Alattomos népbetegség támadja a magyarokat: főleg a férfiak vannak veszélyben

Immár 18. alkalommal a KSH 2020-ban is kiadta a Nők és férfiak Magyarországon c. zsebkönyvét. Ebben a nők és férfiak itthoni helyzetét mutatják be, diagramok segítségével elemezve a népesség összetételét, alakulását, a munkaerőpiacot, az oktatást vagy éppen a bűnözés, turizmus adatait a nemi arányok szempontjából.

Azért fontosak ezek a kiadványok, mivel a nők és férfiak helyzetének, lehetőségeinek számos területen mérhető egyenlőtlensége jelentős, de nagy mértékben függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától. Ha részletesen foglalkozunk az adatokka, sok értékes információt nyerhetünk ki belőlük.

Korábban már foglalkoztunk a kiadvánnyal, akkor a nők és férfiak eltérő helyzetét az oktatás területén vizsgáltuk, most azonban egy sokkal sötétebb témához nyúltunk: az öngyilkossághoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Húsbavágó nemi egyenlőtlenség a magyar egyetemeken: emiatt maradnak le tízezrek

Magyarországon megdöbbentő sok azoknak a nőknek az aránya, akik nem jutnak, jutottak el a középfokú oktatásba, így sem érettségük, sem pedig szakmájuk nincs. A helyzet azonban megváltozik, ha bejutottakról, illetve már a felsőoktatásban résztvevőkről beszélünk, itt ugyanis, ha nem is sokkal, de arányait tekintve már több a nő, mint a férfi. Azonban ha közelebbről megnézzük a tradicionálisan inkább női, illetve férfi képzési területeket, akkor azt találjuk, hogy a nők felülreprezentáltak olyan szakmákban, ahol a várható átlagos bruttó jövedelem százezrekkel marad el a klasszikusan férfiak által dominált szakmáktól. Még rosszabb a helyzet akkor, ha azt is megnézzük, mely képzések ma igazán keresettek a munkaerőpiacon, ezek között ugyanis gyakorlatilag nincsen olyan, amit többségében nők végeznének.

A KSH ahogy mindenről, azokról a magyarokról is pontos statisztikát vezet, akik önkezükkel vetnek véget az életüknek. Fontos elmondani, hogy előzménye sok esetben a depresszió, mely nem hangulat, hanem orvosi értelemben véve komoly betegség betegség.

Magyarország hosszú évekig vezette az öngyilkossági statisztikákat, a Kádár-kor úgynevezett hanyatló korszakában kétségbeejtően sok magyar vetett véget önkezével életének, ennek súlyos társadalmi okai voltak, mára azonban a helyzet valamelyest javult. (A szocializmusban az alkoholfogyasztás és az öngyilkosok arányos száma nagyjából kétszeresére nőtt. Ezek a mutatók is a rendszerváltás táján kezdtek javulni.)

Helyünk Európában

Tehát javultak ugyan valamelyest a mutatók, ám még mindig kétségbeejtően sok azok száma itthon, akik a halált választják életük feloldhatatlan(nak tűnő) ellentéteik megoldására. A kiadvány az Eurostat 2016-os adatait közli, ezek szerint az Európia Unió akkori 28 tagállamában 100 ezer lakosra 4,5 női, és 17 férfi öngyilkos jutott, Magyarország azonban felhúzza ezt az átlagot: itthon 100 ezer emberből 8,4 nő és 30,9 férfi vet véget évente a saját életének.

Ahogy a grafikonon is látszik, ez a probléma a férfiakat komolyabban érinti, minden országban magasabb az arányuk. Az uniós országok közül Máltán, Cipruson és Görögországban a legjobb a helyzet, ott követik el a legkevesebb öngyilkosságot, és Litvánia az az ország, ahol egyszerűen borzalmas a helyzet.

Az öngyilkosság és a magyar férfiak

A statisztikákból kiolvsható, hogy 1980 óta folyamatosan csökken azok száma, akik szándékosan dobják el maguktól az életet, akkoriban a férfiak esetében közel 3500, nők esetében évi 1500 volt ez a szám.

2000 óta aztán felgyorsult ez a csökkenő tendencia, ennek oka az is lehet, hogy a korábbi elnyomásban megnyomorított generáció szép lassan eltávozik, ám a probléma még mindig akut, és az sem segít róla, ha össztársadalmi szinten kevesen beszélünk róla, egyszerűen ez tabutémának számít. Holott a probléma megelőzhetó lenne. 

A depresszió komoly betegség

A depresszió orvosi értelemben vett betegség, melynek legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. A nem kezelt súlyos major depressziós betegek 15-19 százaléka önkezével vet véget az életének, az öngyilkosságot elkövetők 65-80 százaléka szenved a depresszióban.

Depresszióról abban az esetben beszélünk, ha az alább felsorolt kilenc tünet közül legalább öt több mint két héten keresztül észlelhető a betegnél. Jellemzői a

• nyomott, szomorú hangulat;
• az érdeklődés csökkenése vagy teljes elvesztése;
• jelentős testsúlycsökkenés esetleg fokozott étvágy (az esetek 10-15 százalékban);
• alvászavar;
• nyugtalanság vagy gátoltság;
• folyamatos fáradtságérzet;
• érdektelenség;
• lecsökkent koncentrációs- és döntési képesség valamint öngyilkossági gondolatok.