válasz!

A társasházi használt lakások négyzetméterára tíz év alatt 45 százalékkal nőtt, az újaké pedig 37 százalékkal. A kedvezmények nélkül számolt nettó fizetések 72 százalékkal nőttek 2008-hoz képest. 10 évvel ezelőtt többet kellett dolgozni egy lakás megvásárlásához. Az ingatlan.com elemzése szerint a lakáspiac stabilnak mondható és nem láthatók hanyatlásra utaló jelek.

A gazdaság minden részét, így az ingatlanpiacot is komolyan érintő válság tízéves évfordulója és a 2014 óta tartó lakáspiaci élénkülés miatt egyre többször kerül elő, hogy meddig tart még a lakásdrágulás, mikor várható a lakásárak csökkenése. Az ingatlan.com összevetette a mostani és tíz évvel ezelőtti helyzetet a lakásárak, a nettó jövedelmek, a lakáshitelezés és a megtakarítások alakulása alapján. “Bár a lakáspiac az elmúlt tíz évben változatos eredményeket ért el, a mostani helyzet azért jóval stabilabbnak tűnik és következő 1-3 évben növekedésben maradhat a piac" - összegezte az elemzést Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az elemzés szerint országos átlagban 2008-ban egy 50 négyzetméteres társasházi használt lakás ára 8,1 millió forint volt, míg az idén 45 százalékkal többet, közel 12 millió forintot kell értük fizetni. Egy 50 négyzetméteres új, társasházi lakás átlagos ára az ára tíz év alatt 37 százalékkal 20,5 millió forintra nőtt. Országon belül persze nagy eltérések lehetnek, a fővárosban például jóval nagyobb ütemben drágultak az ingatlanok: egy 50 négyzetméteres társasházi lakás például 66 százalékkal közel 18,05 millióra drágult a KSH adatai alapján.

Nőttek a fizetések, kevesebb a problémás hitel

A lakásdrágulás mellett azonban a fizetések is emelkedtek. A kedvezmények nélkül számolt nettó fizetések a 2008-as havi 122 ezerről 210 ezer forintra, azaz 72 százalékkal emelkedtek. Tehát mind a használt, mind az új lakások árai kisebb ütemben nőttek, mint a nettó fizetések.

Lényeges az is, hogy a válság idején a hitelállomány is jelentősen romlott, mert sokkal több volt a problémás hitel, amelyeket az adósok nem tudtak rendszeresen törleszteni. Az elmúlt időszakban viszont a problémás hitelek aránya 10-11 százalék körüli szintre csökkent, a válság éveiben ez 20 százalék körül járt. A túlzott eladósodás megakadályozása érdekében fékek is vannak a rendszerben, ezt szolgálja például a jövedelemarányos törlesztési mutató. Amíg a felvett lakáshiteleket a tulajdonosok határidőben tudják törleszteni, addig a lakásárak is stabilak maradhatnak.

10 éve többet kellett dolgozni egy lakásért

Tíz évvel ezelőtt közel 7,5 évi nettó fizetés kellett egy 50 négyzetméteres használt társasházi lakáshoz, az idei adatok szerint csak 7 évet kell ezért dolgozni. Egy azonos méretű új lakáshoz 2008-ban 10,5 évnyi nettó fizetésre volt szükség, a 2018-as adatok szerint pedig 8 év kell hozzá. Az ingatlan.com elemzésével összhangban van az MNB legutóbbi lakáspiaci jelentése, amely szerint bár jelentős drágulás következett be a lakóingatlanok piacán, a lakásárak még a gazdasági környezet által indokolt szint alatt tartózkodnak országosan, egyedül a fővárosban érték el azt a szintet.

Balogh László szerint a lakásépítési kedv, a lakásfejlesztések alakulása és a kereslet is növekszik, egyelőre nem látszanak olyan jelek, amelyek lakáspiaci visszaesésre utalnának. Egy-egy nemzetközi gazdasági sokk vagy válság természetesen befolyásolhatja a magyar gazdaság teljesítményét, ami hatással lehet a fizetésekre és a lakásárakra is. Egyelőre azonban komolyabb hanyatlásra a külső tényezők alapján sem kell számítani, emiatt pedig a lakáspiaci élénkülés a következő 2-3 évben is folytatódhat.