Még most is számtalan települést találunk, ahol az elmúlt egy év alatt ugrásszerűen nőtt a lakosok száma.

Néhány év, évtized alatt sokat változott, mely helyek számítanak vonzó lakóhelynek Magyarországon. A községekből valamikor a városokba áramlott a lakosság, legfőképpen a munkalehetőségeket keresve. Jelenleg sokkal jellemzőbb, hogy a városok kiürülnek, az agglomerációk azonban újra megtelnek élettel. A világjárvány alatt sokan költöztek egyenesen üdülőövezetekbe, a rezsiválság viszont visszaűzte a távfűtéses városi lakásokba a magyarokat. A Pénzcentrum új cikksorozatában régiónként elemezzük, hogy mely településekre költözhettek a legtöbben az elmúlt években, vagy mely városok, falvak váltak újra népszerűvé az egyes országrészekben, vármegyékben. Ezúttal Észak-Magyarország régióban vizsgáltuk meg alaposabban, hogyan változott az állandó lakosság száma.
A Pénzcentrum nyári cikksorozatában Magyarország régióit vizsgálja meg aszerint, hogy az ott található településeken hogyan alakult az állandó lakosság száma. A sorozatban Közép-Magyarország régiójával - Pest vármegye és Budapest területévvel -, külön nem foglalkozunk, mivel a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már külön cikkekben foglalkoztunk. A sorozat első részében - a Budapest és Pest után következő első NUTS 2 régió -, a Közép-Dunántúl lakosságszám változásait elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúl régiót vettük górcső alá, a harmadik pedig a Dél-Dunántúl régiót. A Dunántúl után a következő NUTS 2 régió Észak-Magyarország, jelen cikkünkben ennek a területnek a települési adatait elemezzük. Külön kitérünk az egyes vármegyékre is, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén területére. Friss elemzésünkből kiderül, mennyien választhatták új lakóhelyükül a Börzsöny, Bükk vagy Mátra völgyeinek településeit, vagy az északi határ környéki falvakat.
Az országos átlagot tekintve Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent 2023 év elejéhez képest, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva. A belügyminisztériumi nyilvántartás szerint hazánk állandó lakossága 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Észak-Magyarország régióban 1 millió 131 ezer állandó lakost tartottak nyilván 2024 januárjában, ez 2023-hoz képest 0,65, 2020-hoz képest 2,87 százalékos a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy az országos átlagnál rosszabb a helyzet észak-keleten, viszont például a már vizsgált Dél-Dunántúlon még ennél is nagyobb az elnéptelenedés.
A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeiek dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 37 borsodi, 7 hevesi és 6 nógrádi, az ötéves összevetésben pedig az 51-ből 35 borsodi, 9 nógrádi és 7 hevesi van. (Azért lett végül 51-es toplista, mert az 50. helyezett Nagyút és Szajla között holtverseny alakult ki.) Viszont azt is érdemes megjegyezni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénből 358 település volt versenyben, míg Nógrádból csak 131, Hevesből pedig 121 település. Így nem csoda, hogy a TOP50-ben is sok a borsodi község.
A legnépszerűbb települések egytől egyig községek, és ebben a régióban nem is találunk olyan várost, amelyet egyértelműen gyarapodónak lehetne nevezni. Ebben a régióban is előnyben voltak a kisebb falvak, de akad a toplistán néhány 1000 fő feletti település település is. 2023 év eleje óta kiugró volt a állandó lakosságszám növekedés üteme a Zsujta, Varbóc, Abaújszolnok, Szőlősardó és Irota településeken - egytől egyig borsodban találhatók. Zsujta az ötéves összevetésben ugyancsak az élen jár, a harmadik helyet szerezte meg, első lett Kéked, második Nagyhuta. Ezeken a helyeken közel másfélszeresére nőtt a lakosságszám 5 év alatt.
A számszerű növekedéssel ebben a régióban is szinte alig érdemes foglalkozni, igazi rekordereket nem lehet találni. Ostoros, Mályi, Kistokaj, Sajóörös, Őrhalom, Kál és Kéked lakossága nőtt 100-nál több fővel, de a legnagyobb növekedés is Ostoroson mindössze 261 főt tett ki.
