Nyomorfalvak Magyarországon: itt élnek a legszegényebb családok

Nyomorfalvak Magyarországon: itt élnek a legszegényebb családok

2016. augusztus 9. 05:47

Míg a legazdagabb településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek", addig a legszegényebb járásokban vegetálnak a magyar családok. Az extrémitásokat jól mutatja, hogy vannak, akik a dögkútból szerzik be a vacsorára valót.

Több mint félmillió embernek sikerült a 2010-es kormányváltás óta kikerülnie a mélyszegénység köréből

- hangoztatta még július elején Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár.

A kijelentéssel csupán annyi volt a gond, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységről szóló adatai ránézésre mást bizonyítanak. Legalábbis a KSH "Jövedelem-eloszlás, szegénység (2003-2015)" statisztikája szerint

2010-ben a szegénységi ráta 12,3 százalék volt, 2015-ben viszont már 14,9 százalék.

Az Index megkeresésére később az EMMI kiemelte, hogy a helyettes államtitkár a KSH 2015-ös adataira hivatkozott. Válaszukban kiemelték,

2.2. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés összetett mutatója 2014-ben számottevő javulás következett be a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek életkörülményében Magyarországon. A teljes lakosság 28,2%-át, azaz 2 millió 738 ezer főt érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, számuk 3,6 százalékponttal, 359 ezer fővel csökkent 2013-hoz képest. Jelentősen, 4,6 százalékponttal csökkent a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, 2,6 százalékponttal mérséklődött a munkaszegényeké, és minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkent a relatív jövedelmi szegénységben érintettek aránya. Az említett három csoportba tartozók között átfedések is vannak. A magyar társadalom 7,1%-a érintett egyszerre két szegénységi dimenzióban. Közülük a legnagyobb arányt, 5%-ot azok tesznek ki, akik egyszerre jövedelmi szegények és súlyosan depriváltak. A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen érintettek, a 2013. évi 4,7%-ról 2014-re 3%-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy közel 166 ezren kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből.

Vacsora a dögkútból

Habár a statisztikák nem teljesen egyértelműek, az továbbra is tény, hogy földrajzilag továbbra is egyértelműen nyomon követhető a társadalmi rétegek elszakadása Magyarországon. A társadalmi csoportok egyre erőteljesebb jövedelmi polarizációját a KSH legfrissebb, a háztartások életszínvonalát vizsgáló tanulmánya is megerősíti.

Mint az látható, az ország hét régiója közül a közép-magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt havi szinten 105 ezer forintból gazdálkodhat a lakosság; míg az

Észak-Alföldön fejenként mindössze havi 76 ezerből kell boldogulnia a családoknak.

Az eltérés ráadásul ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett, államigazgatási járásonként vizsgáljuk a családok jövedelmi viszonyait. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A "nyomorfalvakban" hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez a gyakorlatban olyan extrémitásokat idéz elő, hogy

akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.

A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban viszont bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

10. Ózdi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 494 827 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 256 741 Ft/év/fő

9. Jánoshalmai államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 494 650 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 197 127 Ft/év/fő

8. Zalakarosi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 488 242 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 174 649 Ft/év/fő

7. Derecske-Létavértesi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 485 980 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 191 669 Ft/év/fő

6. Csengeri államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 485 076 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 112 421 Ft/év/fő

5. Lengyeltóti államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 484 272 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 162 718 Ft/év/fő

4. Sarkadi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 475 140 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 125 126 Ft/év/fő

3. Bácsalmási államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 469 697 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 166 403 Ft/év/fő

2. Kisteleki államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 469 297 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 141 718 Ft/év/fő

1. Bodrogközi államigazgatási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 462 383 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 116 914 Ft/év/fő

NEKED AJÁNLJUK
Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Ez lehet a 2022-es nyár új slágeritala Magyarországon? Hihetetlen, mennyien kattantak rá

A magyar piacon is megjelennek az enyhén alkoholos, gyümölcsös italok, egy felmérésből pedig kiderült, hogy a fiatalok különösen nyitottak ezekre az alkoholos frissítőkre.

Láthatáron a nyugdíjösszeomlás: rengeteg magyarnak lehet kemény nélkülözés az időskor

Sokan gondolják, hogy teljesen tudatosan szervezik a pénzügyeiket, és nem értik, hogy hova folyik a pénzük a hónap végére.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. június 27. hétfő
László
26. hét
Június 27.
Polgárőr nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?