Ezrek hagyják el ezeket magyar városokat, falvakat: mégis, mi elől menekülnek?

Cikksorozatunk első részében az Észak-Magyarország régió lakosságszám változását vizsgáltuk, a második részben pedig Észak-Alföld településeit vettük górcső alá. A jelenlegi, legújabb részben Dél-Alföld régió lakosságszám vátlozását elemezzük, külön vizsgálva Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéket.  Meglepetésünkre akadt olyan megye a régióban, ahol egyetlen településen sem lehetett növekedést látni 5 év viszonylatában, ott tehát nem érvényesült az agglomerációs vonzás, a falusi CSOK, vagy a pandémiás karanténhatás sem. Így a régiós TOP50-es listán csak két vármegye települései keltek egymással versenyre, és az eddigi régiós listákkal ellentétben nem apró- és törpefalvak kerültek az élre, sőt nem is csak falvakat találunk a listában. Több kisváros is népszerűvé vált ebben az országrészben az utóbbi években.

A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartásának adatai szerint 2023. január 1-jén 9 804 022 állandó lakost tartottak nyilván Magyarországon. 0,4 százalékkal kevesebbet mint 2022-ben, és 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban az év első napján. Dél-Alföld régióban 1 248 946 lakost tartottak nyilván 2023-ban, vagyis a lakosság 12,7 százaléka az országnak ezen a területén él. A lakosságszám apadása ebben a régióban is magasabb, mint országosan, illetve több, mint az Észak-Alföldön, de kevesebb mint Észak-Magyarországon: egy év alatt 0,69 százalékkal, 5 év alatt pedig 3,18 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma. Fontos, hogy a lakosságszám változást nemcsak az elvándorlás befolyásolja, hanem a születések és halálozások száma is. Azonban, ha kiugró növekedés vagy csökkenés mutatkozik, az bizonyos, hogy nem pusztán a népszaporulat vagy a természetes fogyás jele, hanem hogy el- vagy odaköltöznek más helyekről a lakosok.

Legnépszerűbb települések Dél-Alföldön

Megvizsgáltuk, hogy egy és 5 év távlatában mely településeken nőtt a leginkább a lakosságszám ebben a régióban. A 254 vizsgált helység közül egy év viszonylatában 79 mutatott növekedést (31,1%) és 1 helyen stagnált a lakosságszám. Tehát a régió településeinek kétharmadában csökkenés látható. Békés vármegyében például egyetlen településen sem mutatkozott növekedés a 75-ből öt év viszonylatában - csak 2022-ről 2023-ra mutatkozott néhány helyen pozitív változás, viszont számszerűen az is minimális volt. 

A TOP50 település közé, ahol legnagyobb arányban nőtt a lakosság egy és 5 év alatt, nagyrészt községek kerültek, de találunk a rangsorban azért néhány kisebb várost is. Ilyen város Mórahalom, Sándorfalva, Dunavecse, Kerekegyháza, Lajosmizse, Kistelek és Tiszakécske. Közülük csak Lajosmizsén és Tiszakécskén nagyobb a lakosságszám 10 ezernél. Ha a megyeszékhelyeket nézzük, sem egy, sem öt év alatt nem volt növekedés. Kecskeméten 2,77 százalékos, Szegeden 3,98 százalékos, Békéscsabán 4,51 százalékos csökkenés volt 2018 óta az állandó lakosok számában. A megyei jogú Hódmezővásárhely szintén csökkent, 4,29 százalékkal.

Az elmúlt egy év nyertesei a régióban a Dunához közeli Dunavecse, a szerb határ menti Mórahalom, valamint a Szeged melletti Sándorfalva és Kistelek.

A rangsorból - például Észak-Magyarországhoz képest feltűnően - hiányoznak a 100 fő alatti törpefalvak is, ami azzal is magyarázható, hogy ebben az országrészben a településszerkezet eltérő. Nincs is 100 fő alatti település - és 500 fő alatt is csak 26 helység van. A TOP50-es listában az 5 éves időtartamot nézve 31 Bács-Kiskun megyei település került, Békés megyei pedig egy sem, így a megyék versenye nagyon egyértelműen alakult. Ha pedig az egyéves növekedést nézzük arányaiban, akkor is az élen 8 Bács-Kiskun megyei község áll: Ferencszállás, Bugacpusztaháza, Tataháza, Dunaegyháza, Helvécia, Drágszél, Ballószög és Dunatetétlen:

Bár ennek nem szenteltünk külön listát, lakosságszám változások kapcsán érdemes említeni, hogy néhány településről valóban szinte menekülhetnek a lakók. Bácsszőlős, Kövegy, Bácsszentgyörgy, Körösújfalu, Örménykút, Kertészsziget lakossága több mint 10 százalékkal csökkent 2018 óta és az utóbbi évben is legalább 3 százalékkal fogyott a lakosok száma. Igazi rekorder Magyardombegyház, ahol 253 főről 211-re zuhant az állandó lakosok száma 5 év alatt.