Legnépszerűbb települések Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Borsodnak 649 863 fő volt az állandó lakosok száma 2024. január 1-jén. A fogyás egy év alatt 0,65 százalékos, öt év alatt pedig 3,1 százalékos volt. 2020 óta 21 ezer fő, nagyjából egy közepes méretű városnyi lakos "hiányzik" a megyéből.
A borsod-abaúj-zempléni toptelepülések nem fognak nagy meglepetést okozni, hiszen mindegyik szerepelt már a régiós ranglistán is. Egy év alatt Zsujta, Varbóc és Abaújszolnok mutattak 7 százalékot meghaladó növekedést, a toplistára kerüléshez 3,2 százalékos lakosságszám-emelkedés kellett. 2020 óta pedig több mint 40 százalékkal nőtt Kéked, Nagyhuta, Zsujta és Pányok állandó lakossága. Ez országos viszonylatban is jelentős teljesítmény. A TOP20-ba jutáshoz 9,4 százalékos növekedés kellett.
A legnagyobb települések, amelyek a TOP20-ba már nem fértek be, de növekedésben fel tudták venni a versenyt a törpefalvakkal: Sajóörös, Kistokaj, Hidasnémeti, Mályi, Tiszatarján, Bogács, Sajókeresztúr, Kesznyéten, Farkaslyuk, Szalaszend, Bükkaranyos, Szentistván, Sajóecseg, Boldva, Szalonna, Sajószöged, Monok, Szendrőlád, és még lehetne folytatni a sort. Az első város, ami felbukkan az ötéves toplistán az Felsőzsolca, közel 1 százalékkal nőtt a lakossága.
A városok közül minimálisan növekedni tudott 2020 óta Emőd, Mezőkeresztes és Nyékládháza is, mely nagy teljesítmény annak tükrében, mennyire jellemző ebben a megyében a lakosságszám apadása a városokra. 2023-ról 2024-re pedig csak Rudabánya és Putnok lakossága nőtt, de ötéves távon ezek a helyek is jókora csökkenést mutatnak.
A borsodi városok közül nem egy jelentős csökkenést mutatott: az állandó lakosság terén Tiszaújváros 9,5, Kazincbarcika 8,2, Sárospatak 6,6, Sátoraljaújhely 6,3 százalékos apadást mutat. Ezzel mind megelőzték a megyeszékhelyet, Miskolcot, ahol 2020 óta 5,5 százalékkal csökkent a lakószám, 157 544-ről 148 906-ra.
Legnépszerűbb települések Heves vármegyében
Hevesben 292 708 állandó lakos volt bejelentve az idei év kezdetén, 0,6 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, és 2,3 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Ez jobb arány, mint a borsodi vagy nógrádi, de valamivel rosszabb, mint az országos átlag. Összesen 6813 fővel van kevesebb, mint öt évvel korábban.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A hevesi települések rangsorában szintén csak községek vannak, egy nagyközség - Kál - bukkant fel a listán. Viszont már korántsem csak kisfalvakat láthatunk a toplista élén, egészen sok az 1000 fő feletti település. Az élen Bükkszentmárton és Demjén állnak - előbbi Eger felett, Szilvásvárad mellett található, utóbbi pedig Eger alatt. A TOP20-ba kerüléshez több mint 1 százalékos növekedés kellett.
Az ötéves listán az első helyen áll Demjén, második helyen pedig egy szomszédos település, Ostoros. A növekedésükben bizonyára szerepet játszik az agglomerációs hatás, illetve Demjén a fürdőjéről is híres. A TOP20-ban kerüléshez legalább 2,6 százalékos növekedés kellett.
Hevesben egyetlen várost sem találni, amely 2023 és 2020 óta is növekedést mutatott volna. A legtöbb, amit város fel tudott mutatni, hogy 2 fővel nőtt az állandó lakossága: Pétervására ezzel csaknem 0,1 százalékos növekedést ért el egy év alatt. A számszerű növekedés terén sem állnak jól a megye települései, mindössze két helyen tudott legalább 100 fővel nőni a lakosságszám: Ostoros és Kál településeken.
