Nyomorfalvak Magyarországon: itt élnek a legszegényebb családok

Nyomorfalvak Magyarországon: itt élnek a legszegényebb családok

2016. augusztus 9. 05:47

Míg a legazdagabb településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek", addig a legszegényebb járásokban vegetálnak a magyar családok. Az extrémitásokat jól mutatja, hogy vannak, akik a dögkútból szerzik be a vacsorára valót.

Több mint félmillió embernek sikerült a 2010-es kormányváltás óta kikerülnie a mélyszegénység köréből

- hangoztatta még július elején Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár.

A kijelentéssel csupán annyi volt a gond, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységről szóló adatai ránézésre mást bizonyítanak. Legalábbis a KSH "Jövedelem-eloszlás, szegénység (2003-2015)" statisztikája szerint

2010-ben a szegénységi ráta 12,3 százalék volt, 2015-ben viszont már 14,9 százalék.

Az Index megkeresésére később az EMMI kiemelte, hogy a helyettes államtitkár a KSH 2015-ös adataira hivatkozott. Válaszukban kiemelték,

2.2. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés összetett mutatója 2014-ben számottevő javulás következett be a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek életkörülményében Magyarországon. A teljes lakosság 28,2%-át, azaz 2 millió 738 ezer főt érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, számuk 3,6 százalékponttal, 359 ezer fővel csökkent 2013-hoz képest. Jelentősen, 4,6 százalékponttal csökkent a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, 2,6 százalékponttal mérséklődött a munkaszegényeké, és minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkent a relatív jövedelmi szegénységben érintettek aránya. Az említett három csoportba tartozók között átfedések is vannak. A magyar társadalom 7,1%-a érintett egyszerre két szegénységi dimenzióban. Közülük a legnagyobb arányt, 5%-ot azok tesznek ki, akik egyszerre jövedelmi szegények és súlyosan depriváltak. A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen érintettek, a 2013. évi 4,7%-ról 2014-re 3%-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy közel 166 ezren kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből.

Vacsora a dögkútból

Habár a statisztikák nem teljesen egyértelműek, az továbbra is tény, hogy földrajzilag továbbra is egyértelműen nyomon követhető a társadalmi rétegek elszakadása Magyarországon. A társadalmi csoportok egyre erőteljesebb jövedelmi polarizációját a KSH legfrissebb, a háztartások életszínvonalát vizsgáló tanulmánya is megerősíti.

Mint az látható, az ország hét régiója közül a közép-magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt havi szinten 105 ezer forintból gazdálkodhat a lakosság; míg az

Észak-Alföldön fejenként mindössze havi 76 ezerből kell boldogulnia a családoknak.

Az eltérés ráadásul ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett, államigazgatási járásonként vizsgáljuk a családok jövedelmi viszonyait. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A "nyomorfalvakban" hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez a gyakorlatban olyan extrémitásokat idéz elő, hogy

akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.

A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban viszont bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

10. Ózdi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 494 827 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 256 741 Ft/év/fő

9. Jánoshalmai államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 494 650 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 197 127 Ft/év/fő

8. Zalakarosi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 488 242 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 174 649 Ft/év/fő

7. Derecske-Létavértesi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 485 980 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 191 669 Ft/év/fő

6. Csengeri államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 485 076 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 112 421 Ft/év/fő

5. Lengyeltóti államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 484 272 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 162 718 Ft/év/fő

4. Sarkadi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 475 140 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 125 126 Ft/év/fő

3. Bácsalmási államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 469 697 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 166 403 Ft/év/fő

2. Kisteleki államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 469 297 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 141 718 Ft/év/fő

1. Bodrogközi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 462 383 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 116 914 Ft/év/fő

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 21. hétfő
Alajos, Leila
25. hét
Június 21.
A zene ünnepe
Június 21.
Jóga világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?