Legnépszerűbb települések Bács-Kiskun vármegyében

Külön-külön vizsgálva a megyéket Bács-Kiskunban 119 településből 43-ban nőtt a lakosok száma (36,1%), a többiben csökkent. Öt év viszonylatában 37 település mutatott növekedést (31,1%). A megyei toplistát 2022-ről 2023-ra Bugacpusztaháza, Tataháza, Dunaegyháza és Helvécia vezetik. A TOP20-ba egy város is került, Dunavecse:

5 év távlatában pedig Ballószög, Helvécia, Kunbaracs, Dunaegyháza, Kunszállás és Lakitelek került az élre. A Kecskemét vonzáskörzetében található Ballószög 17,8 százalékkal növekedett, 3 698 főről 4 355-re növekedett 2018 óta. A mellette található Helvéciával együtt több mint 1000 fős növekedést mutatnak, miközben Kecskemétről bő 3000 fő "hiányzik". A TOP20-ba ezúttal nemcsak Dunavecse, hanem Kerekegyháza is befért a városok közül.

Legnépszerűbb települések Békés vármegyében

Békés vármegyében, ahogy azt már említettük, nehéz "népszerű" településekről beszélni. Az ötéves listán egyetlen település sincs, ahol nőtt volna a lakosságszám. Úgy tűnik, a megyében már az is teljesítmény, ha nem drasztikusan csökken a lakosság 5 év alatt. A legjobb helyzet Dobozon van, ahol csak fél százalékkal lettek kevesebben. 2022-ről 2023-ra valamivel jobb a helyzet, azonban így is csak 9 települést találtunk, ahol minimálisan emelkedett az állandó lakosok száma. Kardost, Sarkadkeresztúrt és Újkígyóst érdemes itt kiemelni, ezeken a helyeken volt a növekedés számottevő a Békés megyei állapotokhoz képest:

A legdrasztikusan lakosságszám-csökkenés Gerendás, Mezőgyán, Nagykamarás, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Bélmegyer, Kertészsziget, Örménykút, és Magyardombegyház községekben volt, több mint 10 százalék 5 év alatt. Egy év alatt pedig Ecsegfalva, Almáskamarás, Geszt, Körösújfalu, Örménykút, és Kertészsziget lakossága csökkent a leginkább, több mint 3 százalékkal.

Békéscsabán 2710, Orosházán 1540, Gyulán 1295, Szarvason 1134 fővel csökkent a lakosság 2018 óta. Az elnéptelenedő városok lakossága viszont nem a környező falvakba vándorolt a jelek szerint.

Legnépszerűbb települések Csongrád-Csanád vármegyében

A 60 Csongrád-Csanád megyei település közül 20-ban, vagyis a harmadában nőtt a lakosok száma 5 év alatt akár minimális mértékben, egy év alatt pedig 26-ban mutatkozott lélekszám-emelkedés, 1 helyen (Székkutason) -stagnálás. A 2022/2023-as csongrádi listát a Szeged és Makó között található Ferencszállás, a Hódmezővásárhelyhez közel eső Mártély és a határmenti Apátfalva vezetik. A 20-as toplistába három város is került: Mórahalom, Sándorfalva és Kistelek. Az ötéves növekedésben pedig a Szegedhez közeli Szatymaz, és Deszk, valamint Mórahalom, több mint 200 fővel nőtt a lakosok száma ezeken a helyeken, akárcsak Sándorfalván, Bordányban, és Algyőn is:

Igazán nagy csökkenés 5 év alatt Nagytőkén, Árpádhalmon, Kövegyen, Eperjesen és Nagylakon volt, több mint 10 százalék. Az egyéves csökkenés pedig Derekegyházán (3,9%) és Kövegyen (4,6%) volt a legnagyobb.

A cikksorozatunk következő három részében a három dunántúli régióval fogunk foglalkozni ugyancsak régiós és megyei bontásban. Ha szeretnéd elolvasni a sorozat többi részét itt megteheted.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek ezekre a vidéki településekre a magyar családok: mégis, mit tudhatnak?

Cikksorozatunk új részében a lakosságszám változásokat Észak-Alföld régióban, és az országrészhez tartozó három megyében külön is megvizsgáltuk.