A megyeszékhelyen, Egerben 4,8 százalékos csökkenés mutatkozott 5 év alatt, csaknem 2500 fővel kevesebb lakót számláltak. Így már 50 ezren sem laknak hivatalosan Egerben, mindössze 49 486 fő. Gyöngyös még ennél is nagyobb csökkenés mutatott, 6,5 százalékkal apadt a lakossága 2020 óta, év elején 26 724 fő volt bejelentve.
Legnépszerűbb települések Nógrád vármegyében
Nógrád területén laknak a régióban hivatalosan a legkevesebben, 2024. január 1-jén 188 470 fő volt bejelentve. Ez 0,75 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban és 2,9 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Így sem az országhoz, sem a régióhoz képest nem túl fényes a helyzet Nógrádban. Összesen 5561 fővel laknak idén kevesebben a vármegyében, mint 2020-ban.
Bár a toplistán jellemzően kisebb lakosságszámű települések kaptak elsősorban helyet, mégsem olyan törpefalvakkal van tele, mint a borsodi lista. Ez persze a településszerkezetből is adódik, mely jelentősen eltér a két megyében. 2023-ról 2024-re Nógrádkövesd, Szalmatercs és Egyházasdengeleg lakossága nőtt arányaiban a legjobban. 2020 óta pedig több mint 10 százalékos növekedést ért el Pusztaberki, Berkenye, Debercsény, Kisecset, Cserhátszentiván, és Őrhalom is - utóbbi így már 1110 fős település, a legnépesebbek között van a TOP20-ban. Egyben ez az egyetlen település, amely 100 fő feletti növekedést mutatott:
A városok közül egy sem mutatott növekedést: Pásztó, Rétság, Szécsény, Balassagyarmat, Bátonyterenye és Salgótarján 3,6-7,2 százalékos csökkenést mutattak. A megyeszékhelyen 32 364 fő volt az állandó lakosság év elején, 2513 fővel kevesebb, mint 2020-ban.
Demográfiai cikksorozataink
A Pénzcentrum nyári cikksorozatában a magyarországi NUTS 2 régiókat vizsgáljuk a lakosságszám változása szempontjából. Az első részben a Közép-Dunántúlon található települések helyzetét elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúlt, a harmadikban pedig Dél-Dunántúl került a fókuszba. Jelen cikkünk Észak-Magyarország régiót vizsgálta, a következő pedig Észak-Alföld, és végül Dél-Alföld régiója lesz. Budapestet és az agglomerációt - mely magában foglalja egész Pest megyét -, már külön elemeztük korábban, ezért most a Közép-Magyarországi régióra, mely az említetteket foglalja magában, külön nem térünk ki.
Tavasszal indított sorozatunkban nemcsak a fővárost és az agglomerációt vizsgáltuk: a magyarországi slágertelepülések volt az első rész témája, a második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel, és a friss falusicsok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Volt cikkünk a nagyobb tavaink körül található településekről, illetve a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogú városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk is. Ennek a sorozatnak az egyes részei itt találhatók.

Újabb budapesti lomtalanítás dátum derült ki: ez a kerület még várhat, csak nyáron viszik el a lomot
Fontos, hogy a nem a megjelölt időpontban történő lomkikészítés közterület-szennyezési szabálysértésnek minősül.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
Jövőépítés pénzügyi stressz nélkül – Így segít a Fundamenta valóra váltani a lakásálmokat (x)
Ismét mozgásba lendült a lakáspiac, a lakhatás kérdése aktuálisabb, mint valaha. Az ingatlanárak az egekbe járnak, mi lehet mégis a megoldás?
-
Húsvét előtti kuponnapok a SPAR üzletekben! (x)
Eljött a húsvéti készülődés ideje, vedd Te is az irányt a legközelebbi SPAR vagy INTERSPAR áruház felé, ahol akár 20-60 százalékos kedvezmények, valamint két darab 20%-os kedvezményre jogosító Joker kupon is vár rád 2025. április 3. és 15. között.
-
Harmadszorra is a Gránit Bank lett Magyarország leggyorsabban növekvő digitális bankja (x)
Sorozatban a harmadik alkalommal ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


